195852. lajstromszámú szabadalom • Felületkezelt pigmentet tartalmazó, részben vízzel hígítható, fafelületek bevonására alkalmas kompozíció bel- és kültéri használatra

]95852 3 A találmány tárgya, felületkezelt pig­mentet tartalmazó, részben vízzel hígítható bevonó kompozíció belső és külső térben lévő fafelületek bevonására. Üelsö télben, Így épületekben lévő szerkezeti anyagokat, különösen a fa szerke­zeti anyagot, károsítja a belső tér klómája, az ott lévő levegő nedvesség tartalma, a hi­deg és meleg hőmérséklet váltakozása. A fafelületek azonban egyéb káros ha­tásnak is ki vannak téve. A fakérositó rovarok és gombák ron­csolják a fát, a penészgombák pedig elszíne­ződést okozhatnak. Ezt a károsító hatást fokozza az a tény, hogy a fa nem tömör, hanem pórusos, erősen szivóképes anyag. Épenn ezért érzékeny a nedvességre, vízfelvételkor roegduzzad, száradáskor vetemedik. A fa maga is tartalmaz nedvességet és a 25%-nál nagyobb nedvességtartalmú szerke­zeti anyag könnyen penészedik, korhad. A fafelületeket ezért bevonóanyagokkal kell védeni. A fabevonó anyagnak több követelmény­nek kell eleget tenni.-A fa felületén védőréteget kell létre­hoznia, amely a fát a nedvességtől és a kár­tevőktől megvédi. Nem elegendő a fa felületén felületi be­vonatot képzni, hanem a fakezelő anyagoknak mélyen be kell hatolni a fába és meg kell szünteni annak nagyfokú szívóképességét.-Ugyanakkor a fa »lélegzését” nem sza­bad gátolnia.-Színtartó bevonatot kell képzenie.-Emberre é6 háziállatra nézve belélegez­ve nem mérgezőnek kell lennie.-A fán lévő fómszerkezeti anyagokat nem szabad megtámadnia. A fonti követelményeknek a szokásos faipari lakkok nagyobb hányada általában clegeL tesz. Fa szerkezeti anyagokra alkalmazható bevonóanyagokai ismerteinek: Csomor-Fek­­ser-Hackl-Vámos: „Faipari lakkok és zomán­cok" című könyvben (Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1970.) valamint Knoirr: Holzs­­chutz u. Holzschutzmittel” (Garmisch-Partenkirchen, Moser, 1957.) című könyvben. A fafelületeket elő kell készíteni a védő bevonás előtt. A hagyományos előkészítési, előkezelési eljárásokat a Lakk és Festék Zsebkőnyv (Bu­dapest, Műszaki Könyvkiadó. 1982. ) 773-786. oldalán ismertetik. Először a fafelület egyenetlenségeit mechanikai úton, gyaluval, kaparással, csi­szolással kell eltávolítani. Sok esetben ezután a fafelületet pácolják. Újabban azonban a pácolást és az alapozást egy műveletben végzik műgyanta kötőanyagot, pigmentet, va­lamint fungicidel és inszekticidet tartalmazó készítményekkel. Az alapozást kővetően még egy vagy két védőréteggel vonják be a fát. Favédelemre alkalmas, növényi olaj ala­pú kötőanyagot tartalmazó késziményt ismer­tet a 947 819. lajslrotnszámű német szövetsé­gi köztársaBÓgbeli szabadalmi leírás, valamint a 233 395. lajstroniBzámű svájci szabadalmi leirés. Mér korábban is voltak olyan próbálko­zások, amelyek arra irányultak, hogy zsírsa­vak desztillációs maradékából festék kötő­anyagot állítsanak elő. A 149 635. lajslromszámű magyar szaba­dalmi leírás zsírsavak desztilációs maradéká­ból, az úgynevezett zsir6avszurokból, történő festék kötőanyag előállítási eljárást ismertet. A zsirBavszurokhoz 250-320 °C-on ólom-, mangán-, cink-, kobalt-, vagy réz-oxidot adnak és ezen a hőfokon főzik az elegyel. Levegőn száradó filmképzó anyagot nyernek. A 175 234. számú magyar szabadalmi le­írás is olyan eljárást ír le, melyen a festék kötőanyag előállítás kiindulási anyaga a zsir­­eavszurok. Ügy járnak el, hogy zsirsavszurkol 0,1- -5 tömcg%-nyi mennyiségű szervetlen bári­­umvegyuleLtel, így búrium-oxiddal, bárium­­- karbonáttal, báriuni-hiőroxiddal és 0,1-5 lö­­mog% titán- (1-6 szénalonios alkiU-vegyulet­­lel főzik 180 °C feletti hőfokon, előnyösen 220-240 ®C-on, állandó keverés mellett, fgy filmképzó anyagot nyernek, amely pigmentek­kel, alkidgyantákkal keverve festékkompozi­­ciól képez. Olyan favédő kötőanyag azonban nem ismert, amelyik valamennyi követelménynek egyidejűleg elegei lesz. Kísérleteket folytattunk, bogy a zsir­­savszurok-alapú kötőanyagot felhasználva olyan felületbevonó anyagot állítsunk elő, amely fafelületekre minden alapozás nélköl felvihető, mélyen behatol a fa pórusszerkeze­­tébe, emellett a fa „lélegzését" nem akadá­lyozza meg. Továbbá távollartja a nedvességet, illetve a nedvesség lepereg róla - emellett színtartó és gyorsan szárad. Azt találtuk, hogy ha szervetlen pig­mentet, előnyösen vas-oxid pigmenteket, egy hidrofóbizáló eleggyel felületkezelünk és az így felületkezelt pigmentet karbamiddal mó­dosított, vízzel hígítható zsirsavszurok-nlapú kötőanyag, valamint alkidgyanta, aminvegyü­­lettel módosított alkidgyanta, szikkaliv, vala­mint inszekticid és adott esetben fungicid elegyével elkeverjük, olyan felületbevonó anyagot kapunk, amely a felsorolt követelmé­nyeknek eleget tesz és emellett igen gazda­ságosan előállítható. A felületbevonó anyag különlegesen elő­nyös tulajdonságait a pigmentet bevonó, hid­rofóbizáló elegy biztosítja. Olajalapú bevonóanyngokban alkalmazott pigment tulajdonságait már korábban is pró­báltál; felületkezeléssel módosítani. A 70 124 *) 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom