195904. lajstromszámú szabadalom • Ízeltlábú és/vagy gombakártevők elleni védekezésre szolgáló készítmények
2 19590'i 3 Találmányunk olyan ízeltlábú és/vagy gombakártevök elleni védekezésre szolgáló készítményekre, így különösen permetezőszerekre, impregnélószerekre, kenőanyagokra és aeroszolokra vonatkozik, amelyek egy vagy több artropocid, funglcid és repellens hatóanyagot, esetleg az ilyen készítményekben szokásosan alkalmazott különféle segédanyagokat tartalmaznak és amelyek vlvőanyaga egy vagy többféle polimer vizes diszperziója. A hatóanyagok és esetleg a segédanyagok bedolgozása a polimer hordozóba történhet aphak vizes diszpergálása előtt vagy után, vagy gyári előállítású vizes polimer diszperzióba közvetlenül a felhasználás előtt. A találmány szerinti készítmények felhasználása közvetlenül vagy további vízzel történő hígítás után különösen növényi, egészségügyi és raktári (textil, élelmiszer, stb) kártevők irtására és riasztására, faanyagvédelemre permetezéssel, impregnálással, ecseteléssel, bevont alaktestek elhelyezésével, vagy aeroszolos felületkezeléssel történik. Eddig is ismert volt, hogy az Ízeltlábú - rovar és atka - valamint a gombakártevők elleni védekezésre szolgáló különféle hatóanyagok önmagukban csak nagyon ritkán kerülnek felhasználásra. A hatóanyagok, azok hígítása vagy vízzel történő hlgithatóségának a biztosítása, a tapadás fokozása és különféle egyéb alkalmazástechnikai szempontból fontos tulajdonság kialakítása céljából különféle vivő- és segédanyagokkal összedolgozva kerülnek alkalmazásra (W. v Valkenburg: Pesticide formulations. New York 1973. 144. o.). A vivőanyagok milyensége a szerformától függ: impregnálószereknél rendszerint valamilyen szerves oldószer; emulgeálható koncentrátumoknál valamilyen szerves oldószer és emulgeátor keveréke; porozószereknél valamilyen ásványi vagy növényi eredetű anyag őrleménye; végül a szuszpendálható poranyagoknál valamilyen ásványi őrlemény és diszpergélószer keveréke (W. Eichler: Handbuch der Insektizidkunde. Berlin, 1965. 92-100. o.). A különféle készítmények sajátosságait az alkalmazott vivőanyagok tulajdonságai befolyásolják. A hatóanyag szerves oldószerrel készült oldatai felhasználását ezen vivőanyagok tűzveszélyessége, gyakran .mérgező hatása, vízzel való inkompatibilitása (nedves vagy vizes felületek kezelésére nem használhatók) olyannyira korlátozza, hogy alkalmazásuk csaknem kizárólag a faanyagvédelemben és elvétve az egészségügyi rovarkártevők elleni védekezésben kerülhet szóba. Ez utóbbi esetben azonban további hátrány e kis viszkozitású oldatok beszivódása a kezelt felületekbe, holott ez esetben a hatékony védekezéshez felületi hatásra van szükség. Az oldószeres készítmények növényvédelemben történő alkalmazáséra pedig az oldószerek fitotoxikus hatása miatt gondolni sem lehet. Kedvezőbb alkalmazástechnológia! lehetőséget nyújtanak az emulgeálható koncentrátumok, ezek ugyanis - bár szerves oldószereket gyakran szintén tartalmaznak - nagy mennyiségű vízzel történő higitás után kerülnek felhasználásra, Így nem tűzveszélyének, továbbá olyannyira kevéssé fitotoxikuuak, hogy a növényvédelemben is alkalmazhatók. A növényvédőszerek nagy részét ez a nzerforma alkotja. Széles körben használatosak az emulgeálható koncentrátumok az egészségügyi és a raktári kártevők elleni védekezésben is, bár ez esetben a hatóanyag nagy része a kezelt felületekbe beszivódva a hatás szempontjából elvész. A növényvédelemben alkalmazott emulgeálható kocentráturaoknak pedig igen számottevő hátrányuk, hogy a hatóanyagokat éppen a jelenlévő nagy mennyiségű emulgeátor miatt a csapadék a kezelt növényzetről könnyen lemossa, e hatékony védekezéshez Így sok kezelésre van szükség, ami komoly gazdasági és körr yezettoxikológiai hátránnyal jár. Az ásványi hordozókkal készített poro- 2Ó8zerek ismerten hátrányos sajátossága a csekély tapadóképesség, aminek következtéién növényvédelmi alkalmazásnál a légmozgás s kezelt növényzetről a készítményt könnyen lesodorja, egyéb (egészségügyi és raktári) bértevők irtásánál pedig anyagmozgatásnál, takarításnál a porozószerrel készített méregmező megsemmisülhet. További hátrány e két utóbbi esetben a porozószerek felhasználásakor, hogy a meg nem tapadt szálló por élelmiszert, ruházatot, stb. szennyezhet. így közvetlen egészségkárosító veszélyt jelent a felhasználóra. E szerforma felhasználhatósága erősen korlátozott, általában csak akkor alkalmazható, ha rövid ideig kifejtett hatásuk elegendő a védekezéshez, illetve ha a készítmény tartós behatása valami módon biztosított, pl. porcBávázásnál a kezelt gabonához történő hozzákeveréssel. Lényegében az emulgeálható koncetrétuiDokhoz hasonló sajátosságokkal rendelkeznek a szuszpendálható poranyagok is, azonban mivel szerves oldószert nem tartalmaznak, növényvédelmi felhasználásuknál fitotoxikus hatásuktól egyáltalán nem kell tartani, az egészségügyi és a raktári kártevők elleni védekezésnél pedig kevésbé engedik a hatóanyagokat a kezelt felületekbe beszlvódni. Igen számottevő hátrányuk azonban ez utóbb esetben az, hogy a kezelt felületeken (bútor, szőnyeg, tapéta, stb) foltot hagynak, Így alkalmazásuk lakott helyiségben ritkán vihető keresztül. A növényvédelemben alkalmazott szuszpendálható poranyagokat pedig a csapadék a növényzetről szintén lemoshatja (Védekezés az élelmiszerek állati kártevői ellen. Szerk.: dr. Erdős Gyula, Budapest, 1982. 92- -100. o.). Megpróbálták az eddigiekben ismertetett általánosan használt vivőanyagokkal előállított készítmények hátrányos tulajdonságait 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
