196039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyhatású só előállítására termálvízből

1 196.039 2 A találmány tárgya eljárás gyógyhatású só előállí­tására termálvízből, kristályosítás útján. Mint ismeretes a „termálvíz” fogalom ahjtt olyan gyógyhatású tennészetes forrásból nyert vizet érte­nek, amely az adott ország egészségügyi szabványelő­­írásái szerint gyógyvíznek minősül. A nemzetközi szabványok lényegében megegyeznek abban, hogy gyógyvíznek minősítik azon természetes forrásvize­ket, amelyekben literenként min. 5 mg bromid, 1 mg jodid, 2 mg fluorid, 200 mg szulfát ion, ionjainak leg­alább egyike van jelen. Ismeretes továbbá, hogy „gyógyhatású só” foga­lom alatt a termálvízből kinyert olyan sót értik, ame­lyet az adott ország egészségügyi hatóságai gyógyha­tásúnak nyílvánítanak. Ennek természetes előfelté­tele, hogy az adott só visszaoldódása útján olyan víz legyen nyerhető, amelynek bromid, ill. jodid, ül. flu­orid vagy szulfát tartalma a termálvízre előírtaknál na­gyobb, és amelynek klinikailag kimutatható gyógyá­szati hatása {pl. reumatológiai, fizikoterápiás balneo­terápiás) is van. Fent kifejtett fogalmú meghatározások tanulmá­nyozhatók pl. lványi, Migrais, Reisz, Schulhof; ..Fizi­koterápia, balneoterápia” e. könyv (Medicina, 1963.) 227. oldalán. Ismeretes, hogy termálvízből gyógysókat (kristá­lyosított alakban) úgy állítanak elő, hogy a termál­vízből először a víz nagy részét alkalmas eljárással, pl, elgőzölögtetéssel, membrántedinikai módszerrel eltávolítják, majd a közel telített oldatból a sókat kristályosítják. A víz eltávolítása — akár clgőzölög­­tetőssel, akár membrántechnikai módszerrel történik, többnyire a termálvíznek valamilyen előkezelését te­szi szükségessé. Az ismert előkezelési eljráások célja a víz összeté­telének olyan módosítása, - például szűréssel, sava­­zással, inlűbitorok adagolásával -, ami a vizet eltávo­lító berendezések - pl. elgözölögtetők, membránok - eltömődését, elkövesedését meggátolja, hogy ezáltal a berendezések tartósan üzemeltethetők legyenek. A ffent elmondottakkal kapcsolatban néhány iro­dalmi példát említünk. dr. Benedek Pál-Valló Sándor: Víztisztítás, szennyvíztisztítás M.K. 1982. III. 3. fejezet. További irodalmi példaként említjük Chovanecz Tibor; Ipari víz előkészítése.M.K. Budapest, 1979. A gyógysók termálvízből, kristályosítás útján való előállítására szolgáló eljárások során további problé­mák jelentkezhetnek; a telített cidatból kristályoso­dáskor méreteikben nagymértékben eltérő nagyságú kristályok válhatnak ki. Ez a körülmény azért okoz problémát, mert a kisméretű kristályok egyszerű esz­közökkel nem szűrhetők, nem ccntrifugálhatók, víz­zel keverve pedig rendkívül hajlamosak a cementáló­­dásra, dugók, eltömődések, iszap-zárványok képzésé­re. Példaként említjük, hogy a CaS04 esetében a kristály szemcsék átlagos mérete sós vízben kisebb, mint 2,5 mikron. Ezt a problémát az eddig ismert eljárásokban több fokozatú kristályosítással, zagyvisszavezetéssel, szű­réssel, kombinált centrifugálással és egyéb költséges üzemi módszerekkel, valamint rendkívül drága, beru­házás igényes módszerekkel oldották meg. Ezen prob­lémákkal kapcsolatban az alábbi irodalmi forrásokat említjük;-Kaszatkil; Alapműveletek gépek és készülékek. M.K. 1976. - Winackel; Chémisetechnologi Technolori Hauser Verlag 1970. - Schop Zentrifugen c, szakmai ismertető: Eshev­­-Wyss Cég kiadása 1980. Célkitűzésünk, hogy a termálvízből gyógyhatású sók előállítására szolgáló eljárások fent említett hát­rányait kiküszöböljük, mely feladatkitűzés lényege az, hogy a termálvízből kristályosodó anyagok szem­cseméreteit homogén módon közel azonos szem­cseméret nagyságúvá alakítsuk, azzal a feladatkitűzés, sei, hogy az így létrehozott szemcsék nagysága 2,5 mikron átlagos szemcseméret nagyságnál nagyobb le. gyen. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a termálvíz nem gyógyhatású, nagyméretű szemcsekris­tályokat létrehozó ionjait olyan más ugyancsak nem gyógyhatású anyagok ionjaira cseréljük, amelyek a termálvíz gyógyhatásút nem csökkentik, ugyanakkor a kristályosításkor keletkező szemcsék méretének el­oszlása nagymértékben homogén lesz. Ezáltal válik lehetővé a leggazdaságosabb egyfokozatú leválasztási rendszer alkalmazása. Az ioncserében - magas sótartalmú termálvíz esetében _ pl. a sárvári termálvíz kristályosításának előkészítése során 2,98% Th^n egyenértékű Ca2* és 0,85 Than egyenértékű Mg2 iont cseréljük azrion­­cserélöben Na ionokra. Az ioncsere eredményeként a termálvízben megvál­tozik a pozitív ionok összetétele; az ioncserélt termál­vízben nem található Ca2* és Mg2* ion, viszont a Na* ionok részaiánya 93,47% Than egyenértékröl 96,47% Than egyenértékre növekedett. A kationcsere nem érinti a gyógyhatás szempontjá­ból lényeges amionokat, így az ioncserét követően nem változik a kezelt termálvíz bromid, jodid, fluorid szulfát, meteborsav, ill. metakovasav tartalma. A ke­letkezett sókban nincsenek kalcium és magnézium­sók (a pozitív ionok között Ca és Mg ionok előfor­dulnak). Ez a felhasználás szempontjából azért elő­nyös, mert a kalcium és a magnézium oldhatatlan sóként volna jelen a gyógyhatású fürdősóban. Itt említjük meg, hogy a technika állásához tartozó ha­sonló célú eljárások eredményeképpen a visszaoldott sóban (fürdővízben) a sók nagy része: CaC03, CaS04 oldhatatlan kristályos állapotban maradt és a gyógyhatásban nem vett részt, azaz csak üledéket ké­pezett. Rendkívül hátrányos ez a gyógyvízben meg­található gyógyhatású S04 ionok szempontjából mert azokat majd 10090-ban a kiülepedő CaSÜ4 és MgS04 magival vitte és így a gyógyító hatásból ki­vonta. A találmány szerinti eljárás egyik legfontosabb előnyeként emeljük ki, hogy a gyógyhatású S04 ionok teljes egészében megmaradnak a gyógysóban. A legújabb kutatási eredmények szerint az S04 io­nok a ,,kén-éhség” csillapítását okozzák. Míg a technika állása szerint a gyógysóban jelen lévő CaC03, CaS04 a technológia berendezéseket tömítette, addig az Na ionos sókat alkotva nem okoz­nak kövesedést, lerakódást, dugulást. Ezzel biztosít­ható a folyamatos stacioner üzemvitel. Egyik legnagyobb előnyként említjük hogy a kristályosítóban a kis szemcseméretű gipsz kristályok helyett a nátriumkloridokkal közel azonos méret­­tartományban (0,1-1,0 mm) kristályosodó nátrium­szulfát keletkezik. Ennek eredményeként a leválasz­táshoz nincs szükség költséges többfokozatú szétvá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom