195879. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés fáradt olajok elégetésére

1. 195 879 T A találmány tüzelőberendezés fáradt olajok elége­tésére, amelynek olajtartálya, olaj szivattyúja, olaj előmelegítője és porlasztófeje van. Mint ismeretes a fáradt olajok felhasználására rész­ben a regenerálás, részben pedig hőtartalmuk haszno­sítása céljából az eltüzelés terjedt el. A fáradt olajok eltüzelése különböző tüzelőberendezésekben törté­nik. A fáradt olaj eltüzelésére szolgáló berendezések egyik nagy csoportja az úgynevezett elpárologtató rendszerű berendezések, amelyek elsősorban lakossá­gi, illetve kommunális célú hőigények kielégítésére al­kalmasak. Ezeknek a tüzelőberendezéseknek azonban hátrányuk, hogy csak kis hőteljesítmény tartomá­nyokban alkalmazhatók és az elpárologtató jelleg mi­att viszonylag nagy tűztér térfogatot igényelnek. Hát­rányuk továbbá, hogy rendkívülien érzékenyek a füst­gáz elvezetés módjával, így a kémény áramlási és hő­technikai viszonyaival szemben. A hőteljesítmény, il­letve hőmérséklet szabályozási tartományuk viszony­lag nagy. Alkalmazási területük korlátozott, igényes technológiáknál nem alkalmazhatók. Az elpárologtatós tüzelőberendezések csak ala­csony szmten automatizálhatok. Az olajok elégetése a másik módszer szerint égők segítségével történik. Mind ez ideig azonban olyan égők nem ismeretesek, amelyek tisztán fáradt olaj el­tüzelésére alkalmasak. Az ismert fáradt olajos égők ki­alakítása olyan, hogy a stabil láng fenntartására vi­szonylag nagy teljesítményű gyújtólángot, illetve tá­masztólángot alkalmaznak. A támasztó lángot, illetve gyújtólángot mellékfúvókán beporlasztott tüzelőa­nyag, például könnyű tüzelőolaj, vagy propán-bután gáz biztosítja és ily módon történik a főfúvókán be­porlasztott fáradt olaj lángjának stabilizálása. Az ilyen tüzelőberendezések hátránya, hogy tisztán fáradt olaj­jal nem üzemeltethetők,és a támasztó lánghoz úgyne­vezett elsődleges energiahordozókra mint könnyű tü­zelőolajokra, gázokra van szükség. Üzemviteli szem­pontból nagymértékben eltérő kétféle tüzelőanyag az égőfej kétfúvókás kialakítását igényli, ami viszonylag bonyolult megoldást eredményez. Az ilyen tüzelőbe­rendezéseket komplikálja továbbá, hogy a kétféle üzemanyaghoz kétféle szállítórendszerre van szükség. A különböző tüzelőanyag az ellátásban is két párhu­zamos rendszert kíván. Ezeknél a tüzelőberendezések­nél a porlasztást az úgynevezett rugós fúvókaszelep biztosítja, ami jelentős költségtöbbletet jelent. A találmány célja a fáradt olaj tüzelőberendezések felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan be­rendezés létesítése, amely segítségével a fáradt olajok más járulékos tüzelőanyag nélkül, azaz gyújtóláng, il­letve támasztóláng nélkül porlasztásos módszerrel elégethetők. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a tüzelőberendezés­ben magát a fáradt olajat hozzuk olyan állapotba, hogy az a tűztérbe porlasztva elégethető. A találmány tehát tüzelőberendezés fáradt olajok elégetésére, amelynek olajtartálya, olajszivattyúja, olajelőmelegítője és porlasztója van. A találmány lényege, hogy a porlasztófej egymás­tól elválasztott előkamrára és porlasztótérre van oszt­­va,és az olajé lő melegítő csővezeték útján az előkam­­rával áll kapcsolatban. Az előkamra szeleppel ellátott vezeték útján a szivattyú szívó oldalához van csatla­koztatva, és az előkamra ugyancsak szeleppel ellátott vezeték útján a porlasztó térrel áll kapcsolatban. A porlasztótérbe jutó fáradt olaj előmelegítése ér­dekében célszerű, ha az előkamrát a porlasztótérrel összekötő vezeték legalább részben az előkamrán be­lül van vezetve. Ugyancsak az olaj előmelegítését szolgálja a talál­mány azon előnyös kivitele, ahol az olaj előmelegítő az előkamrával összekötő csővezeték egy szakaszán az előkamr.ín belül van vezetve. A találmány szerinti tüzelőberendezés biztosítja az olajvezetékek és a porlasztórendszer meleg olajjal történő előzetes átöblítését és az egész rendszer elő­melegítését az előszellőztetési idő alatt. A kettősterű kialakítás következtében a kilépésnél a kritikus hő­mérséklet értékek olyanok, hogy a kisnyomású indí­tás nem okozhat porlasztási elégtelenséget. A talál­mány biztosítja már indításkor is a tökéletes égés lét­rejöttét, ás így nem jelentkeznek indítási problémák és káros tű.'.térnyomás ingadozások. Előn> továbbá, hogy indításkor füstölés nem kelet­kezik. A tűztér a többszöri, szabályozott leállás-indí­tás alkalmával sem telik fel becsöpögő fáradt olajjal. A porlasztás bevezetését az úgynevezett visszatérő ágba beépített szelep, úgynevezett mágnes szelep vég­zi. A mágnesszelep üzemszünetben és az előszellőzte­tési idő alatt nyitva van,és így ekkor a berendezés nem kerülhet nyomás alá. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, az 1. ábra alapján ismertetjük, amely a találmány szerin­ti tüzelőberendezés sematikus rajzát szemlélteti. A tüzelőberendezés, amint az ábrából látható, tu­lajdonképpen az égő részét képező 4 porlasztófejből áll, amely elé 3 olaj előmelegítő, 2 szivattyú és 1 napi olajtartály van kapcsolva. A találmány lényege értelmében a 4 porlasztófej 5 előkamrára és 6 porlasztótérre van osztva. A 6 por­lasztótérből torkollik ki a 7 porlasztó fúvóka. A 3 olajelőmelegítőből 8 csővezeték vezet az 5 előkamrá­­ba, mégpedig úgy, hogy annak egy része az előkamrán halad keresztül. Az 5 előkamra továbbá 9 vezeték ré­vén a 2 szivattyúval áll kapcsolatban és ebben 10 sze­lepe k viteli példánál, mágnesszelep van beépítve. Az 5 előkamrából továbbá a 6 porlasztótérbe 11 veze­ték vezet, amely egy része az 5 előkamrán halad ke­resztül. 4 11 vezetékbe is 12 mágnesszelep van ik­tatva. A találmány szerinti tüzelőberendezés működése a következő. Az automatika akkor indítja meg a beren­dezést, amikor az előmelegítőben lévő olaj a beállított hőmérsékleti értéket eléri. Az előszellőztetési idő alatt a 1 3 szelep nyitva van és a 12 szelep zárva. Ek­kor a fáradt olaj a 9 vezetéken, 2 szivattyún, az 1 napi tartályor, 3 előmelegítőn és 5 előkamrán keresztül kering a berendezésben. A 12 szelep zárt helyzete mi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom