195832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diszacharid származékok előállítására
6 195832 szachnrid-oklaszulfél származékokat előállítanunk bázis távollétében végrehajtott szulfatáláaok során 20 #C-on vagy ennél magasabb hőmérsékleten sem bár a szulfalálási reakcióelegy során mindvégig homogén maradt. 5 Meglepő módon azonban azt találtuk, hogy ha valamely diszacharidot az eddigiektől eltérően, az irodalomban eddig szokásos szénhidrát-szulfatálási módszerekhez képest lényegesen enyhébb reakciókörülmények 10 (0 °C alatti reakcióhőmérséklet, 30-60 perces reakció idő) között poláris, aprótikus oldószerekben, mint példul dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban, dimetil-szulfoxidban vagy hexametil- foszforsav-triamidban a kén- 15 trioxidnak valamely nem bázikus vegyülettel, pl. dinietil-formamiddal, dioxánnal vagy tiorénnel alkotott adduktjával, a szulfatáló szert feleslegben alkalmazva, reagáltatjuk, úgy a diszacharid molekula összes hidroxil- 20 -csoportja szulfatálódik. Továbbá azt találtuk, hogy a szulfaláláa során kapott reakcióelegyböl gyorsan, n diszacharid-poliszulfátsók elkülönítésére eddig alkalmazott módszereknél egyszerűbben és 25 gazdaságosabban lehel a megfelelő diszacharid-oklaszulfátsókat illetve azok hidrátjait kinyerni, ha az izolálást az alábbi két módszer valamelyikével végezzük. A szulfatáló ágens feleslegét -20 ®C alatt 30 valamilyen rövid szénláncú alkanollal, előnyösen olanollal elbontjuk, majd a reakcióelegyel egy rövid szénláncú alifás szerves sav, előnyösen ecotsav alkálifém-, alkéliföldfém- vagy ammóniumsójának alkoholos, elő- 35 nyősen metnnolos oldalával reagáltatjuk. A szulfatáló ágenB elbontásából keletkező ROSOiOX általános képlelű - ahol R jelentése rövid szénlácú aikil-csoporl, X jelentése alkálifém-, alkáliföldfém- vagy aramóniumion - 40 vegyületek jól oldódnak alkanolokban, ezért az alkanolokban nem oldódó I általános képletű vegyületeklől könnyen elválaszthatók. Hasonlóképpen jó eredményeket kaptunk akkor is ha a reakcióelogyhez piridinl. ad- 45 tunk, majd a kapott piridiniumsól báriumsóvá alakitoltuk ál, s a báriumsó vizes oldatához pH 9-nél, kis feleslegben, a megfelelő alkálifém- vagy ammónium-karbonát vizes oldatát adtuk. A kapott csapadékos oldatot megszűr- 50 ve, 8 a szűrletet ecolsavval megsavBnyitva, bepárolva tiszta állapotban nyertük az, X helyén alkálifém- vagy ammóniumiont tartalmazó I általános képlelű vegyüleleket. Végül azt találtuk, hogy a fenti módsze- 55 rok bármelyike szerint előállított nagytiszlaságú I általános képletű diszacharid-oktaszulfátsók és hidrátjaik alkalmas intermedierek nagytisztaságú diszacharid-oktaszulfát-aluminiumkomplexek előállításéhoz. 60 A fentiek Blapjén a találmány eljárás az I állalánoB képletű diazacharid-oklaszulfát származékokéból A jelentése II általános képletű csoport, B jelentése II vagy III általános képletű csoport, amelyekben X alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumiont jelent - és hidrátjaik gyakorlatilag szennyezésmentes állapotban történő előállításéra, amely abban áll, hogy egy IV általános képletű diszacharidot -ahol G jelentése V képletű csoport, I) jelentése V vagy VI képletű csoport - poláris, aprótikus oldószerben, kéntrioxidnak valamely nembázikus vegyülettel alkotott adduktjával, az adduktot feleslegben alkalmazva, 0 °C alatti hőmérsékleten szulfatáljuk, a szulfatáló szer feleslegét valamely rövidszénláncu alkanollal elbontjuk, majd a, a reakcióelegyet egy rövidBzénláncú alifás szerves sav alkálifém-, alkáliföldfém- vagy ammóniumsójának valamely rövidszénláncú alkanolos oldalával reagáltatjuk, vagy b olyan I általános képletű diszacharidoktaszülfát származékok előállításéra - ahol A és B jelentése a fentiekben megadott és X bárium-, alkálifémvagy ammóniumiont jelent - n reakcióelegyhez piridinl adunk, s a keletkezett diszacharid-oktaszulfát piridiniumsóból bárium-hidroxiddal báriumsót képezünk, amelyet kívánt esetben elkülönítünk és/vagy valamely alkálifém- vagy ammónium-karbonáttal reagállatunk, majd az a, eljárással kapott diszaohnrid-oklaszulfál alkálifém-, alkáliföldfém- vagy nmmóniumsót illetve a b, eljárással kapott alkálifém-, vagy ammóniumsót vagy kivént esetben végzett ÜBzUlás után e sók hidrétját elkülönítjük. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy a IV általános képletű diszachnridot - ahol I) és E jelentése a fenti - dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban, dimetil-szulfoxidban, vagy hexametil-foszforsav-lriamidban, célszerűen dimetil-formamidban, kéntrioxidnak dimelilformamiddal, dioxánnal vagy tiofénnel, előnyösen dimetil-formamiddol alkotott adduktjával, az adduktot 10-100% feleslegben, előnyösen 40% feleslegben alkalmazva, 0 °C és -25 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 0 ®C és -10 °G közötti hőmérsékleten, szulfaláljuk. A szulfalálási követően a szulfatáló ágens feleslegét valamilyen rövid szénláncú alkanollal, előnyösen etanollal, -20 °C alatti hőmérsékleten, előnyösen -20 ®C és -35 ®C közötti hőmérsékleten, elbontjuk és a reakcióelegyet egy rövid szénláncú alifás szerves sav, előnyösen ecelsav alkálifém-, alkálifőldfóm- vagy ammóniumsójának egy rövid szénláncú alkanollal, előnyösen metanollal készített oldatéval reagáltatjuk, s a kapott 1 általános képletű diszacharid-oktaszulfátsót, ahol 5
