195881. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés cirkulációs tüzelésű nyitott égetőkemencékhez
1 195 881 2 dalom), amely egy cirkulációs tüzelésű égetőkemence, amely 60 kamrából vagy 60 részből áll, amelyek két párhuzamos sorban vannak elhelyezve, és mindegyik sorban 30-30 kamra van elhelyezve, amelyből az ábrán 28 látható. Mindegyik kamra hat rekeszt tartalmaz, amely hat egyes rekesz egymás mellett van elhelyezve, és amelyekbe az égetendő terméket kell elhelyezni. Az égetendő termék töltőanyaggal van lefedve. A rekeszek között üreges rekeszek vannak, amely üreges rekeszeket 2 pozíciószámmal jelöltünk,és úgy vannak sorba elhelyezve, hogy a gáz a választóvonalak mentén tovább tud áramolni, amely a választóvonalak ezeknek a rekeszeknek az elválasztását végzik. Végül a 3 körvezeték biztosítja azt, hogy az egyik sor össze lehessen kapcsolva a másikkal. A berendezés működése során egy-egy működési periódus több fázisból áll, mégpedig az alkatrésznek a hevítéséből, hűtéséből, amely eljáráshoz egy cirkulációs tüzelésű rendszert alkalmaznak, amelyben egy sor kamra van sorosan elhelyezve, és a kamráknak egy része az előhevítésre, egy további része az égetésre, és végül a kamráknak a megmaradó része a hűtésre van kiképezve. Az egyes kamracsoportok képezik végül is a kemencét, és a kamracsoportok elhelyezése előre meghatározott módon van kialakítva, mégpedig úgy, hogy megfelelő csatlakozópontokon össze van kapcsolva a K hideglevegő-bevezetőcső, az L sornak a hevítő égői és végül a már elégett gáznak a kivezetésére képzett M cső. Egy meghatározott tartóidő elteltével, amely idő 16-48 óra általában, az X levegőcsatlakozópontot, az M gázelvezetőpontot és az L égősort egy kamrával arrébb toljuk. Az eltolás iránya a levegőnek és az elégetett gáznak az áramlási irányával megegyezik. Ahogy az 1. ábrán látható, több cirkulációs tüzelőelem vezethető a kamrák mentén, ugyanabban a kemencében egyidejűleg. A 2. ábrán egy rekeszsor metszeti rajza látható, mégpedig egy olyan rekeszsornak, amely azonos jellegű kamrákat tartalmaz. Az ábrán látható, hogy a 4 csővezeték, amelyen keresztül a hideg levegőt vezetjük be, úgy van csatlakoztatva az A és B rekeszek válaszvonalánál, hogy a hideg levegőnek legalább egy része a B rekesz felé áramlik, és onnan tovább tud áramolni a C és D rekesz irányába, amelynek hatására ezek a kamrák hűtve lesznek, miközben fokozatosan melegítve is vannak. Abban a pillanatban, amikor a levegő áramlása, amely már valamennyire elő van hevítve, eléri az 500 °C-ot és áthalad a D rekeszből az E rekeszbe, egy 5 injektor egy üzemanyagsugarat visz be a levegő áramlásába, mégpedig a levegő áramlásával azonos irányú üzemanyagsugarat. Az üzemanyag sugara áthalad az E rekeszbe, az igen forró levegővel érintkezve elég, és azután továbbhalad a rekeszből. A továbbiakban az éghető gáz áthalad még az F, G és H kamrákon, ezeket megfelelően előmelegíti,és végül a 6 csővezetéken keresztül a gáz eltávozik a kéménybe. Látható, hogy azzal az elrendezéssel, amelyet a 2. ábrán bemutattunk« igen nehéz biztosítani azt, hogy egyenletes hőmérséklet legyen azokban a kamrákban, amelyekben a gázégés végbemegy, figyelembe véve még azt is, hogy a gáznak egy igen szűk tartomány áll csak rendelkezésére, amelyen keresztül a rekeszen belül áramlik. Annak érdekében, hogy a hőmérsékleteloszlás valamivel kedvezőbb legyen, szokás terelőlemezeket elhelyezni az egyes rekeszekben, amely a gázt a rekeszen belül egy kanyargós görbe vonal mentén biztosítja. A 3. ábrán üreges 7 rekesz látható, amely lényegében az 1. és 2. ábrákon bemutatott rekeszek működési elvét mutatja be, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy elősegítse a hőcserét a fal és a gáz között, amely a rekesz belsejében áramlik. Ennek az elrendezésnek mindenképpen az a célja, hogy a gáz áramoljon végig a rekesz fala mentén, annak teljes magasságában és hosszúságában. Ebből a célból a 7 rekeszben további közbenső terek vannak kiképezve függőlegesen elhelyezett 8, 9 és 10 terelőelemekkel, amelyek a rekesznek a két fő fala között van elhelyezve. A 8, 9 és 10 terelőelemek kényszerítik a gázáramot, hogy a korábbi rekeszből ezen rekesz felé áramoljon, mégpedig a 11 összekötőnyüáson keresztül, és ezen túlmenően a rekeszen belül egy cikk-cakk-vonal mentén haladjon, amely cikk-cakk-vonalat a nyilakkal jelöltük az ábrán, és a végén pedig az összekötő kimeneti 12 nyíláson távozzon a következő rekeszbe. A 13 injektor, amely a 14 fedélen van bevezetve, porlasztja a lefelé haladó irányú üzemanyag sugarat, amely üzemanyag például olaj, az üzemanyag a forró levegővel érintkezve begyullad, miután a rekeszbe a 11 összekötőnyíláson bejutott, és a 8 terelőlemez lefelé kényszeríti az áramlást a cellának a 15 fala mentén. Az üzemanyag karakterisztikája, amely üzemanyag például olaj, határozza meg azt, hogy a gázt a rekeszen belül milyen cikk-cakk-vonal mentén, azaz rövidebb vagy hosszabb cikk-cakk-vonal mentén áramoltassuk, az összekötő 12 kimeneti nyíláshoz. A rekeszbe el van helyezve egy 16 hőelem, amelyet hőmérsékletszabályozásra használnak fel, és ezt a hőelemet mindenképpen a gázáram beáramlás! vonalán kívül kell elhelyezni, célszerűen a 8 terelőlemez mögött, a cella tetejének közvetlen szomszédságában. Gyakori eset az, hogy a fűtésnek a jobb szabályozása érdekében egy további második 17 injektor is el van helyezve abban a tartományban, ahol a gázáram általában a 9 és a 10 terelőlemezek között van elhelyezve. Ehhez a 17 injektorhoz egy további 18 hőelem van hozzárendelve, amely az égőtől a 10 terelőelem segítségével var elválasztva. Előfordul olyan eset is, amikor a 16 hőelem nincsen beépítve,és a 18 hőelem segítségével szabályozzák mindkét 13 és 17 injektor működését. Az elvégzett kísérletek azt mutatják, hogy a megfelelően elhelyezett terelőelemek, valamint a megfelelően kiképzett injektorok és azoknak a hőelemmel történő hőmérsékletszabályozása viszonylag kedvező eredményeket mutat, különösen ami a hőcserének a hatásfokát illeti, a forró gáz és a rekeszben elhelyezett égetendő anyag között, amely hőkezelés vagy égetés fo5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
