196026. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció növények -elsősorban fák- sérüléseinek gyógyítására
1 2 A találmány növények sérüléseinek gyógyítására alkalmas kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciók elsősorban fák kéregsérüléseinek kezelésére alkalmasak, azonban bokrok és más évelő növények (pl. szőlő, évelő paradicsom stb.) szár- és kéregsérüléseinek kezelésére is felhasználhatók. Ismert, hogy egyes rágcsálók táplálékként fogyasztják a fás szárú növények kérgét, amivel a mező- és erdőgazdaságban jelentős károkat okoznak. A növények kérge, illetve szára a metszési, szemzési és ojtási munkák során is sérüléseket szenved. A kéreg- és szársérülések nehezen regenerálódnak, és — a megtámadott növény fajtájától és a sérülés méretétől függően - esetenként a növény teljes pusztulásához vezethetnek. Szükség van tehát olyan kompozícióra, amellyel a növények szár- és kéregsérülései gyorsan és hatásosan gyógyíthatók. m Az eddigi mezőgazdasági gyakorlatban a fás szárú növények kéregsérüléseinek kezelésére különféle olaj-, kátrány- és bitumen-alapú kompozíciókat használtak, amelyekhez esetenként töltőanyagot és/vagy kötőanyagokat is adtak. Ezek az ismert kompozíciók jellemzően vízben oldhatatlan, sőt víztaszító anyagok, amelyek azáltal fejtik ki védőhatásukat, hogy a sérült területet lefedik és elzárják a környezet további károsító hatásaitól. Ilyen kompozíciókat ismertet többek között a 85 683 és 105 151 sz, lengyel szabadalmi leírás. Ezeknek az ismert kompozícióknak több hátránya van. A sérült kéregterületen kialakított filmek nem porózusak és levegő és víz számára átjárhatatlanok, ami ugyan egyrészről védelmet jelent a környezeti ártalmakkal (például gombafertőzés veszélyével) szemben, de másrészről gátolja a kezelt terület természetes biológiai- életét, levegő- és vízfelvételét, lassítva ezáltal a hegedés folyamatát. Hátrányt jelent az is, hogy az ismert kompozíciók nem tartalmaznak kéregképződést serkentő anyagokat. A találmány értelmében ezeket a hiányosságokat kívánjuk kiküszöbölni. Célunk olyan kompozíció kialakítása, amely serkenti a sejtképződést a sérült területeken, ugyanakkor megfelelő védelmet nyújt a környezeti ártalmakkal szemben, és nem gátolja a kezelt terület természetes biológiai életét. Kísérleteink során felismertük, hogy az ammónium- vagy alkálifém-bitumen-szulfonátok perubalzsammal (vagy annak biológiailag aktív egyedi kom-Eonenseivel, éspedig cinnameinnel, fenyőgyantával, umaringyantával, fahéjsavval, fahéjsav-metíl-észterrel és/vagy fahéjsav-etíl-észterre) együtt alkalmazva növényeken sejtképző hatást fejtenek ki, és így meggyorsítják a szár- és kéregsérülések regenerálódását. Felismertük azt is, hogy ha a kompozíció a növények életműködéséhez szükséges makrotápanyagokat - azaz nitrogén-, foszfor- és kálium-forrást —, továbbá adott esetben esszenciális mikrotápanyagokat — azaz nyomelem- és fémion-forrást - is tartalmaz, a kompozícióval kezelt növény életműködése fennmarad, és a sérült rész begyógyulása után zavartalanná válik. Végül felismertük, hogy ha a kompozícióhoz cínk-oxidot adunk, olyan bevonatot alakíthatunk ki a sérült területen, amely a természetes kéreghez hasonlóan porózus, lyukacsos szerkezetű, és így biztosítja a levegő, víz- és tápanvag-transzportot, ugyanakkor azonban megfelelő védelmet ad a környezet káros hatásaival (például gombafertőzésekkel) szemben. A találmány tehát növények - elsősorban fák - sérüléseinek gyógyítására alkalmas kompozíciókra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíciók 0,5-20 tömeg% alkálifém- vagy ammónlum-bitumen-szulfonátot, 0,5-20 tömeg% perubalzsamot (vagy annak legalább egy biológiailag aktív komponensét, éspedig cinnameint, fenyőgyantát, kumarlngyantát, fahéjsavat, fahéjsav-metíl-észtert és/vagy fahéjsav-etil-észtert 0,25- 10 tömeg% mennyiségben), 3-15 tömeg% cink-oxidot, 0,5-5 tömeg% foszfor-forrást, adott esetben legföljebb 5 tömeg% nitrogén-forrást, adott esetben legföljebb 5 tömeg% kálium-forrást, adott esetben legföljebb 0,2 tömeg% nyomelem-forrást, 0,1 -3 tömeg% ionos vagy nemionos emulgeátort, 1 -30 tömeg% természetes vagy szintetikus, nem toxikus és elektrolitokra nem érzékeny filmképző anyagot 3-70 tömeg%-os vizes oldat, diszperzió vagy emulzió formájában, adott esetben legföljebb 35 tömeg% szemcsés szilárd töltőanyagot, és adott esetben fennmaradó részükben vizet tartalmaznak. A találmány szerinti kompozíciókban sejtképződést serkentő hatóanyagként szereplő bitumen-szulfonátok közül az emmónium-bitumen-szulfonát a bőrgyógyászatban fertőtlenítő, gyulladásgátló és hámképző anyagként használatos, ichtiol néven is ismert anyag (Isekutz: Gyógyszerrendelés). Az alkálifém-bitumen-szulfonátok az ammónium-bitumen-szulfonáthoz hasonlóan állíthatók elő a bitumenes palák száraz lepárlási termékéből készült bitumen-szulfonsav semlegesítése útján. Ezeket az anyagokat a mező- és erdőgazdaságban eddig még nem használták, és esetleges növénybiológiai hatásukról a szakirodalom nem számolt be. A perubalzsamot a humán gyógyászatban fertőtlenítő és hámosító hatású anyagként használják, gyógyászati felhasználását azonban jelentősen korlátozza az a körülmény, hogy allergiát idézhet elő. A perubalzsam biológiailag aktív fő komponensei a következők: cinnamein (benzil-benzoát és fahéjsav-benzil-észter elegye), fenyőgyanta, kumaringyanta, fahéjsav, fahéjsav-metil-észter és tahéjsav-etil-észter. Ezek a biológiailag aktív komponensek a találmány szerinti kompozíciókban önmagukban vagy a perubalszamban szereplőtől eltérő összetételű keverékek formájában is felhasználhatók, gazdaságossági okokból azonban az egyedi hatóanyagoknak, illetve a perubalzsamétól eltérő összetételű hatóanyagkeverékeknek a használata nem előnyös. Ha a kompozíció a perubalzsam egyedi biológialag aktív komponenseit tartalmazza, ezek összemennyisége a kompozíció 0,25-10 tömeg%-a lehet. A találmány szerinti kompozíciókban lévő cink-oxid szerepe az, hogy lassú beoldódása során porózus filmet hozzon létre a kezelt területen, amely a természetes kéregéhez hasonló szerkezetű, és a természetes kéreghez hasonlóan biztosítja a tápanyag-transzportot a növényi szervezetben. A cink-oxid enyhe fertőtlenítő hatást Is kifejt, így védelmet nyújt a környezeti ferőzésekkel szemben. A találmány szerinti kompozíciók a növények életműködéséhez szükséges makrótápanyagokként fosz-196.026 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
