195738. lajstromszámú szabadalom • Síkötés
5 195738 6 csekély tömeg, valamint az automatikus, a kéz használata nélküli fel- és lecsatolás lehetősége. Hiányossága azonban, hogy csak olyan sicipővel használható, amelynek elóreugró orrésszel kialakított cipőtalpa, illetve pereme van. Ennek következtében olyan esetekben, amikor a síző elrugaszkodásakor a síléc hossztengelyére merőleges vízszintes erőkomponensek is hatnak, igen nagy csavarónyomaték lép fel, ami arra vezethető vissza, hogy a síző elrugaszkodásának helye a sicipó rögzítésének környezetével nem esik egybe. Ez a hátrány egyébként minden olyan síkótésnél jelentkezik, amely elóreugró orrésszel rendelkező sicipók használatát követeli meg. A hátrányos hatás korcsolyázó stílusú sífutáskor különösen érezhetően jelentkezik. Az utóbbi síkötés további hátránya, hogy a rőgzítöelemet a sicipő peremének vastagságától függően kell kialakítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rögzitőelem ebben a konstrukcióban csak akkor tölti be kifogástalanul funkcióját, ha a peremvastagság a számított értéktől 2 mm-nél jobban tér el. Az ilyen rögzítóelemek tehát nem teszik lehetővé az erősen változó peremvastagságú sicipökkel használt kötésekkel történő alkalmazást, ami pedig napjainkban a síkötésekhez alkalmazott rögzítőelemekre világszerte jellemző. Ezeket a rögzitőelemeket ráadásul a sicipók pereméhez, illetve kiugró orrészéhez kell igazítani. A találmánnyal célunk olyan sikötés kialakítása, amely alkalmas rögzítő konstrukció révén a sicipó függőleges irányban történő elmozdulását, a sicipő talpának kialakításától függetlenül, megbízhatóan korlátozza. A kitűzött feladatot azáltal oldottuk meg, hogy a sícipő talpának orrészén kialakított nyílásokba illeszkedő tartócsapokból és a sícipő függőleges síkban történő elmozdulását korlátozó, hajlított laprugóként kialakított rögzítőelemből kialakított sikötést a találmány szerint a laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását megakadályozó szerkezeti elemmel láttuk el. A találmány szerinti konstrukció a sícipö felépítésétől - a cipótalp kiképezett kiugró rész meglététől vagy hiányától - függetlenül a sicipő megbízható rögzítését biztosítja. Ezt a hatást a találmány szerint azáltal értük el, hogy a laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulásának megakadályozására olyan szerkezeti elemet alkalmaztunk, amely a cipótalp orrészének tetszőleges szakaszán, illetve a silécen rendezhető el. Ilyen kialakítással biztosítható, hogy a sífutó elrugaszkodásának pontja és a sicipő rögzítésének tartománya gyakorlatilag egybe essen. Azt ilyen, elóreugró nyúlvány nélküli orrésszel rendelkező sicipókhöz különösen alkalmas konstrukció megbízhatóbb rögzítést biztosít, mint az elóreugró nyúlvánnyal kialakított talpú sicipőkhöz tervezett rögzítőkonstrukciók. Az elrugaszkodási pont és a rögzítési hely egybeesése ugyanis a sícipő és síkötés együttműködő részeire ható zavaró csavarónyomatékok csökkenését eredményezi. Ennek következményeként a cipótalpat a korcsolyázó elrugaszkodáskor terhelő csavaróerők is csökkenek. A cipőtalp fokozott merevsége lehetővé teszi, hogy a sícipő rögzítésére a síkötésben rugalmas anyagok is felhasználásra kerüljenek. A laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását megakadályozó szerkezeti elem növeli a sícipő rögzítésének megbízhatóságát, mivel a hajlított laprugó szabad vége nemcsak hajlítás, hanem szakítás ellen is hat. A laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulásét gátló szerkezeti elem a találmány szerint előnyösen a sícipő talpának előre néző homlokfelületén kiképezett kivágásként van kialakítva, amelybe az egyik végén a síléchez rögzített laprugó szabad vége befekszik. Ez a kialakítás nemcsak technológiai szempontból igen előnyős, hanem lehetőséget nyújt a sikötés különböző talpvastagságú síc:'pókkel való használatára is. A lényeg csupán, hogy a sícipó talpában kiképezett kivágás és a laprugó szabad vége a síléc felületétől azonos távolságban legyen. A kimozdulást gátló szerkezeti elem kialakítható a cipótalp orrészének peremén elrendezett V-alakú leszorítólemezként is. Az ilyen kialakítású találmány szerinti sikötés orrán elóreugró talprésszel rendelkező sicipőkhöz, illetve peremes sícipőkhöz egyaránt használható. Ez a konstrukció a laprugó szabad végének felfelé irányuló elmozduláséval szemben maximális biztonságot nyújt, ezáltal a sicipó sílécen való megbízható rögzítését biztosítja. Ebben a konstrukcióban a rögzitőelem törésre dolgozik, igy a sikötés oldása a rögzítődéin mechanikus törése nélkül gyakorlatilag kizárt. A rögzitőelem törésének veszélye megfelelő anyagválasztással és a rögzítőelem szabad végének alkalmas méretezésével gyakorlatilag kiküszöbölhető. A fenti kialakítás előnye továbbá, hogy a függőleges kimozdulást gátló szerkezeti elem leszerelhetően képezhető ki. A találmány szerinti síkötésben a laprugó szabad végének függőleges irányú kimozdulását megakadályozó szerkezeti elem leszűri tópántként is kialakítható, amelynek egyik vége a síléchez csatlakozik, másik vége pedig a laprugó szabad végét felülről szorítja le. Ebben az esetben a laprugó célszerűen úgy van kiképezve, hogy szabad vége viszonylag könnyen hajlítható, aminek következtében különösebb erőkifejtés nélkül úgy tolható el, hogy a cipótalpon vagy annak egy részén felfekszik. A leszorítópánt elhelyezése után a laprugó szabad végének függőleges r. 10 15 20 25 30 35 40-15 50 55 (10 65 4
