195780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített dihidrokinolon-karbonsav származékok előállítására

7 195780 8 amelyeket Taraao és munkatársai írtak le a Bull, Chem. Soc. Japan, 49(7), 1959 (1976) irodalmi helyen. Más átmenetifém-katalizáto­rokat írtak le A Sekiya és munkatársai a J. Organometal. Chem., 118, 349 - 354 (1976) fo­lyóiratban és E. Negishi az Acc. Chem. Rés., 15, 340-348 (1982) irodalmi helyen. Az előnyös átmenetifém-katalizátorok a (PPhahHiilah, (PPhaJíNi, (PPhahPdHalj és a (PPh3)«Pd, amelyekben Hal jelentése klór-, bróm- vagy jódatom és Ph fenilcsoport. A legelőnyösebb katalizátor a tetrakisz-(trife­­nil-foszfin)-palládium. Olyan vegyületek elő­állításához, amelyekben Rj Ób Y egymáshoz kötődik, az előnyös katalizátor a (PPhsh- NiCk. A kapcsolási reakció hőmérséklete álta­lában szobahőmérséklettől 50 °C-ig terjed. A (II) általános képletű vegyületeket a szakterületen ismert és leírt analóg eljárások szerint állítjuk elő. A két módszer általános reakcióit, ame­lyek a szakterületen iBmert módszerekkel analógok, az A) reakcivázlaton mutatjuk be. Az A) reakcióvázlat szerint olyan (IV) általános képletű anilint, amelyben Rj és Rs jelentése az előzőekben megadott, egy (V) ál­talános képletű dialkil-alkoxi-metilén’-malonét­­tal reagáltatunk, amelyben R' valamely 1-6 szénatomos alkilcsoport. A komponenseket ál­talában oldószer nélkül 100-200 °C előnyösen 150-175 ®C hőmérsékleten körülbelül 0,5-24 óra, szokásosan 0,5-2 óra hosszat reagóltat­­juk. A keletkező (VI) általános képletű köz­benső termékeket kíkristályositjuk Bzénhid­­rogén vagy éter oldószerből, így könnyüben­­zinból vagy dietil-éterből és melegítés köz­ben 150-250 €C-on ciklizéljuk magas forrás­ponté oldószerekben, így diklór-benzolban, tetralinban, difenil-éterben vagy dietiléngli­­kol-dimetil-éterben, előnyösen Dowtherm A nevű kereskedelmi forgalomban lévő, magas forráspontú oldószerben, amely difenil-éter és dibenzofurán elegye. A reakcióidő körül­belül 0,5 óra és 12 óra közötti. A keletkezett (VII) általános képletű közbenső termékeket a nitrogénatomon he­lyettesítjük Y-Hal halogeniddel, amelyben Y jelentése a fenti és Hal halogénatom. Alkal­mas halogenidek az etil-jodid és a 2-fluor-l­­-jódetán. A (IV) általános képletű mono- vagy di­­fluor-anilineket, amelyeket a B) reakcióvázla­­ton bemutatott reakciósornál is használunk, hagyományos nitrálási és redukélási módsze­rekkel állíthatjuk elő a megfelelő fluor-ben­zolokból, amelyek kereskedelmi forgalomban vannak. A B) reakcióvázlat szerint valamely (X) általános képletű anilint, amelyben R2, Rs és Y jelentése az előzőekben megadottakkal egyezik, egy (V) általános képleté dialkil­­-alkoxi-metilén-malonóttal reagáltatunk, amelyben mindegyik R’ jelentése 1-6 szén­­atomos alkilcsoport. A reakciókörülmények megegyeznek az A) reakcióvázlattal kapcso­latban leírt reakciókörülményekkel (IV) álta­lános képleté vegyületekriek (V) általános képleté vegyületekké való alakítása során. A képződött (XI) általános képleté ve­­gyület ciklizálását melegítés közben savus közegben, így pohfoszforsavbaii, körülbelül 100-250 °C-on körülbelül 0,5-24 óra hosszút, előnyösen 100-150 °C-on 0,5-2 óra alatt vé­gezzük el. Ezt a folyamatot Albrecht, R. írta le a Prog. Drug Res., Vol. 21, 35-49 (1977) irodalmi helyen. A keletkező (II) általános képletű észtert szokásosan étkristályositással vagy kromatográfiásan tisztitjuk. A (X) általános képletű vegyületeket (IV) általános képletű vegyületekből állíthat­juk elő hagyományos módszerekkel. így a B) reakcióvázlat szerint valemely (IV) általános képletű anilint. ecetsavanhidriddel reagálta­tunk etanolban, körülbelül 25-100 °C hőmér­sékleten. A keletkező (Vili) általános képletű vegyületel megfelelő bázissal, így nátrium­­-hidriddel reagáitntjuk, és az N-atomon meg­felelő halogeniddel, toziláttal vagy meziláltal, amely Y csoportot tartalmaz helyettesítjük. Az acetilc sopor tot a képződő (IX) általános képletű vegyületról visszafolyatáB közben vi­zes közegben, így 6 n hidrogénklorid-oldut­­ban való melegítéssel távolítjuk el, és igy a (X) általános képleté vegyületet kapjuk. Más változatban (X) általános képleté N­­-helyettesített anilineket készíthetünk re­duktív aminálással megfelelő aldehiddel és al­kalmas redukáló szerrel, így diboránnal, szénre felvitt palládium-katalizátor jelenlé­tében hidrogénnel, nátrium-bórhidriddel vagy nátriuiii-cianobór hid riddel. A (ÍV) általános képleté anilint acilez­­hetjük megfelelő anhidriddel vagy savklorid­­dal és közvetlenül (X) általános képlelü ani­­linekké redukálhatjuk diboránnal THP-ben. Azokat a (11) általános képleté közbenső vegyületeket, amelyekben R2 és Y összekap­csolódik és így triciklusos vegyület képződik az (P) reakcióvázlaton bemutatott módszerre] állíthatjuk elő. Az ezeknél a módszereknél alkalmazott kiindulási vegyületet', a 2,4-difluor-3-bróm-1- -nitro-benzoll 1,3-difluor- 2-bx-óm-benzolból állítjuk elő hagyományos nitrálással. Az P) reakcióvázlat szerint difluor-3- -bróm-nitrobenzolt közvetlenül reagáltatunk H0-CHj-C(0)R» általános képleté hidroxi-ke­­tonrul, amelyben Rí jelenlése az előzőekben megadott és n értéke a fentiekkel egyezik, vagy először kálium-hidroxiddal DMSO-ban és így (XXX) képleté vegyületet kapunk, ame­lyet azután X-GHz-CÍOlRt halogén-ketonnal kezelünk, amelyben Rí metilcsopor t, míg X halogénatoni és így (XXXI) általános képleté közbenső vegy élethez jutunk. A (XXXI) álta­lános képleté vegyületet reduktív módon cikkzáljuk (XXXII) általános képleté benzoxa­­zinrá. A (XXXII) általános képletű vegyületet ezt követően ctnxi-metilén-malonáttal konden-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom