195986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztartalmú felszín alatti szénképződmény feltárására kúton keresztül

6 195986 7 nyomástól és az áramlási ellenállástól függ. Lépésenként 7,5-30 m3 rendszerint megfelelő. Előnyösen a kezdeti feltáró folyadék injektá­lás térfogata 7,5-15 m3, és a térfogatot min­den lépésben emeljük, ahogyan a homoktar­­talom emelkedik, 22,5-30 ni3-re, előnyösen 2(1,5 m3-re, a későbbi és az utolsó feltáró lé­pésben. A korábbi eljárásokban a lépéseket addig váltogatjuk, mig kb. 4460 kg támasztó adalékot le nem raktunk a képződmény töré­seiben méterenként a szénréteg függőleges méretére vonatkoztatva. Feltételezhető, hogy a finom gömbszem­csés támasztó adalék különböző funkciókat lát el a módszerben. Ahogyan a törésbe in­jektáljuk, a támasztó adalék gömbforméja kö­vetkeztében lényegesen lecsökken a felület­csiszoló hatás, Így nagyjából kiküszöbölődik a szénszemcsék és a támasztó adalék kevere­déséből adódó probléma. A kis szemcseméretű gömbalakú támasztó adalék szemcsék sokkal kevésbé hajlamosak beágyazódni a törés fe­lületébe és megakadályozzék a szén lecsúszá­sát a megtámasztott törésbe, Ha a feltáró folyadék nyomósát csökkentjük, és engedjük, hogy a képződmény felülete összenyomja a támasztó adalékot, a támasztó adalék ré­szecskék a törésben képződmény konszolidáló hatást fejtenek ki - hasonlóan, mint a sóder­­töltés az olyan kutakban, amelyeket gyengén konszolidálódott képződményekbe fúrunk - azzal, hogy kiszűrik a szénszemcséket, ame­lyek egyébként lerakódnak a törés felületé­ről és eltömítenék a támasztó adalék szemcséi közötti teret. A finom támasztó adalék át­eresztő képessége sokkal nagyobb, mint a szénrétegé. így, ha a törés elég széles, a megtámasztott törés vezetőképessége elég ahhoz, hogy javuljon a kút gázkitermelése. Minden támasztó adalék tartalmú feltáró folyadék injektálás után közvetlenül támasztó adalék nélküli folyadékot injektálunk a kép­ződménybe. Támasztó adalék nélküli injektá­lásban bizonyos esetekben alkalmazhatunk támasztó adalék nélküli feltáró folyadékot, vagy más, a támasztó adalék bejuttatására alkalmas folyadékot, előnyösen azonban savas oldatot alkalmazunk. Savas oldatként bármely szokásos, a felszín alatti képződmények ke­zelésére szokásosan alkalmazott savat alkal­mazhatunk, a szokásos koncentrációban. Ilyen savak az ecetsav, hangyasav, hidro­­gén-fluorid, szulfaminsav. Jó eredmények ér­hetők el 15 tömeg%-os vizes sósavoldattal. A savas oldat szokásos adalékokat is tartalmaz­hat, így például felületaktív anyagokat, szuszpendélószereket, tömörödésgátló anya­gokat, iszapolódásgátló anyagokat, korrózió­inhibitorokat. Kívánt esetben a támasztó ada­lék nélküli lépésben literenként kb. 0,120 kg támasztó adalék is alkalmazható. A továbbiak­ban a támasztó adalék nélküli folyadékot sa­vas oldatként vagy savként fogjuk említeni, beleértve azt, hogy bizonyos esetekben más támasztó adalék nélküli folyadék is megfelel. A savat körülbelül ugyanolyan sebes­séggel injektáljuk a képződménybe, mint a feltáró folyadékot. A savas oldat injektált térfogata a törés méretétől, a nyomástól és az áramlási ellenállástól függ, de a legtöbb törés esetén mintegy 0,950-5,700 m3 15 tö­rne g% sósavat tartalmazó oldat injektálása megfelelő két feltáró folyadékos lépés között. A korábbi eljárásokban 2,850 m3 savas olda­tot injektáltak, de most úgy találtuk, hogy előnyösebb két, támasztó adalékot tartalmazó feltáró folyadék injektálási lépés között mintegy 1,900 m3 savas folyadékot injektálni. A korábbi eljárásokban a kezedeti feltáró folyadék injektálási lépés előtt a képződ­ményt 1,9-11,35 m3 savas oldattal kezelték. Most úgy találtuk, hogy előnyösebb a kép­ződményt 7,5-15 m3 savas oldattal kezelni a kezdeti, feltáró folyadék injektálási lépés előtt. Az eljárásban a savnak különféle szere­pe ven. Mivel a savas oldat kevésbé sűrű, mint a feltáró folyadék, hajlamos a feltáró folyadék és a függőleges törés alsó részében lerakodott homok fölött elfolyni, ezáltal bő­vítve és függőlegesen kiterjesztve a törés felső részét. A savas oldat hajlamos az ere­deti töréstől eltérni, és új töréseket meg­indítani, amely a kővetkező feltáró folyadé­kos lépésben támasztó adalékkal telik meg; A savas oldat továbbá tisztítja a kút-fúratot és a tőrés felületét a kicsapódott anyagok és szennyeződések leoldásával, amelyek a fúró­folyadékkal vagy cementtel kerülnek be a kút-fúratba, annak környékére vagy a töré­sek felületére. Kihomokozódási körülmények között fon­tos, hogy ne engedjük a nyomást túl magas­ra emelkedni, mivel Így az alsó és felső nem termelő rétegek megtörhetnek. Fontos továb­bá megelőző méréseket végezni, ha a kihomo­­kozcdás veszélye fennáll, a kút kihomokozó­­dásának veszélye és a törési folyamat hiába­valóságának veszélye miatt. A fenti módszer a 4 566 639 sz. US sza­badalmi leírásban ismertetett megoldás, és referenciaképpen ismertettük. Javítások a kútmélyitésben Úgy találtuk, hogy a- többlépéses feltáró eljárásban a törést kialakító folyadék a szénrétegbe injektálható a kútba helyezett béléscső perforációján keresztül anélkül, hogy észrevehetően megnőne a kihomokozó­­dás veszélye a nyitott furatos kűtmélyitó módszerhez képest. A bélés névleges átmérő­jének legalább 17,5 cm-nek kell lennie, azaz a külső átmérőnek legalább 17,5 cm-nek vagy annál többnek kell lennie. A töréseket a per­foráció helyének meghatározásával és csőtöl­tők ismert módon történő alkalmazásával hoz­zuk létre. A termelő csőnek legalább 8,9 cm névle­ges átmérővel és 7,3 cm belső átmérővel kell 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom