195886. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés és eljárás fizikai mennyiségek optoelektronikai úton történő meghatározására

1 195 886 2 koztatva, az első fényelem és a második fényelem első integrátorhoz van kapcsolva, az első integrátor kime­nete első komparátoron keresztül logikai egység első bemenetére van kötve, továbbá második integrátort tartalmaz, amelyhez első referenciaforrás és második referenciaforrás van csatlakoztatva, a második integrá­tor kimenete második komparátorhoz,és adott eset­ben csűcsértékmérőhöz van kapcsolva, a második komparátor kimenete a logikai egység második beme­netére van kötve, a kapcsolási elrendezés kimenetét pedig a második komparátor kimenete és/vagy a csúcsértékmérő kimenete képezi. A találmány további ismérve lehet, hogy az első fényelem és a második fényelem első kapcsoló és má­sodik kapcsoló közbeiktatásával van az első integrá­torhoz kapcsolva, továbbá az első integrátor ki- és be­meneté közé harmadik kapcsoló van kötve, a kapcso­lók vezérlő bemenetei pedig a logikai egység vezérlő kimeneteihez vannak csatlakoztatva. Egy előnyös kiviteli alaknál az első referenciafor­rás és a második referenciaforrás közé negyedik kap­csoló van beiktatva, amelynek vezérlő bemenete a lo­gikai egység további vezérlő kimenetéhez van kötve. Egy másik kiviteli alaknál a logikai egység digitá­lis időzítővel van két irányú összeköttetésben, a digi­tális időzítő bemenete pedig órajel generátorra van csatlakoztatva, kimenete pedig a kapcsolási elrendezés további kimenetét képezi. Egy célszerű kiviteli alaknál a fényforrás fénykibo­csátó dióda, amelynek egyik kapcsa áramforrásra, má­sik kapcsa ötödik kapcsolón keresztül a földre van kötve, az ötödik kapcsoló vezérlő bemenete pedig a logikai egységnek a fényforrást szabályozó kimeneté­re van kapcsolva. Egy másik kiviteli alaknál a fényérzékelő eszköz fényelemei és a fényforrás között fényvezető elemek, pl. száloptikai vezetékek vannak, az érzékelőhöz rög­zített árnyékoló lemez pedig a fényforrástól és a fény­­érzékelő eszköztől egyaránt távol, az egyik fényveze­tő elemet megszakító részben van elhelyezve. További célszerű kiviteli alaknál az érzékelő nyo­más érzékelésére alkalmas membrán, erő érzékelésére alkalmas rugó vagy deformáció érzékelésére alkalmas mérőcsúcs. Ugyancsak lehetséges kiviteli alaknál a fényforrás és a fényérzékelő eszköz a mérendő fizikai mennyiség közelében elhelyezett mérőtestbe van beépítve, a jel­­feldolgozó egység kimenete pedig távadóhoz és/vagy kijelző egységhez van csatlakoztatva. A találmány szerinti eljárás fizikai mennyiségek, elsősorban mechanikai mennyiségek, pl. erő, nyomás, deformáció optoelektronikai mérésére — amelynek során fényforrásból a fényelemekre jutó fényáramot a mechanikai mennyiségtől függő mértékben változtat­juk. A megoldás szerint azonos lapon elhelyezett, leg­alább két fényelemet fényforrással legalább részben megvilágítunk, a fényelemek rövidzárási áramát adott esetben egyenként erősítjük - azon alapul, hogy a mérendő fizikai mennyiséggel analóg kimeneti jelet a fényeiéinek rövidzárási áramainak, vagy azokból kép­zett paramétereknek, pl. feszültségeknek a hányado­saként állítjuk elő. Az eljárás további ismérve lehet, hogy a hányados­képzést áram-feszültség konverzióval és analóg hánya­dosképzés útján , vagy kettős integrálással hajtjuk végre. Az eljárás célszerű foganatosítási módjánál a fény­forrást a hányadosképzés folyamatához igazodóan periodikusan vezéreljük. A mechanikai mennyiség megváltoztatásával ará­nyos kimenő jelet távadóval továbbítjuk és/vagy köz­vetlenül megjelenítjük. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés és eljá­rás az eddig ismert megoldásokkal összehasonlítva egy sor előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek között a legfontosabb, hogy kellően lineáris karakterisztikája mellett a megvilágítás és a környezeti hőmérséklet vál­tozásának széles határai között is nagy pontossággal csak a mechanikai mennyiség megváltoztatásától füg­gő villamos jelet szolgáltat. A szerkezeti felépítése egyszerű, kis méretű és tetszőleges helyzetben szerel­hető. Kedvező az is, hogy adott esetben mind a fényfor­rás, mind az érzékelő a mérés helyétől elválasztható, amellett olcsó és nem igényel karbantartást. A megoldás különös előnye, hogy az elérhető ± 0,5 mikrométeres érzékenység, illetve mérési pon­tosság az ismert megoldásokkal szemben megvalósít­ható anélkül, hogy a fényforráson és az ikerfényele­­men kívül bármilyen további „fényformáló” alkat­részt, pl. lencsét, tükröt, prizmát kellene alkalmazni. A találmányt kiviteli példák kapcsán, rajzok alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egyik lehetséges kiviteli alakjának vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egyik további változatának kiviteli alakja, a 3. ábra a fényforrás és a fényelem egymáshoz való elhelyezkedésének egy változata, a 4. ábra a fényforrás és a fényelem egymáshoz való elhelyezkedésének egy további változata, az 5. ábra a mérési helytől távol elhelyezett fényforrás és fényelem változata, a 6. a-c ábrák a mérőtest kiviteli változatai. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés egyik lehetséges kiviteli alakjának a vázlata. Az 1 fényforrás által legalább részben megvilágított felü­letű 2 fényérzékelő eszköz első 21 fényelemet és má­sodik 22 fényelemet tartalmaz. A 21 és 22 fényele­mek közös, 23 alaplapon helyezkednek el. Az 1 fény­forrás és az első 21 fényelem között a mérendő fizikai mennyiségtől függő helyzetű 4 érzékelőhöz erősített 5 árnyékoló lemez van elhelyezve. Másik kiviteli alak esetében a 23 alaplap közvetlenül van a 4 érzékelőhöz erősítve. Az első 21 fényeiéin 31 első jelerősítőhöz, a máso­dik 22 fényelein 32 második jelerősítőhöz van csatla­koztatva. A 31 első és 32 második jelerősítő kimene­tei a 33 hányadosképző áramkör bemenetéire vannak kapcsolva. A 33 hányadosképző kimenete képezi a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom