195739. lajstromszámú szabadalom • Síkötés
3 195739 4 A találmány tárgya sikötés sífutó lécekre. A találmány szerinti síkölést versenyzők és amatőrök egyaránt használhatják. A találmány szerinti sikötés korcsolyázó sifutó stilus alkalmazása esetén is biztosítja a sícipö megbízható rögzítését. A sífutásban a korábban elterjedt .Racing Norm 38' típusú sícipők helyett az utóbbi években egyre inkább tért hódit a .Racing Norm 50" tipusú sícipők használata. A hagyományos sifutó stilus és jól előkészített pályák esetén a korábbi .Racing Norm 38" tipusú sícipők használata feltétlenül kedvezőbb volt, mivel annak keskeny orrésze a sifutó elrugaszkodásénak hatásosságát nem mérsékelte. A cipötalp orrészének keskeny kialakítása következtében ugyanis a sicipő talpa az orrészen történő hajlítással szemben csak csekély ellenállást fejt ki. A korcsolyázó sifutó stílus térhódítása azonban a síkötésekkel szemben megváltozott követelményeket támaszt. Korcsolyázó elrugaszkodáskor a sicipő talpa fokozott csavaróhatásnak van kitéve, ami a cipőtalp csavarással szembeni ellenállóképességének növelését teszi szükségessé. A .Ratafella" tipusú ismert sikötés ebből a szempontból kielégítő merevséget - rögzítést - biztosit, ami a sílécek jó irányíthatóságét eredményezi. Ez a fajta sikötés azonban egyéb követelmények szempontjából - például korcsolyázó elrugaszkodás szempontjából, ahol a sicipő talpa elcsavarodik - nem túl kedvező. Ismert, hogy a sicipók műanyag cipőtalpának keresztmetszete a sicipő orrétól a sarok felé növekszik. A cipőtalp vastagsága tehát a siző lábának körzetében nagyobb. Ebből következik, hogy a sícipőnek a síléchez a síző lóba körzetében történő rögzítése esetén a cipőtalp elcsavarodással szembeni ellenállóképessége nagyobb, ami korcsolyázó stilus esetében, ahol az elrugaszkodáskor a sikötésre ható erők jelentősek, különösen fontos. A sícipónek a síző lába körzetében történő rögzítése ugyanakkor nem előnyös, mivel ebben a körzetben olyan rögzítés létrehozása, amely a sikötéssel szemben támasztott többi követelményt is kielégíti, rendkívül nehézkes. A sícipőnek a siző lába körzetében történő rögzítése továbbá azért sem előnyös, mert ezáltal a cipőtalp hossztengelyre állított függőleges síkban történő elhajlítással szemben jelentős ellenállást tanúsít, ami a síző hagyományos fulóstilusban történő elrugaszkodásának hatásosságát csökkenti. A fentiekből kitűnik, hogy a sicipő rögzítésének az alkalmazott sifutóstílustól (hagyományos, illetőleg korcsolyázóstilus), valamint a hó- és terepviszonyoktól (például friss hó, jeges pálya, stb.) függő célszerű kialakítása szempontjából a sícipö talpának elcsavarodéssal szembeni ellenállóképessége, illetve függőleges síkban történő elörehajlitással szembeni ellenállóképessége két, egymásnak ellentmondó követelményt támaszt. A függőleges síkban történő előrehajlitással szembeni ellenállóképesség a rögzités helyének hossztengely mentén történő eltolásával ' áltoztatható. A sikőtések ismert rögzítőkons.trukciói azonban a rögzítés helyének egyazon sicipő hossztengelye mentén történő változtatására nem, vagy csak rendkívül bonyolult módon alkalmasak. A 3240750 számú DE-beli közzétételi iratból olyan sikötés ismert, amelynek tartócsapjai (tartócsappórja), valamint rögzitöeleme van, amely a sícipö függőleges síkban történő elmozdulását megakadályozza. A tartócsapok egyik része közvetlenül a silécbe (vagy a sícipöbe) van ágyazva, kiálló másik része pedig a sícipő talpában (vagy a sílécben) kialakított megfelelő ellenfuratba történő bevezetésre szolgál. A sicipő függőleges s kban történő elmozdulásának megakadályozására különböző rögzítöelemeket használnak. A megoldás előnye egyszerű konstrukciója, jó előállíthatósóga, gyors fel- és lecsatolés biztosítása, valamint különböző rögzitéstípusolc alkalmazásának lehetősége. Hátránya ugyanakkor, hogy a sicipő rögzítésekor és oldásakor a kéz segítsége elkerülhetetlen. A 8425984 számú DE-beli szabadalmi leírásból ismert síkötésnek hasonlóképpen a sílécben rögzített és a sicipő talpénak ellenfurataiba történő bevezetésre szolgáló tartócsapjai vannak, továbbá laprugóként kialakított rögzítőeleme van, amelynek egyik vége a sílécen van rögzítve, másik vége pedig kengj elszerűen visszahajlitva a sicipő talpának orrészét felülről leszorítja. A síkötés előnye, hogy viszonylag alacsony önköltség mellett könnyen előállítható, mérete és tömege kicsi, és lehetővé teszi a síléc automatikus (a kéz vagy sibot segítsége nélküli) fel- és lecsatolását. Hiányossága azonban, hogy csak olyan sícipőkkel használható, amelyeknek orrán elóreugró cipótalprészuk, illetőleg peremük van. Hátrányos továbbá, hogy a siző elrugaszkodásakor a siléc hossztengelyére merőleges vízszintes erőkomponensek lépnek fel, továbbá - mivel a láb elrugaszkodási pontja és a sicipő rögzítésének helye nem esik egybe - jelentős csavarór yomatékokkal kell számolni, amelyek a cipőtalp elcsavarodását eredményezi. Ez utóbbi hátrány egyébként minden olyan síkötésfajtánál jelentkezik, amelyet elóreugró orrésszel rendelkező sícipóvel kell használni. A találmánnyal célunk olyan sikötés kialaki tésa, amely a tartócsapokra és a sícipó talpára ható erők egyenletes eloszlásét valósítja meg. A kitűzött feladatot olyan sikötés kialakításával oldottuk meg, amelyek silécbe, illetve sícipó talpába ágyazott tartócsapjai és sícipőben, illetve silécen kialakított ellenfuratsi vannak, ahol legalább egy tartócsap felülete a hozzá rendelt ellenfurat felületével a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 G0 G5 3
