196038. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-izopropil-2'béta-dezoxi-urudint tartalmazó külső felhasználásra alkalmas, herpesz ellenes gyógyászati készítmény előállítására

1 2 71, 2281—2285.), valamint más S9 frakcióval vég­zett tesztet (Ames B.N. et al., Mut. Res. 31, 347— —364 /1975/) alkalmaztunk. Mindezek alapján sem mutagén, sem karcinogén hatást nem találtunk. Mutagén, teratogén és embriotoxicitás vizsgálatok in vivo körülmények között Ezen vizsgálatokat Roussel „Mouse Spot Tesf’-je (Roussel L.B. és Majos M.H.: Genetics 42, 161 — —175 /1957/, Roussel L.B. et al., Mutation Research 86, 355—379 /1981/) alapján végeztük C57/BL ege­reken 460 mg/kg, ül. 230 mg/kg 5-izopropü-2’-0- -dezoxi-uridin fiziológiás sóoldatát alkalmazva. 230 mg/kg dózis esetén, amely a terápiás adag 45-szőröse, sem mutagén, sem embriotoxikus, sem pedig terato­gén hatást nem találtunk. Felszívódási vizsgálatok A vizsgálatokat fehér, 23—25 g súlyú hím CFLP egereken az 1. példa szerint készített, 0,8 tömeg% ’^C-jelzett 5-izopropil-2’-/3-dezoxi-uridint tartalmazó, 1. példa szerinti kenőccsel végeztük. Az alkalmazott dózis 50 mg/állat volt. Minden vizsgálathoz 5—5 ál­latot használtunk. Az állatok hasbőrét „Depil” epiláló készítménnyel szőrtelenítettük, majd 24 óra múlva hátoldalukon rögzítettük, és a szőrtelenített hasbőrön 2 cm? felületére felvittük a kísérleti kenő­csöt. Az állatokat 8 órán át a metabolizáló edényben, hátukon rögzítve tartottuk, majd a bőr letörlése után a vizsgálati idő leteltéig szabadon mozogni hagy­tuk. A vizsgálati idő 15, 30, 60, 120, 180, 360 és 480 perc volt. Megmértük a letörölt anyag és a szer­vekben (bőr, vér, máj, lép, vese, tüdő, agyvelő) fel­halmozódott radioaktivitást és a 24 órán át gyűjtött vizeletben található radioaktív anyag összmennyisé­­gét, ezeket a mérési adatokat mutatjuk be a 4. táblá­zatban. A táblázatból látható, hogy az első 15 perc után a felszívódott radioaktivitás értéke gyakorlatilag nem változott, azaz az aktív anyag a készítményből 15 perc alatt a bőrbe felszívódik és igen hosszú ideig a bőrszövetekben marad. A bőrben, a vérben és egyéb szervekben mért radioaktivitás összértéke azt mutat­ja, hogy a készítményből a hatóanyagnak mintegy 20—25%-a szívódik fel, és ennek 75—80%-a vérből és a szervekből gyorsan távozik. Az anyag 3 órával a kezelést követően csupán nyomokban mutatható ki. (3. táblázat) Ugyanakkor az aktív anyag a bőrben jól akkumu­lálódik, és koncentrációja miként a 2. táblázat adatai­ból látható, 8 órán át közel állandó. 4.táblázat Idő Letörölt felvett (perc) radioaktivitás radioaktivitás (%) (%) 0 100 0 15 72,1 27,9 60 67,1 32,9 120 68,2 30,8 180 74,0 26,0 240 79,3 20,7 480 73,3 26,7 T olerancia-vizsgálat A vizsgálatokat 25—30 g súlyú fehér egereken vé­geztük, egészséges és felületüeg sértett (szkariflkált) bőrön egyaránt. Az egereket 2,5 tömeg% 5-izopropü­­-2’-(3-dezoxi-uridint tartalmazó 1. példa szerinti ke­nőccsel kezeltük hat héten keresztül, napi egy alka­lommal, 2—3 cm2 bőrfelületen. A kontroll egerek ha­tóanyagot nem tartalmazó placebó kenőcsöt kaptak. A kezelést követően 2 hétig az állatokat megfigyel­tük. Sem a kezelés idején, sem a megfigyelési perió­dus alatt nem látszott az állatokon elváltozás (bőrir­ritáció, allergiás tünetek vagy bőrgyulladás). A szövet­tani vizsgálatok alapján sem találtunk elváltozást. Klinikai vizsgálatok A vizsgálatokat herpesz szimplex, herpesz proge­­nitálisz, ill. herpesz zoszter fertőzéssel diagnoszti­zált, önként jelentkező betegeken végeztük. A keze­lés a betegségtől függően 5—10 napon át tartott, a találmány szerinti készítményt napi 3—5 alkalommal alkalmazva. Dupla vak módon az 1. példa szerinti készítményt (A), a forgalomban lévő 5—jód-2’-0- -dezoxi-uridin tartalmú kenőcs (C) és a hatóanyag nélküli placebo (B) alkalmazásával vizsgáltuk a ké­szítmény hatékonyságát. A vizsgálati eredményeket az 5. táblázatban foglaltuk össze. A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a követ­kezők: a) Az eljárással előállított készítmény hatóanyaga a bőrben szelektíven és gyorsan szívódik fel, ott akku­mulálódik, és így kis hatóanyag-koncentrációval is elérhető a kívánt hatás. b) A lokális alkalmazás következtében a felhaszná­landó hatóanyag mennyisége eleve kisebb, mint belső felhasználású készítmények esetén. c) A hatóanyag rendkívül stabü, és ez is hozzájá­rul ahhoz, hogy kis hatóanyag mennyiséggel kedvező hatást lehessen elérni. 196.038 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom