196027. lajstromszámú szabadalom • Növényi kultúrák nevelésére és öntözésére alkalmas kettősfalú edényzet
1 2 A találmány tárgya növényi kultúrák nevelésére és öntözéséi« alkalmas kettősfalú edényzet, mellyel a növények optimális víz-, illetve tápanyag ellátása automatikusan megoldható. Az öntözésnél igen fontos szempont a víz megtakarítás s emellett annak biztosítása, hogy növényzet a fejlődéséhez az optimális víz, illetve tápanyag mennyiséget vegye fel. A hagyományos öntözési rendszerek továbbfejlesztéseként jött létre a porózus csövek alkalmazásával történő öntözés. A pórusos csöveket a talaj felszíne alá telepítik. A csőben nyomás hatására víz áramlik és az a pórusos falat nedvesíti. A növény fejlődése során annak gyökérzete behálózza a csövet és a gyökérzet szívó hatása révén mintegy 1 0—1,2 MPa szívóerővel kiszívja a vizet a csőfalból. Ennek a módszernek az alkalmazásával ki lehet küszöbölni a hagyományos öntözési eljárásnál fellépő párolgási veszteséget, valamint biztosítani lehet az optimális víz- és tápanyagellátást. Ugyanis a pórusos csőből a víz, illetve a tápoldat a felületi feszültség miatt csak akkor tud kiáramlani, ha a növény gyökérzete azt a szívóhatás révén a pórusokon átsegíti. llymódon biztosítani lehet, hogy csak annyi víz jusson a talajba, amennyit a növényi kultúra gyökérzete kíván. Ilyen eljárást mutatnak be a 176.622 számú magyar szabadalmi leírásban, amelynél a talajszint alatt húzódó pórusos csövekkel biztosítják a növényzet vízellátását. . . Hasonló eljárást írnak le a 2.145.914. számú angol közre bocsátási iratban is. Az itt alkalmazott cső pórusniérete 3 /um, vagy ennél kevesebb. A víz nyomás alatt áramlik a pórusos Csőben és kívánt esetben elzáró szelepek beiktatása révén a vízadagolás megszüntethető. Az 1.582.705. számú német szövetségi köztársa' ságbeli közréoocsátási iratban dyan kettősfalú edényt ajánlanak öntözési célra, amelynél a kettős fal oldalán réseket alakítanak ki. így a réseken át, a belső térbe áramló vízmennyiséggel tudják beállítani az ott elhelyezett termőtalaj nedvességtartalmát. Az ismertetett eljárások hátránya az, hogy alkalmazásukkal nem lehet a növény részére automatikusan biztosítani az optimális víz-, illetve tápanyagmennyiséget. Az öntözővíz mennyiségét kézi úton vagy vezérléssel kell beállítani. Az utóbbi esetben csak bonyolult vezérlő egység beiktatása révén lehet azt elérni, hogy emberi felügyelet nélkül is a növény az optimális víz- és tápanyagmennyiséget tudja felvenni. Célul tűztük ki, hogy olyan berendezést dolgozzunk ki növényi kultúrák nevelésére, amelyben egyszrű eszközökkel biztosítani lehet a növény folyamatos és optimális víz- és tápanyag ellátását, emberi beavatkozás nélkül is. Berendezésünk nem tartalmaz bonyolult elemeket és az öntözéshez az emberi közreműködésre csak ritkán, hosszú időközönként van szükség. A találmány feladata olyan növényi kultúrák nevelésére, öntözésére alkalmas kettős fálú edényzet kialakítása, amely vizet és adott esetben tápanyag oldatot is tartalmazó, folyadék adagoló nyílással ellátott, a nevelőteret köpenyként körülvevő tartállyal, a termőföld befogadására alkalmas nevelőtérrel és a nevelő térben vízszintesen vagy függőlegesen elhelyezett, a tartállyal közös fblyadékterű, egy vagy több pórusos öntözőcsővel rendelkezik. Az 1. ábrán a vízszintesen elhelyezett, pórusos csövekkel ellátott edényzetet mutatjuk be. A 2. ábrán a függőlegesen elrendezett, pórusos csövekkel ellátott öntöző edény látható. A 3. ábrán a több növény nevelő és öntöző edényből kialakított rendszert mutatjuk be. Az 1. ábrán látható, hogy az edényzet 1 folyadék tartályának 3 külső falán helyezkedik el a 2 adagoló nyílás, míg a 4 belső falon keresztül csatlakoznak az 1 folyadéktartályhoz a vízszintesen elhelyezett 5 pórusos csövek és a 6 térben helyezkedik el a termőföld. A 2, ábrán a ,,karó”-ként függőlegesen elhelyezett 5 pórusos cső Iá titató. A pórusos csövek pórusmérete előnyösen 5—900 A<m leltet, külső átmérőjük célszerűen 4-100 mm. A folyadék tartály térfogata előnyösen 10—5.103 cm3. A kettősfalú edény kerámiából, polimerből vagy fémből készülhet. Ha kerámia szerkezeti anyagot használunk, az edény 3 külső falát teljesen mázbevonatú kerámiából kell készíteni. A folyadéktartály 4 belső határoló falának pedig felső kétharmadát kell mázzal bevonni. így meg tudjuk akadályozni a víz párolgását, illetve a termőföld túlzott nedvesítését. Műanyag szerkezetű anyag alkalmazása esetén a 4 belső fal adott esetben pórusos polimerből is készülhet Pórusos cső anyaga pórusos kerámia vagy -műanyag lehet. A használatkor az 1 tartályt vízzel kell feltölteni és kívánt esetben nitrogén-foszfor-kálium műtrágyát, illetve egyéb növényi növekedést elősegítő anyag oldatot vagy diszperziót keverhetünk hozzá a víztérbe. A találmány szerinti edény szabad térben és épületek belső terében egyaránt elhelyezhető és alkalmazható növényi kultúrák nevelésére és öntözésére. Az edényzet esetleges esztétikus külső kialakítása révén növénynevelő funkcióján túlmenően díszítőelemként is szolgálhat, önmagában vagy több elemből álló elemrendszerként is alkalmazható. A találmány szerinti edényzet előnyei a következők :- Folyadék tartályának egyszeri feltöltése után hosszú ideig automatikusan biztosítja a növény vízzel, illetve tápanyaggal való ellátását. *- \ növény túlöntözését és az ebből következő gyökérzet károsodást meg lehet akadályozni alkalmazása révén.- Egyenletesen elosztva, közvetlenül a gyökérzethez juttatja a vizet és a tápanyagokat.- Szerkezeti kialakítása rendkívül egyszerű, meghibásodása gyakorlatilag kizárt. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Növényi kultúrák nevelésére és öntözésére alkalmas kettős falú edényzet, a termőföld befogadására alkalmas nevelőtérrel (6), azzal jellemezve, hogy vizet és adott esetben tápanyag ol-196.027 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
