195760. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új benzofenon-származékok és az ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

16 195760 17 különösen értékesnek mondott vegyületekhez vezetnek. A találmány szerinti (I) általános kép­letül vegyületeket vagy ilyen vegyületek gyógyszerészeti szempontból alkalmas BÓil gyógyszerkészítmények hatóanyagaként hasz­nosíthatjuk. Melegvérűeknél történő alkal­mazás esetén ezek enterális, így pl. orális vagy rektális, illetve parenterális vagy topi­­kális készítmények lehetnek, melyek a farma­­kológiailag hatásos anyagot egymagában, vagy valamilyen gyógyszerészeti szempontból alkalmas hordozóanyaggal együtt tartalmaz­zák. A hatóanyag adagolása a melegvérű faj­tájától, annak életkorától, egyedi állapotától, továbbá az alkalmazási módtól függ. Körülbe­lül 75 kg testtömegü melegvérű számára a napi adag orális beadása esetén kb. 30-300 mg. A napi adagot előnyösen több részadagra fel lehet osztani. A gyógyszerkészítmények például kb. 10-80%, előnyösen kb. 20-60% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti gyógy­szerkészítményeket például adagolási egysé­gek, így orális adagolásra szolgáló adagolási egységek, mint pl. drazsék, tabletták, kap­szulák vagy szuppozitóriumok, továbbá par­­enterálisan beadható ampulláz-ott készítmé­nyek formájában állíthatjuk elő. Ezeket a gyógyszerkészítményeket önmagukban véve ismert módszerekkel, így például a szokásos keverési, granuláló, drazsírozó, oldó vagy liofilizáló eljárásokkal állítjuk elő. így például az orálÍB alkalmazásra szolgáló gyógyszerkészítményeket úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot szilárd hordozóanyagok­kal kombináljuk, az így kapott keveréket adott esetben granuláljuk, majd a keverék­ből, illetőleg a granulátumból - kívánt és szükséges esetben megfelelő segédanyagok hozzátétele után - tablettákat vagy drazsé­­magokat készítünk. Alkalmas hordozóanyagok elsősorban a töltőanyagok. Ilyenek például a cukorfélesé­gek, mint pl. a laktóz, a szacharóz, a mannit és a szorbit; a cellulózkészítmények és/vagy kalcium-foszfátok, mint pl. a trikalcium-fosz­­fát vagy a kalcium-hidrogén-foszfát; továbbá a kötőanyagok, mint pl. a keményítőcsirizek, melyeket kukoricakeraényítőból, búzakeményí­tőből, rizBkeményítőből vagy burgonyakemé­­nyítőból lehet készíteni, a zselatin, a tra­­gant, a metilcellulóz és/vagy a polivinilpir­­rolidon. Kívánt esetben használhatunk szét­esést elősegítő szereket, ilyenek a fentemlí­­tett keményítőféleségek, továbbá a karboxi­­metilkeroényítő, a térhálósított polivinilpirro­­lidon, az agar, az alginBav vagy valamilyen sója, mint pl. a nátrium-alginál. A segéd­anyagok közül elBŐBorban a csúsztató-, sza­bályozó- és kenőanyagokat említjük meg, ilyen pl. a kovasav, a talkum, a Bztearinsav és sói, így például a magnézium-sztearát vagy a kalcium-BZtearát és/vagy a polieti­­lénglikol. A drazsémagokat megfelelő bevo­nattal látjuk el, ezek adott esetben a gyo­morsavval szemben ellenállók lehetnek. Ezek­hez a bevonatokhoz - egyebek mellett - tö­mény c.ukoroldatokat használunk, melyek adott esetben még gumiarábikumot, talkumot, polivinilpirrolidont, polietilénglikolt és/vagy titán-dioxidot is tartalmaznak, de megfelelő szerves oldószerben vagy ilyen oldószerek elegyében oldott lakkot íb alkalmazhatunk. A gyoinorsavval szemben ellenálló bevonatok készítéséhez az erre alkalmas cellulózszárma­zékok, így pl. az acetücellulóz-ftalát vagy hidroxipropil-metilcellulóz-ftalát oldatét használjuk. A tablettákhoz illetve a drazBé­­bevonatokhoz színezékeket vagy pigmenteket is lehet adni, pl. a különböző hatóanyagtar­talmú készítmények azonosítása vagy megje­lölése céljából. További orálisan alkalmazható gyógy­szerkészítmények a zselatinból készült össze­dugható kapszulák, valamint a zselatinból és valamilyen lágyítóból, így pl. glicerinből vagy szorbitból készült lágy, zárt kapszulák. Az összerakható kapszulák a hatóanyagot granulátum formájában tartalmazzák, ami pl. valamilyen töltőanyaggal, így laktózzal, vagy valamilyen kötőanyaggal, így keményítőféle­ségekkel és/vagy csúsztatószerekkel, így talkuramal vagy magnézium-sztearáttal ké­szült és adott esetben stabilizálószerekkel lehet összekeverve. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen valamilyen alkalmas fo­lyadékban, így folyékony zsírokban (olajok­ban), paraffinolajban vagy folyékony poli­­etilénglikolban van oldva vagy szuszpendálva és az ilyen oldatok vagy szuszpenziók is tartalmazhatnak stabilizálószereket. Rektálisan alkalmazható gyógyszerké­szítményként például a szuppozitóriumok jönnek tekintetbe; ezek a hatóanyagok és valamilyen szuppozitórium-alapmassza kombi­nációjából állnak. Szuppozitórium-alapmassza céljaira alkalmasak pl. bizonyos természetes eredetű vagy szintetikus trigliceridek, egyes paraffin szénhidrogének, polietilénglikolok és magasabb molekulatőmegű alkanolok. Alkal­mazhatunk még zselatinból készült végbél­­-kapszulákat is, ezek a hatóanyag és egy alapmassza kombinációját tartalmazzák. Ilyen alapmasszaként például folyékony trigliceri­dek, polietilénglikolok vagy paraffin Bzénhid­­rogének jönnek tekintetbe. Parenterális alkalmazásra elsősorban a vízoldható formában, mint például vlzoldható só formájában levő hatóanyag vizeB oldata alkalmas. Alkalmasak még a hatóanyagból ké­­sritett szuszpenziók, így a megfelelő és in­jekciós úton beadható olajos szuszpenziók is, melyek előállításához alkalmas lipofil oldó­szereket vagy vehikulumokat, mint pl. zeír­­jellegű olajokat, példának okéért szezámolajai VEigy szintetikusan előállított zsirsavéBztere­­kel, mint pl. etil-oleétot vagy triglicerideket használunk. További parenterális gyógyszer­készítmények az injekciós úton beadható vi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom