195738. lajstromszámú szabadalom • Síkötés
9 195738 10 tűk a síkőtés .külső segítség" nélküli oldását lehetővé tegye. Az automatikus lecsatolás úgy történik, hogy a siző súlyával a 6 sicipö sarkát terheli, és lábfejével a sarok körüli nyomatékot hoz létre, aminek hatására a 4 nyílások közelítőleg az 1 tartócsapok tengelyének irányában felfelé mozdulva az 1 tartócsapokból kiemelhetők. Az 5 cipőtalp orrénak függőlegesen felfelé irányuló mozgása közben a 3 laprugó szabad vége ugyancsak kicsúszik. Automatikusan fel- és lecsatolást feltételezve a 3 laprugó 9 nyelvére nincs szükség (2. ábra). Amint a 3. és 4. ábrákból kitűnik, a 3 laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását gátló szerkezeti elem V-alakú 10 leszorítólemezként is kialakítható, amely a 6 sicipö orrészén, az 5 cipőtalp peremén van elrendezve. A 10 leszorító lemez előnyösen fémből van kialakítva, és a 6 sícipőn - az 5 cipótalp peremén - önmagában ismert alkalmas módon rögzíthető. A fenti síkötés a következőképpen működik: a 3 laprugó 9 nyelvét előrenyomva a 3 laprugó szabad vége a 2 síléc orra felé eltolható, ugyanakkor az 5 cipőtalp az 1 tartócsapokhoz illeszthető. A 6 sicipö 2 silécen történő megfelelő elhelyezése után a 9 nyelv elengedésével a 3 laprugó szabad vége a 10 leszoritólemez és az 5 cipőtalp felfelé néző felülete közötti 11 nyílásba vezethető. becsatoláskor a 3 laprugó szabad végét a 11 nyílásból ki kell húzni, ami után a 6 sicipö - az 1 tartócsapokból felfelé kivezetve - a sikötésből kiemelhető. A találmány szerinti síkötés 5. ábra szerinti kiviteli alakjánál a 3 laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását gátló szerkezeti elem 12 leszorítópántként van kialakítva, A 12 leszorítópánt például L-alakú is lehet. A 12 leszorítópánt egyik vége a 2 síléchez, vagy a 3 laprugóhoz csuklósán kapcsolódik. Ez a síkőtés következőképpen működik: A 3 laprugó szabad végét a 2 síléc orra irányában előretoljuk, úgy, hogy az 1 tartócsapok az 5 cipőtalpban lévő 4 nyílásokba becsúszhassanak. A 3 laprugót előrehajlitó erő ekkor megszűnik, Így a 3 laprugó visszapattan kiindulási helyzetébe, ahol az 5 cipőtalp peremét felülről leszorítja (5. ábra), vagy az 5 cipötalp előrenéző homlokfelületében kiképezett 8 kivágásba fekszik be. Ezt követően a 12 leszoritópántot forgástengelye körül úgy kell elfordítani, hogy az a 3 laprugót felülről szabad végéhez közel biztosítsa. A 3 laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását gátló szerkezeti elem a 6. ábra szerinti megoldásban merev kapocsszerű 13 lemezidomként van kialakítva, amely a 3 laprugón, hozzá képest eltolhatóan van elrendezve. A 13 lemezidom például négyszögletes keretszerű szerkezet lehet. A 13 lemezidom például négyszögletes keretszerű szerkezet lehet. A 13 lemezidom a 3 laprugóhoz elöl úgy kapcsolódik, hogy annak végeit összhúzza, és záróhelyzetében a rugalmas erőhatás következtében rögzítve van. A 3 laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulásénak megakadályozáséra levehető - cserélhető - szerkezeti elem alkalmazása (például a 13 lemezidom) azért célsáerű, mert ily módon a 6 sicipö rögzítésének merevsége - például a 13 lemezidom szembenfekvó, a 2 síléccel közel párhuzamos felületei közötti távolság változtatása révén - szükség esetén könnyen változtatható. Amint a 7. ábrából kitűnik, a 3 laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulása a 3 laprugó szabad végének alkalmas kialakítása és a 6 sicipö 5 talpénak előre néző homlokfelületéből kiugró 14 nyúlvány révén is megakadályozható. A 14 nyúlvány előnyösen menettel van ellátva, amelyre a 3 laprugó végződésébe ágyazott 15 biztosítóhüvely ráhajtható. A 15 biztositóhüvely és a 14 nyúlvány közötti menetes kapcsolat segítségével a 3 laprugó által kifejtett rögzitőerő szabályozható. A 3 laprugó szabad vége - 16 befogadópofa - a 15 biztositóhüvely befogadása céljából előnyösen ugyancsak hüvelyszerüen van kiképezve. A fenti síkötés becsatolásakor célszerű először a 15 biztositóhüvelyt a menetes 14 nyúlványra véghelyzetig ráhajtani. A 6 sicipc 1 tartócsapon való rögzítéséhez a 3 laprugó szabad végét a 2 síléc orra irányában előre kell hajtani. A 3 laprugót ezután elengedve a 16 befogadópofa a 15 biztosítóhüvelyre csapódik. A rögzítőerő ezután a 15 biztositóhüvely menetes eltolásával szabályozható. A 15 biztosítóhüvelynek a 2 síléc orra irányában történő elcsavarésa a rögzitőerő növelését eredményezi. A 15 biztosítóhüvely nem kívánatos elmozdulását a 3 lapru gó által kifejtett ráható nyomóerő gátolja. A 8-10. ábrákon feltüntetett találmány szerinti sikötésben a 3 laprugó egyik vége 17 rögzítóelemek segítségével a 6 sicipö 5 cipőtalpának orrészén van rögzítve, a 3 laprugó szabad vége pedig az 5 cipötalp előrenéző homlokfelületébe közel vízszintesen bevágott 18 hézagba nyúlik be. A 18 hézag az 5 cipőtalp előrenéző homlokfelületét az 5 cipőtalpban kiképezett 4 nyílásokkal (ellenfuratokks.1) köti össze. Felcsatoláskor a 6 sicipö 5 cipőtalpának 4 nyílásait (ellenfuratait) a megfelelő 1 tartócsapokra illesztjük. A 3 laprugó szabad végét kézzel vagy sibot segítségével annyira hajlítjuk előre, hogy az a 4 nyílásokat szabadon hagyja és az 1 tartócsapok 4 nyílásba történő behatolását lehetővé tegye. Az 1 tartócsapok felső részének ferde előrenéző profillal történő kialakításával automatikus becsatolás lehetősége valósítható meg, ekkor ugyanis a 4 nyílásokba behatoló 1 tartócsa-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
