195803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, helyettesített fenil-piperazin-származékok és az ezt tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
11 195803 5 egeret n kolrec.be helyeztünk és feljegyeztük n kombinált mozgékonyságot. Az aktivitás-számokat Ifi perces intervallumban nkkumulóltuk cs elektronikus kinyomlatóberendezőssel kinyomtattuk, majd ismét mintegy 15 percig számláltuk. A vizsgálat kiértékelésénél adagolásonként legalább 3 csoportnál határoztuk meg nz átlagértékeket és a standard eltéréseket. A mozgékonyság gátlását %-ban számítottuk, 100%-nak tekintettük a kontrollcsoporthoz (0%) viszonyított leljeR gátlást. A %os értékeket a későbbiekben táblázatban adjuk meg. 3. vizsgálat L-DOPA cs DOI’AC-mcghatározás egerek elülső ngyvelejében 18-2?. g testtömegé felnőtt egereket 5 állatból álló vizsgákat]' c.sportokba osztottuk. A vizsgálati vegyülctckol, az (A), (11) és (C) jelű vegy öleteket Twecn-80 jelenlétében ullrnhullámú homogenizátorban konyhasó-oldatban oldottuk vagy szuszpendáltuk és 2 ml/kg térfogatban, 3 mg/kg adagolási mennyiségben szubkután adagoltuk. 30 perccel később NSD 1015-t (100 mg/kg) és pargilinl (75 mg/kg) adagoltunk intraperiloneálisan. További 30 perc elteltével az állatokat lefejezéssel megöltük, az agyvelejüket gyorsan eltávolitottuk, majd jég felett az optikai kereszteződésen végrehajtott vágással szétvágtuk. Az elülső agyvelőt lemértük és 0,1 mólos perklórsavban homogenizáltuk. Ezután a 1,-DOPA és a DOPAC meghatározásához szükséges ismert kezelést alkalmaztuk és a meghatározásához szükséges ismert kezelést alkalmaztuk és a meghatározásokat nagynyomású folyadékkromatográfiás analízissel elektrokémiai detektorral végeztük. A kiértékeléshez lényegében Kotabe és munkatársai (1985) módszerét alkalmaztuk. A DOPA-dekarboxiláznak NSD 1015-tel és a monoaminooxidóznak pargilinnel való gátlása után kapott L-DOPA és DOPAC-koncenlrációk jellemzőek az elülső agyvelőben a DOPAMIN szintézisének sebességére és a leadási sebességre, ezeket a koncentrációkat a neurolcptikum a DOPAMIN-receptor-blokád következtében megnöveli. Az L-DOPA és a DOPAC koncentrációkat a következő táblázatban a kontrollcsoporthoz (0%-os növekedés) viszonyított %-os értékekben adjuk meg. Irodalom: C. Kotabe et al., Pharmacology, Biochemistry and Behavior, 22 (1985), 85. oldal. NSD 1015 = Dopa-dekarboxíléz-inhibilor L-DOPA = l-(3,4-dihidroxi-fenil)-alanin DOPAC = 3,4-dihidroxi-fenil-ecet8av 4. vizsgálat A D-nnifolnmiii-loxioilás csökkentése egereknél (P. A. jnnssen cl. a]., Arzncimiltelforrshung, 17. kötet, 841. old. /1966/) 18-22 g testtöinegű felnőtt egereket 10 állatból álló csoportokra osztottunk. Az (A), (1V‘ és (0) jelű vizsgálati vegy öleteket néhány csepp Twecn-80 jelenlétében ultrahang-* -homogenizá torral oldalt állapotban vagy szuszperidálva intraperiloneálisan adagoltuk 10 ml/kg testtömeg mennyiségben. A kiértékelést a kezeletlen kontrolihoz viszonyítva végeztük. A vizsgálati vegyüleleket a D-amfetnmin (20 mg/kg testtömeg) intraporitoneális adagolása előtt egy órával alkalmaztuk. A D-nmfetnmiii-injokció után az egereket 10 állatból álió csoportokban üvegedényekbe (J 5 x 25 cm) helyeztük és 25 T hőmérsékleten klimakamrában tartottuk. Az állatokat. 6 ólán keresztül minden 30 percben megfigyeltek. A megadott körülmények között a 6 órás megfigyelési periódus alatt a D-amfetaminnal kezelt kontrollcsoportbel) állatoknak 90-100%a pusztult el. A klórpromazin 10 mg/kg p.o. [standard adagolás mellett 100%-os védelmet mutat a D-amfelamin-toxicitással szemben. A kapott adatokat átszámítottuk %-os értékekre (a kontrollcsoport - 100%) és számítógépprogrammal Probil-analízissol mcghatázt.uk az EDso-érlékekot. A kapott EDso-érlékekel a későbbiekben táblázatban adjuk meg. 5. vizsgálat. A hexobarbital—altatás felerősítése (S. 0. Dagubta, 6. Werner, Prit. .1 of Pharmacology, 9. kötet, 399. óid. /1954/) 18-22 g testtömeg felnőtt egereket kétszer desztillált vízben oldva vagy metil-hidroxi-etil-cellulózban (MH-tilózban) szuszpendálva orálisan kezelünk 10 ml/kg testtömeg mennyiségben. A megfigyelt hatásokat a kontrollcsoport eredményeihez hasonlítjuk az (A), (B) és (C) jelű vegyüleleket 1,0-30 mg/ kg p.o. mennyiségben alkalmazzuk. A vizsgálati vegyülotekriek az alkalmazását követően egy óra elteltével hexobarbiláll (55 mg/kg testtömeg) adagolunk intravénásán az egerek farki vénájába. Ezután az Igorokét azonnal a hátukra fektetjük és meghatározzuk a Righling-reflex csökkenését. Minden állatnál mérjük az alvási icíőt és minden csoportnál kiszámítjuk az átlagértéket, a standard eltérést (+, -), és a kontrollcsoport alvási idejéhez (kontrollcsoport = 100%) viszonyítva %-os értékben adjuk meg. Az JiD + 300%-értók meghatározásához lineáris regressziós analízist alkalmaztunk. Az eredményeket a későbbiekben táblázatban adjuk meg. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
