195964. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oktahidro-indolizin-származékok és hatóanyagként e vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

4 195964 5 Az (I) általános képletű vegyületek kü­lönféle izomer formákban létezhetnek, a talál­mány szerinti eljárás az egyeB enantiomerek, diasztereomerek, racemálok, és tetszőleges arányú izomerelegyek előállítására vonatko­zik. Közelebbről, az (I) általános képletű ve­gyületek 3-helyzetben Bzubsztituálva vannak, és így az (la), (Ib), (Ic) és (Id) szerkezetek formájában létezhetnek, a fenti szerkezetek­ben a 8a kötéssel hidrogénalom kapcsolódik. Az (la) és (Ic), illetve (Ib) és (Id) szer­kezetek egymás enantiomerjei. A leírásban a 3cc, 8afl jelölés az egyeB vegyületek nevében az (la) és (Ic) szerkezetek jelölésére szolgál, a Chemical Abstracts-beli használatnak meg­felelően, és az íb nyilvánvaló, hogy egy fenti 3oc, 8a0-vegyület a két, (la) és (Ic) enantio­­merből álló racemátot jelenti. Hasonlóképpen, a 3oc, 8aoc jelölés az (Ib) és (Id) szerkezetű vegyületpárt jelenti. Az enantiomerek rezol­­válásával - amelyet a leírásban szintén is­mertetünk - természetesen előállíthatok az egyes, optikai tükörképek nélküli enantiome­rek is, ezeket az egyes enantiomereket (-) vagy (+) jelöléssel látjuk el, attól függően, hogy a polarizált fényt melyik irányba for­gatják el. Az (I) általános képletű vegyületek sói alatt azok savakkal, például sósavval, hidro­­gén-bromiddal, hidrogén-jodiddal, perklór- Bavval, kénsavval, salétromsavval, foszfor­savval, ecetsavval, propionsavval, glikolBav­­val, tejsavval, piroszólősavval, malonsavval, borostyánkősavval, maleinsavval, fumársav­­val, almaBavval, borkősavval, citromsavval, benzoesavval, fahéjsavval, mandulasavval, metánszulfonsavval, etánszulfonsavval, hidro­­xi-etánszulfonsavval, benzolszulfonsavval, p­­-toluolszulfonsavval, ciklohexánszulfaminsav­­val, szalicilsavval, p-amino-szalicilsavval, 2- fenoxi-benzoesavval, 2-acetoxi-benzoe savval, készült sóit, illetve szaccharinnal készült só­it értjük. A fenti savakat úgy állíthatjuk elő, hogy a szabad báziB formájában lévő (I) ál­talános képletű vegyületet a savval reagál­­tatjuk, majd a sót kinyerjük. Az (I) általános képletű vegyületeket az 1., 2. vagy 3. reakcióvázlat szerinti eljárás­sal állíthatjuk elő. Az 1. reakcióvázlat szerinti eljárás ér­telmében a piridin-2-karbaldehidet egy (II) általános képletű ketonnal - a képletben Y jelentése metilcsoport -, például egy szubsz­­tituált acetofenonnal vagy heteroaril-metil­­-ketonnal kondenzáljuk, (III) általános kép­letű kalkonszármazékot kapva. A kondenzá­­lást a Claisen-Schmidt kondenzációs reakció körülményei között hajthatjuk végre, például rövidszénléncú alkanol oldószerben, -30 és +50 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 10 °C körüli hőmérsékleten, valamely alkáli­­fém-hidroxid jelenlétében. A kondenzációt a Knoevenagel-reakció körülményei között is lejátszathatjuk, ammónia vagy egy primer vagy szekunder amin katalizátor és egy kar­bonsav jelenlétében. Például a kondenzálást piperidin és ecetsav jelenlétében végezzük, szobahőmérsékletnél magasabb - például 50 és 100 °C közötti - hőmérsékleten. A kapott (III) általános képletű kalkonszármazékot ka­talitikusán hidrogénezve, és egyidejűleg cik­­lizálva, savas körülmények között (I) általá­nos képletű 3-szubsztituált ok tahid rolizin­­-származékot kapunk. A hidrogénezést ne­mesfém-katalizátor - például platina, palládi­um, ródium vagy ruténium, előnyösen szén­­hordozós platina vagy ródiumkatalizátor, vagy nikkel - felett végezhetjük. Oldószer­ként alkánsavat vagy rövidszénléncú alkanolt használhatunk. A reakció elősegítésére ásvá­nyi savat - például sósavat vagy perklórsa­­vat - is adhatunk a reakcióelegyhez. A hid­rogénezést szobahőmérséklet és közel 100 °C közötti hőmérséklet-intervallumban játszat­hatjuk le, a hidrogéngéz nyomása 2,07 x 105 - 2,07 x 107 Pa között lehet. A fenti eljá­rást előnyösen nem alkalmazzuk abban az esetben, ha az A-gyűrűben hidrogénezésre érzékeny CBoport van. Az 1. reakcióvázlat szerinti eljárást előnyösen abban az esetben használjuk, ha az A-gyűrű fenil-, naftil­­vagy furanilcsoportot jelent. Az 1. reakcióvázlat szerinti eljárás nem alkalmazható abban az esetben, ha az (a) ál­talános képletű csoportban katalitikus hid­rogénezésre érzékeny csoport - például szén-szén kettős kötés, szén-szén hármas kötés, cianocsoport, piridingyűrű vagy tio­­lengyűrű - van. Ha az A-C-gyűrű fenilcsoportot jelent, az 1. reakcióvázlat szerinti eljárással ró­­dium-katalizálta kimerítő hidrogénezéssel 3- -ciklohexil-oktahidrolizin-származékot kapunk. A 2. reakcióvázlat szerinti eljárás értel­mében az (I) általános képletű 3-szubsztitu­­ált oktahidrolizin-származékokat az alábbi reakciólépésekkel állítjuk elő. A (III) álta­lános képletű kalkon-származékot katalitiku­sán hidrogénezve (IV) általános képletű telí­tett ketont - a képletben Z jelentése oxocso­­port - kapunk. A ketont redukálással (IV) általános képletű alkohollá - a képletben Z jelentése H,OH alakítjuk, a redukálást nát­­-ium-bór-hidriddel végezzük. A kapott (IV) általános képletű alkoholt - a képletben Z jelentése H,OH - hidrogén-bromiddal, tionil­­+loriddal, tozil-kloriddal vagy mezil-kloriddal kezelve (V) általános képletű piridiniumsót kapunk. A piridiniumgyűrüt nátrium-bór-hid­­-iddel részlegesen redukálva (VI) általános Képletű olefinekből álló elegyet kapunk, ame­lyet enyhe körülmények között katalitikusán redukálva (I) általános képletű 3-szubsztitu­ált oktahidroindolizin-származékokal kapunk. A 3. reakcióvázlat szerinti eljárás értel­mében a piperidin-2-etanolt egy (II) általá­nos képletű aldehiddel - a képletben Y je­lentése hidrogénatom -, például szubsztituált benzaldehiddel, és egy alkálifém-cianiddal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 •1

Next

/
Oldalképek
Tartalom