196054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzamid származékok és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 vidszénIáncú)-alkánok használatánál szükség esetén egy Lewis-sav jelenlétében dolgozunk. Lewis-savak például a bőr, az alumínium, az ón (11), antimcm (III), arzén (III), ezüst (I), cink (H) és a vas (III) halogenid­­jei. A (III) általános képletű vegyületek éterezését egy Rj csoportból levezethető alkohol, például metanol segítségével, például erős sav jelenlétében, vagy víz­mentes körülmények között, deliidratálöszer jelenlé­tében, főként az előzőekben említett módszerekkel végezzük. Erős savakként főként az erős protonsavak, pél­dául az ásványi savak, például a halogén-hidrogénsa­­vak, kén- vagy foszforsav, erős karbonsavak, például az adott esetben halogénatommal szubsztituált rövjd­­szénláncű alkán-karbonsav, illetve benzoesav, például az ecetsav vagy a trifluor-ecetsav, vagy szulfonsavak, például az ecetsav vagy a trifluor-ecetsav, vagy szul­fonsavak. például adott esetben például halogénatom­mal szubsztituált rövidszénláncú alkán-szulfonsavak, vagy adott esetben például halogénatommal vagy rö­­vidszénláncű alkilcsoporttal szubsztituált benzol-szul­­fonsavak, például a p-toluol-szu!fonsav, említhetők.. Amennyiben az említett kiindulási anyagok bázi­­kus centrummal rendelkeznek, például savuddjciós só­kat is alkothatnak, míg savas csoportokkal rendelkező kiindulási anyagok bázisokkal alkothatnak sókat. A reakciókörülmények megválasztásától függően a kiindulási anyagokat szabad alakjukban vagy sóikként reagál tatba tjük, illetve ennek megfelelően a találmány szerinti (I) általános képletű sókepző tulajdonságú ve­­gyületeket szabad alakjukban vagy valamely sójuk alakjában nyerhetjük. így például egy keletkezett savaddiciós sót az ön­magukban ismert módszerek szerint, például bázis­sal, például alkáltfém-hidroxiddal kezelve a szabad ve­­gyületté, vagy például megfelelő savval vagy ennek va­lamely származékával kezelve más sóvá alakíthatunk át. A keletkezett sóképzésre alkalmas, bázikus tulaj­donságú szabad vegyületeket például savakkal vagy megfelelő anioncserélőkkel kezelve sóikká alakít­hatjuk át. A sóképzésre alkalmas vegyületek szabad alakja és sóalakja közötti szoros összefüggés következtében az előzőekben és ezután következőkben szabad vegyü­letek és sóik megjelölés alatt célszerűen a megfelelő sók, illetve szabad vegyületek is értendők. Ide soro­landók továbbá a gyógyászatilag nem felhasználható sók is, melyek például a találmány szerinti eljárás so­rán nyert vegyületek, valamint ezek gyógyászatilag felhasználható sói elkülönítésénél, illetve tisztításá­nál alkalmazhatók. A találmány szerinti eljárás során az (I) általános képletű vegyületeket és sóikat ludrátjaik alakjában vagy a kristályosításuknál alkalmazott oldószert ma­gukba zárva nyerhetjük. A találmány oltalmi körébe tartoznak az eljárásnak azon kiviteli módjai is, melyek során a2 eljárás egy tetszőleges lépésében nyert közbenső termékből in­dulunk ki és a hiányzó eljárási lépéseket hajtjuk végre, vagy egy kiindulási anyagot valamely származéka, il­letve sója és/vagy racemátja, illetve antipódja alakjá­ban alkalmazunk vagy főként a reakciókörülményei között képzünk. A találmány szerinti eljárás során előnyösen olyan kiindulási anyagokat alkalmazunk, melyek a beveze-. tőben említett, különösen értékes vegyületekhez ve­zetnek. Szintén a találmány oltalmi körébe tartoznak az ehhez az eljáráshoz külön kifejlesztett kiindulási anyagok előállítására szolgáló eljárások, valamint ezen vegyületek közbenső termékekként történő alkalma­zása, továbbá adott esetben gyógyászati készítmények előállításánál hatóanyagokként történő felhasználása. A hatóanyag adagolt mennyisége — mely egymagá­ban vagy a szokásos hordozó- és segédanyagokkal együtt történik — függ a kezelendő fajtól, annak korá­tól és egyedi tulajdonságaitól, valamint az adagolás módjától. Egy-egy dózis például körülbelül 75 kg sú­lyú emlősök esetén, a megbetegedés jellegéből, egyéni tulajdonságoktól és kortól függően előnyösen körül­belül 100 mg, például orálisan adagolva. A találmány tárgya továbbá eljárás az (I) általános képletű vegyületeket vagy ilyen, sóképző tulajdonsá­gú vegyületek valamely sóját hatóanyagként tartalma­zó gyógyászati készítmények előállítására. A találmány szerinti eljárás során nyert gyógyásza­ti készítmények melegvérűeknek enterális. például prrorális vagy rektális, továbbá parenteráüs adagolásra alkalmasak. Főként perorális adagolásra alkalmas dó­zisalakok a drazsék, tabletták vagy a kapszulák, me­lyek előnyösen körülbelül 1 - 100 mg, főként körülbe­lül I ~25 mg (I) általános képletű vegyületet vagy' egy ilyen sóképző tulajdonságú vegyidet valamely sójának megfelelő mennyiségét tartalmazzák hatóanyagként, a gyógyszerkészítésnél szokásos hordozóanyagokkal együtt. Megfelelő hordozóanyagok főként a töltőanyagok, például a cukrok, például a laktóz, szaharóz, mannit vagy a szorbit, cellulózkcszítmények és/vagy kalcium­­foszfátok, például a trikalcium-foszfát vagy a kal­­cium-hidrogén-foszfát, továbbá a kötőanyagok, pél­dául a keményítőcsirizek, például a búza-, kukorica-, rizs- vagy burgonyakeményítő felhasználásával készl­ett csirizek, a zselatin, tragant, metilcellulóz és/vagy kívánt esetben szétesést elősegítő anyagok, például a fent említett keményítők, továbbá a karboxi-me­­ii-keményítők, a térhálós poíivini!-pirrolidon,az agar, íz alginsav és sói. például a nátrium-alginát. Segéd­anyagok elsősorban a folyást szabályozó és csúsztató anyagok, például a kovasav, a taikum, sztearinsav, vagy ennek sói, például a naagnézium- vagy a kalcium­­-sztearát, és/vagy a polietilén-glikol. A drazsémagok megfelelő, adott esetben gyomornedv-rezisztens bevo­nattal lehetnek ellátva. E bevonatok többek között tömény cukoroldatok, melyek gumiarábikumot, tal­­kumot, poliviníl-pirrolídont, polietilén-glikott és/vagy titán-oxidot tartalmaznak, vagy a bevonatok lehetnek Sakkoldatok is, melyek megfelelő szerves oldószerrel vagy oldószerelcggye] készültek, vagy gyomornedvre­­zisztens bevonatok előállítására megfelelő cellulóz-ké­szítmények, például az acetil-cellulóz-ftalát vagy a hidroxi-propil-metil-cellulóz-ftalát oldatait használ­ják. A tabletták és a drazsémagok az említetteken kí­vül tartalmazhatnak még színező anyagot és pigmen­tet, a különböző hatóanyag mennyiséget tartalmazó készítmények azonosítása és könnyebb felismerése céljából. További orális adagolásra alkalmas gyógyászati ké­szítmények a nyitható! kapszulák, melyek zselatinból készülnek, valamint a puha, zárt kapszulák, melyek, zselatinból és lágyító anyagból, például glicerinből vagy szorbitból készülnek. A nyitható kapszulák a ha-196.054 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom