195851. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületkezelt pigment előállítására és az ezt tartalmazó, fafelületek bevonására alkalmazható, oldószeres bevonó kompozíció beltéri használatra
3 195851 4 A találmány tárgya eljárás felületkezelt pigment előállítására és az ezt tartalmazó, oldószerrel hígítható bevonó kompozíció, különösen bclBŐ térben lévő fafelületek bevonására. Belső térben, így épületekben lévő) szerkezeti anyagokat, különösen a fa szerkezeti anyagot, károsítja a belső tér klímája, az olt lévő nedvesség tartalma, a hideg és meleg hőmérséklet váltakozása. A fafelületek azonban egyéb káros hatásnak is ki vannak téve. A fakárosító rovarok és gombák roncsolják a fát, a penészgombók pedig elszíneződést is okozhatnak. Ezt a kérositó hatást fokozza az, a tény, hogy a fa nem tömör, hanem pórusos, erősen szívóképes anyag. Éppen ezért érzékeny a nedvességre, vizfelvételkor megduzzad, száradáskor vetemedik. A fa maga is tartalmaz nedvességet és a 25%-nál nagyobb nedvességtartalmú sz.erkezeti anyag könnyen penészedik, korhad. A fafelületeket ezért bevonóanyagokkal kell védeni. A fabevonó anyagnak több követleménynek kell eleget Lenni.- A fa felületén védőréteget kell létrehozni, amely a fát a nedvességtől és a kártevőktől megvédi.- Nem elegendő a fa felületén felületi bevonatot képezni, hanem a fakezelő anyagoknak mélyen be kell hatolni a fába és meg kell Bzünteni annak nagyfokú szívóképességét.- Ugyanakkor a fa .lélegzését' nem szabad gátolnia.- Színtartó bevonatot kell képeznie.- Emberre és háziállatra nézve belélegezve nem mérgező.- A fán lévő fémszerkezeti anyagokat nem szabad megtámadnia. A fenti követelményeknek a szokásos faipari lakkok nagyobb hányada általában eleget tesz. Fa szerkezeti anyagokra alkalmazható bevonóanyagokat ismertetnek: Csomor-Fekser-Hackl-Vámos: „Faipari lakkok ób zománcok" című könyvben {Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1970.) valamint Knoirr: 2Hoizschutz u. Holzschutzmittel' (Garmisch-Partenkirchen, Moser, 1957.) című könyvben. A fafelületeket elő kell készíteni a védő bevonás előtt. A hagyományos előkészítési, előkezelési eljárásokat a Lakk és Festék Zsebkönyv (Budapest, Műszaki Könyvkiadó. 1982. ) 773-786. oldalán ismertetik. Először a fafelület egyenetelenségeil mechanikai úton, gyaluval, kaparással, csiszolással kell eltávolítani. Sok esetben ezután a fafelületet pácolják. Újabban azonban a pácolést és az alapozást egy műveletben végzik műgyanta kötőanyagot, pigmentet, valamint fungicideket és inszekticidekel tartalmazó készítményekkel. Az alapozást követően még egy vagy két fedőréteggel vonják be a fát. Favédelemre alkalmas, növényi olaj alapú kötőanyagot tartalmazó készítményt ismertet a 947 819. lajstromezáinú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás, valamin.L a 233 395. lajstromszámú svájci szabadalmi leírás. Már korábban is voltak olyan próbálkozások, amelyek arra irányultak, hogy zsírsavak desztillációs maradékából festék kötőanyagot állítsanak elő. A 149 635. lajstromszámú magyar szabadalmi leirés zsirsavak desztillációs maradékából, az úgynevezett zsirsavszurokból, lörténó festék kötőanyag előállítási eljárást ismertet. A zsírsavszurokhoz 250-320 °C-on ólom-, - mangán-, cink-, kobalt-, vagy réz-oxidot adnak és ezen a hőfokon főzik az elegyel. Levegőn száradó filmképző anyagot nyernek. A 175 234. számú magyar szabadalmi leírás is olyan eljárást ir le, melyben a festék kötőanyag előállítás kiindulási anyaga a zsírsavszurok. Úgy járnak el, hogy zsírsavszurkol 0,1— -5 tőineg%-nyi mennyiségű szervetlen bériumvegyülettel, így bárium-oxiddal, bárium -karbonáttal, bárium-hidroxiddal és 0,1-5 tömegei titón-(l-6 szénatomos alkil) - vegyülettel főzik 180 “C feletti hőfokon, előnyösen 220-240 *0-00, állandó keverés mellett. így filmképzó anyagot nyernek, amely pigmentekkel, nlkidgyantákkal keverve feslékkompoziciót képez. Olyan favédő kötőanyag azonban nem ismert, amelyik valamennyi kövelelemcnynck egyidejűleg eleget tesz. Kísérleteket folytattunk, hogy a zsirsavszurok-alapú kötőanyagot felhasználva olyan felületbevonó anyagot állítsunk elő, amely fafelületekre minden alapozás nélkül felvihető, mélyen behatol a fa pórusszerkezetébe, emellett a fa „lélegzését" nem akadályozza meg. Továbbá tévollartja a nedvességet, illetve a nedvesség lepereg róla - emellett színtartó és gyorsan szárad. Azt találtuk, ha szervetlen pigmentet, előnyösen vas-oxid pigmenteket, egy hidrofóbizéló eleggyel felületkezeltjük és az Így felületkezelt pigmentet zsírsavszvirok-alapú, oldószerrel hígítható kötőanyag, valamint alkidgyanta, aminvegyülettel módosított alkidgyanLa, szikkativ, valtninl inszekticid és adott esetben fungicid elegyével elkeverjük, olyan felületbevonó anyagot kapunk, amely a felsorolt követelményeknek eleget tesz és emellett igen gazdaságosan előállítható. A felületbevonó anyag különlegesen el<5- nyös tulajdonságait a pigmentet bevonó, hidrofobizóló elegy biztosítja. Olajalapú bevonóanyagok bari alkalmazott pigmenl tulajdonságait már korábban is profi 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 GO G5 3
