195764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikailag aktív karnitin-nitril-klorid előállítására

1957G4 4 Jelen találmány tárgya eljárás (-1-karni­­tin-nitril-kloríd előállítására. Mivel a szabad karnitin racemáthasítása a szabad savcsoportok csekély stabilitása miatt nehézséget okoz, ezért a racemáthasításhoz többnyire a karnitin nitriijeit vagy amidjait használjuk. Ismert például a 23 217. számú német szabadalmi leírásból, hogy a karnitin-nitril­­-klorid ezüst-oxiddal végzett kezeléssel hidroxiddá, vagy ezüst-karbonátos kezeléssel karbonáttá alakítható, optikailag aktiv savval pedig diasztereomerré alakítható, amelytől a megfelelő diasztereomert elválasztják és eb­ből a kívánt karnitin-származékot izolálják. A 660 039. számú belga szabadalmi leírás sze­rint karnitin-amid-hidrokloridból indulnak ki amelyet kámforsavval ezüst(I)-nitrát jelenlé­tében diasztereomer keverékké alakítanak át. A megfelelő diasztereomert ismét elválasztják és elbontják. Ezeknek az eljárásoknak sok hátránya van. Ezek közé tartozik a nagy mennyiség­ben keletkező, nehezen elválasztható só­szennyeződések, amelyek megnehezítik a ra­­cemáthasitást, valamint számos reakciólépés szükséges, hogy a racemáthasitáshoz a meg­felelő karnitin-amidot illetve karnitin-nitrilt előállítsuk, és mindez túlságosan költségessé teszi a technikai alkalmazást. Ezek a nehéz­ségek még fokozódnak, hiszen az ezüst-só alkalmazása miatt fénykizárással kell dolgoz­ni, hogy a reakciótermék feketedését elke­rüljük. Jelen talámány célja, hogy ezeket a hát­rányokat kiküszöböljük és olyan eljárást ja­vasoljunk, amely lehetővé teszi, hogy egy­szerű módon (-)-karnitin-nitril-kloridot állít­sunk elő. Ezt optikailag aktív di-(3-klór-2-oxi-pro­­pil-trimetil-ammónium)-tartarát alkalmazásával érjük el. A (-)-karnitin-nitril-klorid előállítá­sához di— [ (-)-3-klór-2-oxi-propil-trimetil-am­­mónium)- L-(+)-tartarátot (COP tartarátot) alkalmazunk. Ezek a vegyületek újak és szerkezetüket az (I) képlet adja meg. A COP-tartarátot többféleképpen előállít­hatjuk. A COP-tartarátot előnyösen úgy állít­juk elő, hogy vagy a racém 3-klór-2-oxi­­-propil-trimetil-ammónium-kloridot alakítjuk át L-(+)-borkősavval célszerűen trialkil-ami­­nok jelenlétében, vagy az L-(+)-borkősavat reagáltatjuk trimetil-aminnal és ezután átala­kítjuk epiklórhidrinnel. Ha az első módszer szerint járunk el, akkor először a racém 3- -klór-2-oxi-propil-trimetil-ammónium-kloridot állítjuk elő epiklórhidrinből és a trimetil­­-aminból és ezt alakítjuk át L-(+)-borkősav­­val trialkil-aminok jelenlétében a COP-tarta­­ráttá. Trialkil-aminként előnyösen alkalmaz­hatjuk a 2-12 szénatomos trialkil-aminokat, így például a trietil-amint, a tributil-amint, a tripropil-amint, a trípentil-amint, a trioktil­­amint. Előnyösen alkalmazzuk a tríbutíl­­-amint. A COP-tartarátot kristályosítással vá­lasztjuk el a diasztereomerjétől. A COP-tartarát találmány szerinti előállí­tásához a továbbiakban megadunk egy elő­nyös kivitelezési formát. 1 mól jobbra forga­tó borkósavból kiindulva a diasztereomer ke­verék előállításához célszerűen 1,6-3 mól, előnyösen 1,8-2,5 mól tri-n-butil-amint • át­alakítunk célszerűen 1,6-3 mól, előnyösen 1,8-2,2 mól racém 3-klór-2-oxi-propil-trimetil­­-ammónium-kloriddal. Előnyösen víz és/vagy vízzel nem elegye­dő oldószer jelenlétében dolgozunk, így pél­dául metilén-klorid, kloroform - miközben a hőméréséklet 0-30 °C, előnyösen 15-25 °C. A tri-n-alkil-amin-hidrokloridot közömbös oldószerrel - így például metilén-kloriddal, kloroformmal - végzett extrakcióval elvá­lasztjuk, majd miután a vizes fázist csökken­tett nyomáson bepároltuk, előállítjuk a kí­vánt izomert frakcionált kristályosítással. A diasztereomer keveréket célszerűen feloldjuk oldószerben, így például vízben vagy kis szénatomszámú alkoholban, így pél­dául metanolban, etanolban, előnyösen meta­nolban. A kívánt izomernek a COP-tartarátnak a kristályosítását úgy valósítjuk meg, hogy célszerűen hígitószert, előnyösen acetont adunk hozzá. Egy másik módszer szerint úgy járunk el, hogy először az L-(+)-borkősavat, amelyet vízben feloldunk vagy alkoholban, célszerűen metanolban vagy etanolban szuszpendálunk, majd trimetil-aminnal semlegesítünk, és a közbenső termékként keletkező di-(trimetil­­-ammóni um)-tartarétot epiklórhidrinnel 17-30 °C hőmérsékleten átalakítjuk a kívánt COP-tartaráttá és ennek diasztereomerjévé. A találmány szerinti COP-tartarát előállításának egyik előnyös kivitelezési formája a követke­ző: 1 mól L-(+)-borkösavból indulunk ki, ezt 200-250 g vízben feloldjuk vagy kis szén­­atomszémú alkoholban szuszpendáljuk, hozzá­adunk 0-30 °C hőmérsékleten 1,6-2,5 mól tri­­metil-amint, előnyösen 1,8-2,1 mól trimetil­­-amínt. Az oldat pH-ja célszerűen 6,5-7,5. Ezután hozzáadunk célszerűen 1,6-3 mól epiklórhidrint és a hőmérsékletet 15-30 °C­­-on, előnyösen 20-28 °C-on tartjuk. Ha vizet alkalmazunk, akkor egy vizes fázis keletke­zik. A víz elpérologtatása után, amelyet cél­szerűen vákuumban végzünk, olajos maradé­kot kapunk, amelyből szerves oldószeres, célszerűen metanol/aceton-os kezeléssel ki­kristályosítjuk a kívánt COP-tartarátot és el­választjuk. Ha alkohollal, így például metanollal, eta­­nollal dolgozunk, akkor a kívánt COP-tarta­rát kiválik és elválaszthatjuk. A COP-tartarát előállításának másik mód­szere szerint először előállítjuk a bórkősav ezüst-sóját ezüst-nitráttal és alkéli-tartarát-5 J0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom