195877. lajstromszámú szabadalom • Szivattyús rendszerű helyi kondenzvíz kezelő berendezés, különösen kondenzvíz gyűjtésének, kigőzölögtetésének és visszatáplálásának megvalósítására
1 195 877 2 A találmány tárgya szivattyús rendszerű helyi kondenzvíz kezelő berendezés, különösen kondenzvíz gyűjtésének, kifőzölögtetésének és visszatáplálásának megvalósítására, amely berendezésben közös gőzterű kondenzvíz gyűjtő és kigőzölögtető tartány szívócsöve(ke)n keresztül szivattyú(k)ra csatlakozik. Mint ismeretes, a kis- és középnyomású gőzt felhasználó fogyasztók a gőz kondenzátumát általában nyitott rendszerbe táplálják, így a nagynyomású kondenz a légköri nyomáson kigőzölög.és kondenzátum rejtett hője saijúgőz képződéssel veszteségbe megy. A sarjúgőz mennyisége a gőzfelhasználóból kilépő kondenz nyomásától függ, ami a nyomás növekedésével jelentős mértékben nő. Ha a kondenzvizet nem megfelelően kezeljük, a sarjúgőz veszteségbe megy. A sarjúgőz képződés a primérgőz felhasználásakor tényként jelentkezik, ennek felhasználása vagy veszteségként való elkönyvelése már az üzemi kondenzvíz kezelési rendszer állapotától, technikai színvonalától, kialakításától és rendszertechnikai felépítésétől függ. Az egyre növekvő energiahordozó árak és beruházási költségek az üzemeltetőket arra ösztönzik, hogy a meglévő és létesítendő energetikai rendszereket egyre gazdaságosabban üzemeltessék. A kondenzvíz kigőzölögtetésével jelentős mennyiségű energiahordozó takarítható meg. Ismeretes olyan szivattyús rendszerű berendezés, ahol a tartány felső részén van a szivattyú elhelyezve, ezek a tartányok azonban túlfolyóval ellátott atmoszférikus nyomáson működő tartányok. Ilyen berendezés a Gestra cég gyártmánykatalógusában található 65. ábrán bemutatott kondenzvízgyűjtő tartány. Ismeretes továbbá olyan tartány is, ahol a szivatytyú(k) a tartány alatt vannak elhelyezve a szivattyút jellemző paraméterek közül az MPSH görbe szerinti hozzáfolyási magasság biztosítása céljából. A nagy magasság miatt a berendezés igen nagy helyigényű. Ilyen berendezést mutat be L. Groth: Kondensatwirtschaft c. könyvében (VEB Deutscher Verlag für Grundstoffindustrie Leipzig 1974) a 267. oldalon. Az itt ismertetésre kerülő túlnyomás alatt álló zárt rendszerben a túlnyomás a nyomómagasságot nem befolyásolja. A folyadék forráspont feletti hőmérsékleten van, a keletkezett gőzbuborékok a szivattyúk szívócsonkjában robbanásszerűen kondenzálódnak. Ezt az errózív hatást kifejtő jelenséget nevezik kavitációnak. A szivattyúk számát azért választják legalább háromra, hogy folytonos üzemet tudjanak biztosítani oly módon, hogy a három szivattyú közül kettő maximális igénybevétel esetén is elegendő, így a harmadik általános tartalékként áll rendelkezésre. A találmány célja az említett hátrányok (nagy helyszükséglet, viszonylag nagy veszteségek) kiküszöbölése a szivattyús rendszer előnyeinek a megtartása mellett. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a szivattyú(ka)t a szívócsű(vek)be bemerülő jelleggel helyezzük el, akkor az MPSH görbe szerinti hozzáfolyási magasság nagymértékben csökkenthető, mert a szivattyú(k)hoz vezető szívócsö(vek) ellenállása, illetve a csatlakozó elem elmaradása következtében azok belépési és alaki ellenállás tényezője lényegében lecsökken, továbbá a bemerülés következtében a vízfürdő a szivattyú(k) nyomásfokozatait állandó hőmérsékleten tartja,és így a nyomásfokozati egységek közti tömítési problémák is megszűnnek. A találmánynak az a lényege, hogy a szivattyúik) a tartány alatt van(nak) elrendezve, és a szívócső!vek), vagy a szívócsö(vek)hez csatlakozó más csö(vek) átmérője legalább a szivattyúik) környezetében akkora, hogy a szivattyúik) a szívócső(vek)be vagy a szívócsö(vek)hez csatlakozó más csö(vek)be bemerülő jelleggel legyenek elrendezve. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábrán a találmány egy kiviteli példáját mutatjuk be fekvő tartány esetén, két szívócsővel, a 2. ábrán a találmány egy másik kiviteli példáját láthatjuk fekvő tartány esetén, egy szívócsővel, a 3. ábrán a találmány egy további kiviteli példájának vázlatát szemléltetjük álló tartány esetén, egy szívócsővel, a 4. ábra a találmány egy további kiviteli ábráját szemlélteti hajlított átvezető idommal rendelkező szívócsövekkel, míg az 5. ábra a 4. ábra szerinti kiviteli példát oldalnézetben mutatja be. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli példa szerinti kondenzvíz gyűjtő- és kigőzölögtető 1 tartány fekvő elrendezésű. Az 1 tartány alsó részén két függőleges 2 szívócső van, amely 2 szívócsövek vízszintes elrendezésű 3 kollektorcsőbe torkollanak. A 3 kollektorcső két végén egy-egy 4 szivattyú van elrendezve. A 3 kollektorcső átmérője akkora, hogy a 4 szivattyúk a 3 kollektorcsőbe bemerülhessenek. A 4 szivattyúk vízszintes elrendezésűek. Az 1 tartány — a példa szerint — 5 tartószerkezeten, előnyösen lábakon van elhelyezve. A két 4 szivattyú egymástól független működtetésének és bármelyik 4 szivattyú lekapcsolhatóságának biztosítása érdekében a 2 szívócsövekben 6 elzáró szerelvény, előnyösen tolózár, míg a 3 kollektorcsőbe, a két 2 szívócső között 7 térelválasztó lap van beépítve. Egy más kiviteli példa esetén — amelyet külön nem ábrázoltunk — a 7 térelválasztó lap helyett is 6 elzáró szerelvény építhető be. A 4 szivattyúk különleges kialakítású, előnyösen többlépcsős centrifugál 4 szivattyúk. A 4 szivattyúk nyomóági 8 kivezetései az ábrákon nem látható közös gerincvezetékre csatlakozhatnak. Az 1 tartány felső részén 9 saijúgőz csonk és a 9 sarjúgőz csonk alatt 10 cseppleválasztó van elrendezve. Az 1 tartány oldalán két 11 szintkapcsoló van a 4 szivattyúk vezérlése céljából. Az 1 tartányba a kondenzvíz bevezetésére alkalmas 12 cső nyúlik be. A 2. ábra szerinti kivitelben csak egy 2 szívócső van, azonban ez a 2 szívócső olyan nagy átmérőjű, hogy a 4 szivattyú a 2 szívócső oldalán levő, a 2 szívócső tengelyére előnyösen merőleges tengelyű 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
