195937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek tisztítására és erre szolgáló berendezés

1 2 zio ellenálló anyagból készültek és az elektródákhoz csavarkötéssel kapcsolódnak, felső végükön pedig egy szigetelő anyagból készült tartóban helyezkednek el. itt az. azonos pólusnak oldható kötéssel vannak sorba­­kötve. Az eleknoflotálót tartalmazó medencében több, sorbakötött elektroflotáló elem is elhelyezkedhet. Az elektrollotáló medencében a flotálót követően oly, felületaktív szűrőanyaggal, célszerűen aktív szén­nel töltött, a flótáit folyadék utánszűrésére szolgáló utánszűrő helyezkedik el, melynek töltetét szűrőkeret középpontjából felfelé haladó menetes orsó(k)ra sze­relt állítható nyomólap tartja összenyomva, oldalfalai közül íredig a Hot ált) felé eső bemenetel oldalának csu­pán alsó mintegy l/3-a van folyadék beáramoltatásá­­ra, míg ezzel ellentétes kimeneti oldalának felső har­madának egy része van állíthatóan folyadék kibocsá­tására áttöréssel ellátva. A llotáló előtt oly előszűrő helyezkedhet el, mely egy központi osztólappal kettéosztott töltetet nagyfe­lületű oxid és/vagy fémpor, célszerűen AljOj.SiOj és/vagy alumínium por. bemenő nyílása a medence be­menetéhez csatlakozik, osztólapjának felső részén át­menő nyílása van, kimenete pedig a tlotáló irányában alul helyezkedik el. Az előszűrőnél a központi osztó­lap által képzett kamrák egyike, éspedig a bemeneti oldalon lévő lehet pl. oxiddal, míg a másik kamra pl. alumínium porral töltve. A találmány szerinti eljárást a berendezés részlete­sebb ismertetésével együtt ismertetjük éspedig a mel­lékel* ábrák kapcsán. A találmány azonban semmi­képpen nincsen ezen ábrák szerinti kivitelekre korlá­tozva. Az ábrák közül az I. ábra folyamatábra jellegű és a berendezés főbb egységeit, továbbá a tisztítandó szennyvíz útján mu­tatja be, a 2. ábra a találmány szerinti elektroflotáló egység egy előnyös kivitelét mutatja oldal- ill. elölnézetben, a 3. ábra a találmány szerinti berendezéshez tarto­zó utánszú'rőt mutatja oldal- ill. elölnézetben, végül a 4. ábra az előszűrő metszete. A találmány szerinti eljárás értelmében a tisztítan­dó folyadék, általában fágóhídi szennyvíz előbb az 1 durva tisztító blokkba kerül. E durva tisztító blokkot - amely önmagában ismert elemekből áll- a célnak megfelelően építhetjük fel. Kizárólag példaképpen említjük tehát meg annak lehetséges kivitelét. A technológiai helyekről egy csatona rendszerben folyó szennyvizet gyűjtőaknákba vezetjük. Ezekben pl. redőnyös szűrőelemckből álló uszadék és nagy­csapdát építhetünk be éspedig úgy, hogy két redő­nyös elem között, de esetleg önállóan helyezkedik el egy felfelé szélesedő, előnyösen csonkagúla vagy tra­péz alakú uszadék és nagycsapda. Ezek feladata a re­dőnyös elem lemezei között átvándorolt, a víznél könnyebb fajsúlyú szennyeződések (toll, szőr, háj) felfogása. Ez a csapda egyben ülepítőül is szolgál, a víznél nehezebb fajsúlyú elemek az alján gravitáció­san kiülepednek, míg a szennyvíz az edény tetején lévő. célszerűen méretezett nyíláson keresztül egy másik redőnyös elemhez távozik, majd innen újabb uszadék cs nagycsapdába. A redőnyös és uszadék elemek megfelelő megvá­lasztásával elérhető, hogy csak a 800-1000 mikron alatti elemek maicdjanak a szennyvízben. A szennyvíz a redőnyös ill. uszadékos tisztítóból egy gyűjtőaknába, majd innen egy tisztítószűrő, egy­ben a fiotálótér puffereként működő aknába kerül. Ennek során a még esetleg megmaradt durva szennye­zések eltávolítására beiktathatunk pl. egy víz-zagy elválasztó elevátort, vagy egy csigás felhordót, majd a tisztító aknában egy újabb, most már finom résszé­lességű redőnyös uszadék és zagycsapdát. Innen már csak 4 -500 mikron nagyságú lebegő szennyeződések kerülhetnek a 2 folyadékbevezetésen keresztül a 3 medencébe. Egyidejűleg a durva tisztító blokkban va­ló különböző mechanikus tisztítóműveletek révén a szennyvíz zsírtartalmának akár mintegy felét is el­vesztheti. A 3 medencében a 4 szennyvíz már lamináris áram­lással folyik, az akna vízszintjéről a későbbiekben is­mertetendők szerint célszerű gondoskodni. A 3 dotáló medencében kerül elhelyezésre az áramlás irányában nézve esetlegesen 5 előszűrő, a 6 elektroflotáló, szükség esetén a 6a további elektroflo­táló és a 9 utánszűrő. A folyadékszint magasságában helyezkednek el a 7a,b habelszívók. A folyadék az utánszűrőbe a 8 ponton lép be és a 9 ponton lép ki, ezzel egyben szabályozza is a medencében lévő folya­dékszintet. Végül a már megtisztított szennyvíz a 11 ponton lép ki a medencéből. A 6 elektroflotáló a 21 elektróda tartóban elhelye­zett 22 anódokkal és 23 katódokkal rendelkezik. A találmány értelmében az anódok nem oldódó anyag­ból készültek éspedig grafitból, célszerűen elektro­­grafitbó! és/vagy aktivált titánból és/vagy platinából, míg a katódok alumíniumból. A 21 tartó méretezett vezetősínes, szigetelő anyagból (pl. műanyagból) ké­szült. Maga az elektroflotáló annyi anódából és kató­­dából van felépítve, hogy a medence teljes szélességét kitöltse. Szükség esetén, ha a víz szennyezettsége nagyobb fokú, az elektródák hossza egy újabb, sorbakötött 6a egység beiktatásával (esetleg több egység beiktatásá­val) tetszés szerint növelhető. A 22, 23 elektródák áramhozzávezetés céljaira a 24 felvezető rudazatokkal vannak ellátva. Ezeket fe-. lül a 25 felső tartó tartja, E 24 felvezető rudazatok csavarkötéssel kapcsolódnak a 22, 23 elektródákhoz, a 25 felső tartóban pedig az azonos pólusúak oldható kötéssel vannak sorbakötve. A 24 felvezető rudazatok vagy szigetelő anyagpl (pl. műgyantával) védettek a másodlagos galvánelemek kialakulása megakadályo­zására, vagy eleve korrózió ellenálló anyagból, pl. TI, Pt készülnek. A 25 felső tartó szintén szigetelő anyag­ból készül. A 3 medencében maga a szennyvíz működik elekt­rolitként, az elektródák magassága célszerű megválasz­tásával ki tudjuk használnia hozzávetőlegesen vízszin­tes elektromos erőtér ismert elektroforetikusaffektu­­sait, amit segít az alumíniumból készült 23 katódok­­ról leváló és oldatba átmenő, szabályozható mennyi­ségű fémion is. Ezek a fémrészecskék azután az elekt­rolitban nagy adszorpciós felülettel rendelkező hidr­­oxidokat képeznek, melyek kémiai pelyhesedést okoznak és a pelyhek a zsírcseppeket megkötik. A 22. 23 elektródákról felszálló igen finom bubo­rékokból álló gázfüggöny a pelyhekhez tapadva fel­úsztatja azokat. A felúsztatott hab konzisztenciája - tekintettel arra, hogy a képződő naszcens hidrogén a szennyvíz zsír és/vagy olaj telítetlen kötéseit telíti -195.937 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom