195950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitramino-diaril-szulfoxid származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 195950 6 milyen alifás primer amint, mint amilyen a metilamin, etilamin, n-propilamin, i-propil­­amin, n-butilamin, szek-butilamin, lerc-butil­­amin atb., valamilyen alifás szekunder amin, mint amilyen a dimetilamin, dietilamin, diizo­­popilamin, dibutilamin, stb., valamilyen alifás monokarbonsav-amidot, mint amilyen a han­­gyasavamid, ecetsavamid, propionsavamid, di­­metilformamid stb., vagy szénsav-amidokat, mint amilyen a karbamid, vagy ammóniumsó­­kat, mint amilyen az ammónium-klorid, ammó-. nium-karbonát stb, használhatunk. A találmány szerinti eljárást valamilyen szerves oldószer, például 1-8 szónatomos egyértékű vagy több értékű alifás alkohol­ban, mint amilyen az etilén-glíkol, glicerin, dietilénglikol, ezek vízzel elegyedő mono-al­­kilétereiben, mint amilyen a celloszolv vagy egyéb gyűrŰB éterekben, mint amilyen a di­­oxán vagy a tetrahidrofurán, stb. ób adott esetben ezek vizes elegyében hajthatjuk végre. A reakciót előnyösen egy alifás alko­hol és a víz (1 : 4) - (4 : 1) arányú elegyé­ben végezhetjük el. A reakció hőmérséklete 70-200 ®C, előnyösen 80-120 6C, tehát igen kíméletes, enyhe körülmények között zajlik le, következésképpen gyakorlatilag mellékre­­akciómentesen. Ez azért is jelentős, mivel az aminálási reakcióknál általában számítani le­het olyan mellékreakciókra, mint amilyen ese­tünkben a 8zulfinsav lehasadása, a halogén­atom vagy az alkoxi-csoport hidrolitikus BzubBztitúciója lehetne, ezek azonban a talál­mány szerinti eljárásban nem következnek be. A találmány szerinti eljárást célszerűen úgy hajthatjuk végre, hogy 2,0-50, előnyö­sen 2,5-20 mól (III) általános képletű vegyü­­letet vagy sóját alkalmazunk 1 mól (II) álta­lános képletű vegyületre számítva. A találmány Bzerinti reakcióelegy feldol­gozását ismert módokon végezzük. A termék általában magas hozammal tiszta kristályos formában keletkezik. A találmány szerinti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületeket kívánt eset­ben további tisztítási műveletnek, például át­­kristályosításnak vethetjük alá. Az átkristá­­lyoBÍtásra alkalmas oldószerek körét a kris­tályosítandó anyag oldhatósági és kristályo­sodási tulajdonságai azabják meg. Az (I) általános képletű hatóanyagot a gyógyászatban szokásos, parenterális vagy enterélis adagoléra alkalmas, nem toxikus, iners, az ilyen készítményekben használatos Bzilérd vagy folyékony hordozóanyagokkal és/vagy segédanyagokkal összekeverve gyó­gyászati készítményekké alakítjuk. Hordozó­­anyagként például vizet, zselatint, laktózt, tejcukrot, keményítőt, pektint, magnézium­­sztearátot, sztearinsavat, lalkumot, növényi olajokat, mint amilyen a földimogyoró olaj, olíva olaj, stb. alkalmazhatunk. A hatóanya­got a szokásos gyógyászati készítmények formájában, például szilárd [gömbölyített vagy szögletes tabletta, drazsé, kapszula, mint amilyen a kemény zselatin kapszula, pi­rula, kúp, Btb. (vagy folyékony) például ola­jos vagy vizes oldat, szuszpenió, emulzió, szirup, légy zselatin kapszula, injektálható olajos vagy vizes oldat vagy szuszpenzió Btb.] alakban készíthetjük ki. A szilárd vivő­­anyag mennyisége széles határok között vál­tozhat, előnyösen körülbelül 25 mg és 1 g közötti érték. A készítmények adott esetben szokásos gyógyászati segédanyagokat, példá­ul tartósítószereket, stabilizélószereket, ned­­vesítószereket, emulgeélószereket, az ozmózis nyomás beállításéra szolgáló sókat, puffere­ket, ízesítőszereket, illatanyagokat stb. is tartalmazhatnak. A készítmények további adott esetben más gyógyészatilag értékes is­mert vegyületeket is tartalmazhatnak anélkül, hogy szinergetikuB hatás lépne fel. A készít­ményt előnyösen olyan dózisegységekben ké­szítjük el, amely megfelel a kívánt beadási módnak. A gyógyászati készítményeket a szo­kásos módszerekkel készíthetjük el, melyek magukban foglalják például az alkotórészek­nek a megfelelő készítményekké alakításához szükséges szitálésát, keverését, granulálását és préselését vagy feloldását. A készítménye­ket további szokásos gyógyszeripari művele­teknek vethetjük alá (például sterilizes). Az (I) általános képlet peszticid hatású vegyületeket a szokásos peszticid készítmé­nyekké, így oldatokká, emulziókká, oldható porokká, Bzuszpenziókká, por készítményekké, porozószerekké, habokká, pasztákká, granu­látumokká, aeroszól-készítmányekké, szusz­­penziós éB emulziós koncentrétumokká, vető­magkezelésre alkalmas porokká alakíthatjuk. Természetes éB szintetikus anyagokat im­pregnálhatunk velük, polimer anyagok és ve­tőmagvak burkolására alkalmas anyagok se­gítségével mikrokapszulákat készíthetünk belőlük, készíthetünk a hatóanyagokból to­vábbá éghető töltettel ellátott készítménye­ket, így füstpatromokat, -dobozokat és -spi­rálokat, valamint az ULV eljrással alkalmaz­ható, melegen vagy hidegen elködösíthető készítményeket. A peszticid készítményeket önmagában ismert módon állíthatjuk elő, például oly mó­don, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, amikoris adott esetben felületaktív anyagokat, azaz emulgeélószereket és/vagy diszpergélószere­­ket és/vagy habképző anyagokat is adhatunk az elegyhez. Amennyiben vívóanyagként vizet használunk fel, segédoldószer gyanánt szer­ves oldószereket is alkalmazhatunk. Folyé­kony oldószer gyanánt szerves oldószereket is akalamazhatunk. Folyékony oldószerként lényegében az alábbiak jönnek szóba: aromás vegyületek, így xilol, toluol vagy alkilnafta­­linok, klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogének, így klórbenzol, klóretilén vagy metilénklorid, alifás szénhidrogének, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom