195726. lajstromszámú szabadalom • Összetett rugózó szerkezet bútorhoz
3 195726 1 A találmány tárgya összetett rugózó szerkezet bútorhoz, főleg fekvő- illetve ülőbútorhoz, amely a bútorkeret két oldala közti tartók végeinél rögzített rugóból, és az azt befogadó szerkezetekből éli. Az említett fekvő- és ülőbútorokhoz a technika mai szintjén számos rugózó szerkezetet alakítottak ki. Ezek csoportosításához azt találtuk általában, hogy a bútorok merev vázszerkezetekből vannak, és a vízszintes, és függőleges felületeiket különböző rugalmas, vagy rugózó szerkezetekkel egészítik ki. A rugalmas anyagok részletezésétől eltekintünk, és a rugózó szerkezetek csoportosításai egyrészt hálószerű kialakítású fém, gumi, műanyag, fonalszerű textília, másrészt tekercsszerű spirálok, vagy más rugózó szerkezetek, amelyeket fekvő vagy ülőszerkezet teljes felületén helyeznek el. A fejlesztésnek az említett változatai a szüntelen növekvő igények kielégítése mellett és helyett a mindinkább bonyolult és költséges megoldásokhoz vezet. Ezt a kérdést szabadalmi leírásokban is tanulmányoztuk és azt találtuk a HU 175 410 lajstromszámú leírásban, hogy az rugózó szerkezetű kialakítást ismertet. A HU 175 410 lajstromszámú leírás felcsukható csuklós rugózás kialakítását ismerteti. A rugózó falécekről DI-318 alapszámú HET leírás ismertet megoldást, amelyben egyenes lapok vannak. Csőkeretes textilfelületű bútor megoldásait olvastuk a PCT WO 83/ /01371 lajstromszámú szabadalmi leírásban. A PCT WT0 83/03195 lajstromszámú szabadalmi leírás egy textilfelületű rugózó fekvő- és ülőbútor megoldását ismerteti. A GB 2039732 lajstromszámú leírás megoldása járműveknél használatos üléstag, amely egy műgyantából egy beépítetten kialakított alátámasztó szerkezet, amely magában foglalja az üléslaprészt és az üléshétlaprészt, amelyek kivágások, vagy nyilasok sokaságával vannak ellátva, hogy a kivánt rugalmasságot biztosítják, továbbá oldalszárny, vagy oldalkarima részekből áll, amelyek az emlitett üléslaprész, vagy üléshátlaprésznek legalább a külső oldalszegély szögében felfele fokozatosan meghoszszabbithatók. Ez a szekezet egyrészt csak ülőbútor, másrészt csak jármüvekhez kialakított, bonyolult és igen költséges, miként a fentiekben emlitett megoldások is. Az egészséges alvás hídja címen jelent meg Stern egyik számában ismertetés ágyszerkezetről. Ennél a középen gyengítéssel ellátott tartók alsó része mindkét végén domború felülettel csatlakoznak a bútorkeretben a tartó felé domború papucsokhoz, oly módon, hogy a tartók a testfelület alakjának nyomása szerint a hossztengely mentén mindkét irányban meghatározott szögtartományban elfordulhatnak. Ezért az ilyen fekvőftlületre vastag és rugalmas betétet helyeznek, és az ilyen szerkezetet gyógyászati célia betegnek is ajánlják. Ez a szerkezet annyiban vitte előbbre a technika szintjét, hogy a tartók a papucsokon a két domború felület mentén elfordulva követik a test domborulatait, azonban ezek nagyobb részét a viszonylag vastag és rugalmas betétnek kell felvennie. A rugózáshoz ez esetben csak annyi marad, amennyit a tartók alapanyaguktól, vagy rétegződéseiktől függően képesek felvenni, legyenek azok fából, fémből, műanyagból, vagy azok tetszőlegesen megválasztott rétegeiből készüljenek. A bútorszerkezetekhez régóta alkalmaznak rugózó szerkezeteket, nevezetesen farugókat. Az ilyen megoldások a technika mai szintjén a kétrészes és a középen összeerősített szerkezetekre szorítkoztak és a két rész szabad végeit a bútoi'keretre illesztették. Itt mér jobban érvényesült a rugalmas anyagok például a fa szerepe. Azonban ezek a szerkezetek inercianyomatéka, a szerkezeti magassága hagyott számos kívánnivalót. Az inercianyomaték kiegyenlítése érdekében ezen tarlók végein a középső részekbe gyengítéseket, kivágásokat alkalmaznak, amelyekkel az igénybevett felületek optimális rugóállandóit megközelíteni csak részben lehet, általában nem lehet. A technika szintjén röviden összefoglalva, a találmányi leírások megoldásai igen távolról közeliük meg a pihenéshez, az üléshez, a fekvéshez, az alváshoz ismert igényeiket. Ugyanis az egészséges ember a fekvő helyen leginkább oldalt fekszik és kezeit lábait nem egyenes helyzetben tartja, így a test domborulatait követő pihenő helyre van szükség. A gyakorlati eszközök, amelyeket gyártanak és forgalomba hoznak ilyenre szintén nem képesek. Célunk a találmánnyal a technikai szintnél említett hátrányok csökkentése, és kiküszöbölése, az ülő és fekvő bútoroknál a rugózás elérése, amely sorén az ismertnél kényelmesebb pihenés, az ülőhely rugózása, a fekvőhely a test domborulataihoz rugózással alakulása legyen elérhető. A találmány feladata az ülő- és fekvőbútorok kiegészítése egyszerű szerkezetekkel oly módon, hogy e bútorfélék rugalmassága az ismerteknél lényegesen jobb legyen, és azt gazdalágosan lehessen előállítani. A találmány szerinti megoldás tehát őszszi tett rugózó szekezet bútorhoz, főleg fekvő- és ülőbútorhoz, amely a bútorkeret két oldala közti tartok végeinél rögzített rugóból és azt befogó szerkezetekből áll, oly módon, bogy a bútorkeretek belső felületein horony van, abban tetszőleges távolságban elhelyezett és önmagában ismert papucsok, azokban arretálva van a rugók egyik vége helyezve, és a rugók másik vége tartókhoz rögzítetten vannak elrendezve. A találmány szerinti megoldás előnyös változatai még, hogy a rugó meghatározott rádiusz szerint, vagy az egyenes szárral a tartókhoz emelkedőén van elrendezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
