195986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú felszín alatti szénképződmény feltárására kúton keresztül
6 195986 7 nyomástól és az áramlási ellenállástól függ. Lépésenként 7,5-30 m3 rendszerint megfelelő. Előnyösen a kezdeti feltáró folyadék injektálás térfogata 7,5-15 m3, és a térfogatot minden lépésben emeljük, ahogyan a homoktartalom emelkedik, 22,5-30 ni3-re, előnyösen 2(1,5 m3-re, a későbbi és az utolsó feltáró lépésben. A korábbi eljárásokban a lépéseket addig váltogatjuk, mig kb. 4460 kg támasztó adalékot le nem raktunk a képződmény töréseiben méterenként a szénréteg függőleges méretére vonatkoztatva. Feltételezhető, hogy a finom gömbszemcsés támasztó adalék különböző funkciókat lát el a módszerben. Ahogyan a törésbe injektáljuk, a támasztó adalék gömbforméja következtében lényegesen lecsökken a felületcsiszoló hatás, Így nagyjából kiküszöbölődik a szénszemcsék és a támasztó adalék keveredéséből adódó probléma. A kis szemcseméretű gömbalakú támasztó adalék szemcsék sokkal kevésbé hajlamosak beágyazódni a törés felületébe és megakadályozzék a szén lecsúszását a megtámasztott törésbe, Ha a feltáró folyadék nyomósát csökkentjük, és engedjük, hogy a képződmény felülete összenyomja a támasztó adalékot, a támasztó adalék részecskék a törésben képződmény konszolidáló hatást fejtenek ki - hasonlóan, mint a sódertöltés az olyan kutakban, amelyeket gyengén konszolidálódott képződményekbe fúrunk - azzal, hogy kiszűrik a szénszemcséket, amelyek egyébként lerakódnak a törés felületéről és eltömítenék a támasztó adalék szemcséi közötti teret. A finom támasztó adalék áteresztő képessége sokkal nagyobb, mint a szénrétegé. így, ha a törés elég széles, a megtámasztott törés vezetőképessége elég ahhoz, hogy javuljon a kút gázkitermelése. Minden támasztó adalék tartalmú feltáró folyadék injektálás után közvetlenül támasztó adalék nélküli folyadékot injektálunk a képződménybe. Támasztó adalék nélküli injektálásban bizonyos esetekben alkalmazhatunk támasztó adalék nélküli feltáró folyadékot, vagy más, a támasztó adalék bejuttatására alkalmas folyadékot, előnyösen azonban savas oldatot alkalmazunk. Savas oldatként bármely szokásos, a felszín alatti képződmények kezelésére szokásosan alkalmazott savat alkalmazhatunk, a szokásos koncentrációban. Ilyen savak az ecetsav, hangyasav, hidrogén-fluorid, szulfaminsav. Jó eredmények érhetők el 15 tömeg%-os vizes sósavoldattal. A savas oldat szokásos adalékokat is tartalmazhat, így például felületaktív anyagokat, szuszpendélószereket, tömörödésgátló anyagokat, iszapolódásgátló anyagokat, korrózióinhibitorokat. Kívánt esetben a támasztó adalék nélküli lépésben literenként kb. 0,120 kg támasztó adalék is alkalmazható. A továbbiakban a támasztó adalék nélküli folyadékot savas oldatként vagy savként fogjuk említeni, beleértve azt, hogy bizonyos esetekben más támasztó adalék nélküli folyadék is megfelel. A savat körülbelül ugyanolyan sebességgel injektáljuk a képződménybe, mint a feltáró folyadékot. A savas oldat injektált térfogata a törés méretétől, a nyomástól és az áramlási ellenállástól függ, de a legtöbb törés esetén mintegy 0,950-5,700 m3 15 törne g% sósavat tartalmazó oldat injektálása megfelelő két feltáró folyadékos lépés között. A korábbi eljárásokban 2,850 m3 savas oldatot injektáltak, de most úgy találtuk, hogy előnyösebb két, támasztó adalékot tartalmazó feltáró folyadék injektálási lépés között mintegy 1,900 m3 savas folyadékot injektálni. A korábbi eljárásokban a kezedeti feltáró folyadék injektálási lépés előtt a képződményt 1,9-11,35 m3 savas oldattal kezelték. Most úgy találtuk, hogy előnyösebb a képződményt 7,5-15 m3 savas oldattal kezelni a kezdeti, feltáró folyadék injektálási lépés előtt. Az eljárásban a savnak különféle szerepe ven. Mivel a savas oldat kevésbé sűrű, mint a feltáró folyadék, hajlamos a feltáró folyadék és a függőleges törés alsó részében lerakodott homok fölött elfolyni, ezáltal bővítve és függőlegesen kiterjesztve a törés felső részét. A savas oldat hajlamos az eredeti töréstől eltérni, és új töréseket megindítani, amely a kővetkező feltáró folyadékos lépésben támasztó adalékkal telik meg; A savas oldat továbbá tisztítja a kút-fúratot és a tőrés felületét a kicsapódott anyagok és szennyeződések leoldásával, amelyek a fúrófolyadékkal vagy cementtel kerülnek be a kút-fúratba, annak környékére vagy a törések felületére. Kihomokozódási körülmények között fontos, hogy ne engedjük a nyomást túl magasra emelkedni, mivel Így az alsó és felső nem termelő rétegek megtörhetnek. Fontos továbbá megelőző méréseket végezni, ha a kihomokozcdás veszélye fennáll, a kút kihomokozódásának veszélye és a törési folyamat hiábavalóságának veszélye miatt. A fenti módszer a 4 566 639 sz. US szabadalmi leírásban ismertetett megoldás, és referenciaképpen ismertettük. Javítások a kútmélyitésben Úgy találtuk, hogy a- többlépéses feltáró eljárásban a törést kialakító folyadék a szénrétegbe injektálható a kútba helyezett béléscső perforációján keresztül anélkül, hogy észrevehetően megnőne a kihomokozódás veszélye a nyitott furatos kűtmélyitó módszerhez képest. A bélés névleges átmérőjének legalább 17,5 cm-nek kell lennie, azaz a külső átmérőnek legalább 17,5 cm-nek vagy annál többnek kell lennie. A töréseket a perforáció helyének meghatározásával és csőtöltők ismert módon történő alkalmazásával hozzuk létre. A termelő csőnek legalább 8,9 cm névleges átmérővel és 7,3 cm belső átmérővel kell 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
