195853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretán-karbamid alapú rétegző- és kikészítőszer előállítására bőrök és bőrtápláló anyagok részére
6 195953 karboxilcsoporlokal íb. Különösen előnyösek a hexándiol-1,6 bázisú kopoliészterek, például az adipinsavból hexándiol-1,6 (neopentol-glikollal képzett poliészter) a két diói mólaránya 55:45-80:20, móltömege 1600-2100). Felhasználhatók poliészterek laktonokból, például c-kaprolaktoriból, vagy hidroxi-karbonsavakból, például ‘*>-hidroxi-kar bonsavból és előnyösen dielilén-glikolból képzett poliésztert használunk. Az A/l makrodiol: A relatív rövidszénláncú, 6-tagú gyűrűt tartalmazó 254-650 átlagos móltöinegű A/l makrodiol lehet poliéter, poliészter vagy polikarbonát. A találmány szerint legalább egy aromás, cikloalifás, előnyösen ciklohexán-, vagy telítetlen gyűrűt, előnyösen ciklohexángyűrűt kell tartalmaznia. Hidroxil-funkcionalitása 1,8-2,2, előnyösen 1,95-2,05 között van, tehát lényegében bifunkciós. Az ilyen kis móltömegű találmány szerinti poliészter ciklikus kiindulási anyagai a bisz-fenolok. Példaként említhetők: hidrokinon, rezorcin és 4,4’-dihidro-difenil-propán. A kiindulási anyagra propilén-oxidot, etilén-oxidot, butilén-oxidot, sztirol-oxidot és/vagy epiklórhidrint addicionálunk egyenként, keverékben vagy egymás után, amelynek során hidroxilvégcsoporlokat tartalmazó poiiélerek keletkeznek. A kiindulási anyag reaktív csoportjaira (például hidroxil-csoportjaira) számolva csoportonként legalább egy hidroxi-étercsoportot addicionálunk. Poliészterként előnyösen 4,4-dihidroxi-difenil-propánból előállított poliélert használunk, különösen előnyösen olyant, amely propilén-oxidon alapul és móltömege 350-600. Poliészterként lényegében azok jönnek Bzóba, amelyek ciklikus karbonsavakból vannak felépítve, így például orlo-ftálsavon, orlo-ftálsav-anhidriden, izo-ftálBavon, terc-ftálsavon, hexahidro-terc-ftélsavon, tetrahidro-ftálsavon alapulnak. Ezek a poliészterek előnyösen felhasználhatók. Emellett módosításhoz felhasználhatók más savak is, amelyeket az A/2 poliészterek előállításához megneveztünk. Különösen előnyös a ftélsavból etándilollal képzett poliészter, amelynek móltömege 350-600. llidroxilcsoportokat tartalmazó polikarbonótként olyanok jöhetnek szóba, amelyek ciklikus diolokat tartalmaznak, például 1,4- -hidrokinon-bisz-hidroxi-etiléter vagy 4,4-difenil-propán-bisz-hidroxi-propil-éler. Különösen előnyösek a B-l,4-dimetilol-ciklohexánból képzett polikarbonátok, amelyek móltömege 350-600. A B/ lánc-hosszabbító: A találmány szerinti poliurelóri-karbomid kikészítőszer előállításához további komponensként un. lánchoszabbitókat használunk. Lánchosszabítóként részben rövidszénláncú diolokat és adott esetben részben (legfeljebb 10 mól%-ban) triolokat használunk. Példaként megnevezhetek az etándiol, butándiol-1,3, butándiol-1,4, hexándiol-1,6, triinetilo-propán vagy glicerin. Felhasználhatók azonban más, a poliuterán előállításánál lánchosszabbitóként használatos poliolok, például a 2 854 384. számú NSZK-beli közzétételi iratban leirt vég y öletek. A találmány lényeges elemei b diaminok, amelyek legalább 50 mól%-ban a 13/ lánchoszsz.abbitókhoz használatosak. Diaminként felhasználható a hidrazin éB/vagy alifás diatninők, például etilén-diamin, propilén-diamin, hexametilén-diamin-1,6 dekametilén-diainin-1,10 vagy mÓB alifás diaminok, amelyeket a 2 854 384, számú NSZK-beli közzétételi irat ismertet. Cikloalifás diaminként szóba jöhet 1'* például az 1,4-bisz-aminometil-ciklohexán, 4,1’-diainino-3,3’-dimetil-diciklohexil-metán és más, alkilrészeiben 1-4 szénalomos diés/vagy tetralkil-diciklohexil-metánok, példáni 4,4’-dimelil-3,5-dimetil-3,5’-diizopropil-diciklohexil-metán, előnyösen azoban l-amino-3, 3,5-trimetil-aminometil-ciklohexánt és 4,4’—di— amino-diciklohexil-metánt és/vagy hidrazint hnsználurik. Kis mennyiségben (kevesebb gj. mint 10 mól%) felhasználhatók triaminok, így dietilén-triamin vagy 1,6,11-undekán-triamin is. Az alkalmazott B/ lánchosszabbító legalább 50 mól%-ban, előnyösen 75-100 mól%-ban diamin-lánchosszabbítóból áll, ahol a diaminné) a cikloalifás szerkezet a legelőnyösebb. Mind a diói-, mind a diamin-lánchosszabbító állhat diolok, illetve diaminok keverékéből. Egy mól A/l és A/2 makrodiol clegyre mintegy 0,5-11 mól, előnyösen 0,8-7,5 mól, különösen előnyösen 1,2-4,5 mól lánchosBzabbitót vagy keveréket használunk. Általában a (visszamaradó) izociaiiátra számolva ekvivalens mennyiségű lánehoszszabbitót használunk, levonva a makrodiollal 40 átalakított izocianátrészt. Előnyösen azonban az ekvivalens mennyiségnél kevesebbet, mintegy az NCO-csoportok 80 %-ának megfelelő mennyiséget használunk.A visszamaradó NCO-csoportok vagy monofunkciós megszakí- 45 tokkal, igy butil-aminal, sztearil-aminnal, 4- amino-2,2,6,6-tetrametil-piperidinnel vagy morfolinnal, vagy előnyösen monofunkciós alkoholokkal (amely feleslegben a polimer oldószerként alkalmazható), igy izopropanollal 50 reagáltathatók. Ez megakadályozza a móltömeg túlnővekedését, illetve az esetleges térhélositó és elágazó reakciókat. A C/ diizocianát: Diizocianátként túlnyomórészben cikloali- 55 fás diizocianátok jöhetnek szóba, ahol az 1- -izocinnóto-3,3,5-trimetil-5-izocianáto-inetil-ciklohexán és/vagy a 4,4’-diizocianáto-diciklohexil-metán a legelónyössebb. Alkalmas azonban a ciklobután-1,3-diizocianát, ciklohe- 60 xán-1,3- és -1,4-diizocianát, 1,4-bisz-iz.ocianáto-metil-ciklohexán, 2,4- és 2,6-hexahidro-toluilén-diizocianát, hexahidro-1,3 és/vagy - -1,4-xililén-diizocianét, 2,4’ - és 2,2’ -diciklohexil-metán-diizocianát, valamint cikloalifás 65
