195879. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés fáradt olajok elégetésére
1. 195 879 T A találmány tüzelőberendezés fáradt olajok elégetésére, amelynek olajtartálya, olaj szivattyúja, olaj előmelegítője és porlasztófeje van. Mint ismeretes a fáradt olajok felhasználására részben a regenerálás, részben pedig hőtartalmuk hasznosítása céljából az eltüzelés terjedt el. A fáradt olajok eltüzelése különböző tüzelőberendezésekben történik. A fáradt olaj eltüzelésére szolgáló berendezések egyik nagy csoportja az úgynevezett elpárologtató rendszerű berendezések, amelyek elsősorban lakossági, illetve kommunális célú hőigények kielégítésére alkalmasak. Ezeknek a tüzelőberendezéseknek azonban hátrányuk, hogy csak kis hőteljesítmény tartományokban alkalmazhatók és az elpárologtató jelleg miatt viszonylag nagy tűztér térfogatot igényelnek. Hátrányuk továbbá, hogy rendkívülien érzékenyek a füstgáz elvezetés módjával, így a kémény áramlási és hőtechnikai viszonyaival szemben. A hőteljesítmény, illetve hőmérséklet szabályozási tartományuk viszonylag nagy. Alkalmazási területük korlátozott, igényes technológiáknál nem alkalmazhatók. Az elpárologtatós tüzelőberendezések csak alacsony szmten automatizálhatok. Az olajok elégetése a másik módszer szerint égők segítségével történik. Mind ez ideig azonban olyan égők nem ismeretesek, amelyek tisztán fáradt olaj eltüzelésére alkalmasak. Az ismert fáradt olajos égők kialakítása olyan, hogy a stabil láng fenntartására viszonylag nagy teljesítményű gyújtólángot, illetve támasztólángot alkalmaznak. A támasztó lángot, illetve gyújtólángot mellékfúvókán beporlasztott tüzelőanyag, például könnyű tüzelőolaj, vagy propán-bután gáz biztosítja és ily módon történik a főfúvókán beporlasztott fáradt olaj lángjának stabilizálása. Az ilyen tüzelőberendezések hátránya, hogy tisztán fáradt olajjal nem üzemeltethetők,és a támasztó lánghoz úgynevezett elsődleges energiahordozókra mint könnyű tüzelőolajokra, gázokra van szükség. Üzemviteli szempontból nagymértékben eltérő kétféle tüzelőanyag az égőfej kétfúvókás kialakítását igényli, ami viszonylag bonyolult megoldást eredményez. Az ilyen tüzelőberendezéseket komplikálja továbbá, hogy a kétféle üzemanyaghoz kétféle szállítórendszerre van szükség. A különböző tüzelőanyag az ellátásban is két párhuzamos rendszert kíván. Ezeknél a tüzelőberendezéseknél a porlasztást az úgynevezett rugós fúvókaszelep biztosítja, ami jelentős költségtöbbletet jelent. A találmány célja a fáradt olaj tüzelőberendezések felsorolt hiányosságainak kiküszöbölése és olyan berendezés létesítése, amely segítségével a fáradt olajok más járulékos tüzelőanyag nélkül, azaz gyújtóláng, illetve támasztóláng nélkül porlasztásos módszerrel elégethetők. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a fenti célnak eleget tehetünk, ha a tüzelőberendezésben magát a fáradt olajat hozzuk olyan állapotba, hogy az a tűztérbe porlasztva elégethető. A találmány tehát tüzelőberendezés fáradt olajok elégetésére, amelynek olajtartálya, olajszivattyúja, olajelőmelegítője és porlasztója van. A találmány lényege, hogy a porlasztófej egymástól elválasztott előkamrára és porlasztótérre van osztva,és az olajé lő melegítő csővezeték útján az előkamrával áll kapcsolatban. Az előkamra szeleppel ellátott vezeték útján a szivattyú szívó oldalához van csatlakoztatva, és az előkamra ugyancsak szeleppel ellátott vezeték útján a porlasztó térrel áll kapcsolatban. A porlasztótérbe jutó fáradt olaj előmelegítése érdekében célszerű, ha az előkamrát a porlasztótérrel összekötő vezeték legalább részben az előkamrán belül van vezetve. Ugyancsak az olaj előmelegítését szolgálja a találmány azon előnyös kivitele, ahol az olaj előmelegítő az előkamrával összekötő csővezeték egy szakaszán az előkamr.ín belül van vezetve. A találmány szerinti tüzelőberendezés biztosítja az olajvezetékek és a porlasztórendszer meleg olajjal történő előzetes átöblítését és az egész rendszer előmelegítését az előszellőztetési idő alatt. A kettősterű kialakítás következtében a kilépésnél a kritikus hőmérséklet értékek olyanok, hogy a kisnyomású indítás nem okozhat porlasztási elégtelenséget. A találmány biztosítja már indításkor is a tökéletes égés létrejöttét, ás így nem jelentkeznek indítási problémák és káros tű.'.térnyomás ingadozások. Előn> továbbá, hogy indításkor füstölés nem keletkezik. A tűztér a többszöri, szabályozott leállás-indítás alkalmával sem telik fel becsöpögő fáradt olajjal. A porlasztás bevezetését az úgynevezett visszatérő ágba beépített szelep, úgynevezett mágnes szelep végzi. A mágnesszelep üzemszünetben és az előszellőztetési idő alatt nyitva van,és így ekkor a berendezés nem kerülhet nyomás alá. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, az 1. ábra alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti tüzelőberendezés sematikus rajzát szemlélteti. A tüzelőberendezés, amint az ábrából látható, tulajdonképpen az égő részét képező 4 porlasztófejből áll, amely elé 3 olaj előmelegítő, 2 szivattyú és 1 napi olajtartály van kapcsolva. A találmány lényege értelmében a 4 porlasztófej 5 előkamrára és 6 porlasztótérre van osztva. A 6 porlasztótérből torkollik ki a 7 porlasztó fúvóka. A 3 olajelőmelegítőből 8 csővezeték vezet az 5 előkamrába, mégpedig úgy, hogy annak egy része az előkamrán halad keresztül. Az 5 előkamra továbbá 9 vezeték révén a 2 szivattyúval áll kapcsolatban és ebben 10 szelepe k viteli példánál, mágnesszelep van beépítve. Az 5 előkamrából továbbá a 6 porlasztótérbe 11 vezeték vezet, amely egy része az 5 előkamrán halad keresztül. 4 11 vezetékbe is 12 mágnesszelep van iktatva. A találmány szerinti tüzelőberendezés működése a következő. Az automatika akkor indítja meg a berendezést, amikor az előmelegítőben lévő olaj a beállított hőmérsékleti értéket eléri. Az előszellőztetési idő alatt a 1 3 szelep nyitva van és a 12 szelep zárva. Ekkor a fáradt olaj a 9 vezetéken, 2 szivattyún, az 1 napi tartályor, 3 előmelegítőn és 5 előkamrán keresztül kering a berendezésben. A 12 szelep zárt helyzete mi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 i
