195937. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek tisztítására és erre szolgáló berendezés
1 2 A találmány tárgya eljárás /sírokat és/vagy olajokat, esetleg további egyéb finom lebegő anyagokat tartalmazó szennyvizek, különösen baromfi- és egyéb vágóhidak szennyvizei tisztítására. A találmány tárgykörébe tartozik a szennyvizek tisztítására szolgáló berendezés is. Vágóhidak, különféle húsfeldolgozó üzemek, konzervgyárak és hasonló üzemek technológiai szennyvizei jelentős mértékben tartalmaznak zsírokat ill. olajokat, továbbá esetleg egyéb finom lebegő és oldott szerves és szervetlen anyagokat. E szennyvizeket tehát a környezetbe való kibocsátás előtt tisztításnak kell alávetni e szennyezések csökkentése, az ilymódon eltávolított anyagok esetleges további felhasználása és a környezetbe már kibocsátható minőségű folyadék elérése céljából. Az állati és növényi szövetek jelentős mértékben tartalmaznak lipideket és lipoidokat, különféle zsírokat és olajokat, valamint ezek származékait. A zsírok és olajok vízben nem oldódnak, s egy idő után a víz színére felúszva és a környezetbe kikerülve az élővizet és a talaj mikrofióráját elzárják a légkör oxigénjétől, elősegítik azok eutrophizálódását. A szennyező zsírok cs származékai eltávolítását egyszerű fölözéssel ugyan elvileg meg lehetne oldani, azonban a zsír felúszása biztosításához a kibocsátott szennyvíz mennyiségétől függően rendszerint nagy hely és sok idő szükséges. E felúszást nehezíti még az a tény' is, hogy a szennyvíz a feldolgozás során kiszabadult egyéb, durva és kolloidális méretű, fehérje természetű anyagokat is tartalmaz, melyek polaritásuknál fogva nehezítik a víz-olaj diszperz rendszer szétválását. Vágóhídi- és húsfeldolgozó üzemek szennyvizeinél ezenkívül mindig számolni kell további, különböző anaerob spórás állati és humánpatogén baktériumok jelenlétével is (Clostridium fajok - gázgrangréna, tetanusz, húsmérgezések okozói), melyektől szintén meg kell szabadítani a szennyvizet. • A gyakorlatban a szennyvizek összes lebegő szerves és szervetlen szennyező anyag tartalmának csökkentésére a biológiai és fizikokémiai eljárásokat, valamint ezek kombinációit alkalmazzák. A biológiai eljárások gyakorlati kivitelezését nehezíti a nagy beruházás- és energiaigény. Ezenfelül sokhelyütt nincs is meg a lehetőség nagy helyigényű eljárások bevezetésére. A zsírtalanító eljárások másik csoportjába a fizikokémiai eljárások tartoznak. Közös jellemzőjük: a Dotálás valamelyik módját alkalmazzák vegyszeres kezeléssel kombinálva, a flótáit szennyvizet szűrik,derítik, ülepítik. A lebegő anyagok leválasztását általában útépítéssel végzik, melyek függőleges vagy vízszintes áramlást biztosítanak. Ismeretes azonban olajok, zsírok feloszlatása is a folyási sebesség lassításával pl. az 143.761 sz. NDK szabadalmi leírásból. E célból két, alternatív •működésű szeparáló medencét alkalmaznak, melyeket fűlő regiszterekkel látnak el. Az ilyesfajta megoldások azonban emulgeált állapotban lévő zsírok, olajok kiválasztására nem alkalmasak. A durva szennyeződések eltávolítására számos megoldás ismert. E szennyeződéseket többnyire valamilyen horizontális átfolyású berendezésben választják le, a durva mechanikai szennyeződések leválasztása pedig hosszanti átfolyású terekben történik. Széles körben alkalmazzák az ún. ágyszűrőket és rétegszűrőket is (pl. 176030 sz. magyar, 1.436294 és 1.922.196 sz. NSZK szabadalmi leírások), melyeknek olajos és zsíros szennyeződések esetében vagy a tisztítása körülményes, vagy a szűrés hatásfoka nem megfelelő. Könnyű és szilárd anyagok eltávolítását írja le pl. a WP 91.000 sz. NDK szabadalmi leírás is, melynek lényege egy ferdén elhelyezett, szeparáló medencébe épített hullámos lemezű szeparáló lapsor. Ennek tisztítása nagy nyomású levegővel történik, míg a medence alján összegyűlő iszap eltávolítása fűtőkígyóval ellátott iszap tölcséren keresztül megy végbe. Ez durvább szennyezések eltávolítására alkalmas, emulziós zsírok, olajok kiválasztására azonban hatástalan, a könnyen felúszó zsírok kiválasztása pedig idő függvénye. A mechanikus tisztítások esetében ismertek különféle olajfogók is (pl. dr. lllér I.: Ipari szennyvíztisztítás c. kéziratát - BME Mérnöktovábbképző Intézet M 205 TK. Bp, 1969), pl. lemezes, tangenciális olajfogók, amelyek azonban csak a nem jelentősen emulgeált olajos vizek olajtartalmának elválasztására ill. előtisztítására alkalmasak. A flotációs eljárásokat zsírok és/vagy olajok felúsztatására alkalmazzák, vagy légbefúvásos, vagy túlnyomásos vagy elektrolizises formában. Szokásé Dotálást tangenciális derítéssel szűréssel is kombinálni (pl. 3,1 34.043 sz. NSZK szabadalmi leírás). Légbefúvásos Dotálásnál (pl. 178.049 sz. magyar szabadalmi leírás) a különböző vegyszerek használata nélkülözhetetlen. Ez nemcsak több kiegészítő berendezést tesz szükségessé, hanem ezenfelül jelentős mennyiségű anion kerül a vízbe, megnövelve ezáltal a víz szervetlenanyag tartalmát, ugyanakkor viszont ennek következtében nagy mennyiségű hidroxid iszap keletkezik, amelynek kezelése költséges és bonyolult berendezések során igényli (ülepítőterek, vezetékek, iszapsűrítők stb.). Zsíros szennyvizek vegyszeres kezelése egyébként Dotálás nélkül is ismert, pl. a 160.180 sz. magyar szabadalmi leírásból. Ez a megoldás az átlagosnál is több vegyszert igényel, a többszöri pH beállítás pedig bo-, nyolulttá teszi az eljárást. Elektrofiotáló berendezések vegyszerek használata mellett kielégítő eredménnyel működnek, de számolni kell a vegyszerek fentebb leírt káros hatásával és jelentős zagyképződéssel. Ennek eltávolítása külön gondot okoz, mint ahogy pl. a 4,439290 USA szabadalmi leírás szerinti eljárás esetében, ahol az elektródákon lévő szennyeződést külön levegő behívással kell eltávolítani. Ismeretesek végül külön vegyszert nem, vagy nem szükségszerűen alkalmazó Dotáló, felúsztató megoldások. Ilyen megoldást ismertet pl. a 3,048.413 sz. NSZK szabadalmi leírás, ahol a fiokkuláláshoz szükséges teljesítő anyagokat az anódról választják le. Ilymódon nagy mennyiségű anódiszap termelődik és e szabadalmi leírásban ismertetett műszaki megoldás lényege éppen ezen anódiszap elvezetése. Berendezésbeli nehézkességén kívül ugyanez a hátránya külön vegyszert szükségszerűen alkalmazó, a 165.292. 165.485, 178.962 sz. magyar szabadalmi leírásokban leírt megoldásoknak, aholis jelentős üledék képződik, melyet külön eszközökkel kell mozgatni. összefoglalóan tehát: a mechanikus tisztítási eljárások erősebben emulgeált zsírok és olajok esetében 95.937 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
