195719. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 3-ciklohexil-5,6-trimetilén-uracilt és N-aril-N-alkil-klór acetamid szjármazékot tartalmazó szinergizált herbicid készítmény
2 195719 3 A találmány tárgya hatóanyagként 3-cl- ' lohexil-5,6-trimetilén-uracilt és N-aril-N-alkil-klór-acetamid-száramzékot tartalmazó szinergizált herbicid készítmény. A kukorica vegyszeres gyomirtásának G bevezetését a negyvenes évek végén - ötvenes évek elején a szimmetrikus klór-trlazinok felfedezése tette lehetővé. A kukorica fiziológiás szelektivitása a klór-triazinokkal szemben módot adott arra, hogy az évek so- 10 rán mind nagyobb és nagyobb klór-triazin adagokkal próbálják leküzdeni a toleráns - elsősorban egyéves egyszikű - gyomnövények elterjedését. A klór-triazinok növekvő dózisai következtében a kukorica monolutu- 15 rás termesztése valósulhatott csak meg, azok ismert perzisztens (káros utóhatás) volta miatt, ami aztán nem csupán a toleráns (egyéves egyszikű és évelő) gyomnövények, hanem rezisztens biotlpusok (Amaranthus sp., Sene- 20 cio sp., stb.) felszaporodását is maga után vonta. A perzisztencia az agrotechnikai gyomirtás egyik jól bevált módszere, a vetésváltásra nem adott módot. A kalászosokban ekkor már széles körben használt 2,4-D-ről 25 kiderült, hogy károsítja a kukoricát. A súlyosbodó kukorica gyomirtási problémákat a tlokarbamát herbicidek (EPTC, butilát stb.) bevezetése látszott megoldani. E készítmények kitünően irtanak magról kelő egyszikű 30 - és néhány kétszikű gyomnövény fajt. Hátrányuk, hogy gázosodás formájában fejtik ki hatásukat a csírázó gyomnövényekre, Így kijuttatás után a talajba kell dolgozni őket, amihez megfelelő talajállapot szükséges. Meg- 35 említendő továbbá, hogy a klór-triazinok kivételével más, főként magról kelő kétszikűekre ható herbicidet ezekkel egyidejűleg bedolgozva a kukorica nem tűri, tehát triazin rezisztens gyomokkal fertőzött területen al- 40! kalmazásuk esetén kétmenetes gyomirtás válik szükségessé. Kitűnt az is, hogy bizonyos körülmények hatására egyes kukorica hibridek is károsodhatnak tőlük. A fitotoxieitási veszély leküzdésére születtek meg a herbicid 45 > protektánsok A (antidotumok). A tiokarbamátok használatával ugyan már lehetőség nyílt a vetésváltásra, de az inkorporálás szükségessége miatt a környezeti tényezők szerepe nem küszöbölhető ki, illetve > csökkenthető. Az 50 utábbj, évek sorén az is kitűnt, hogy a már valamikor EPTC-vel gyomirtott talajok .hozzászokhatnak' a herbicidhet, aminek következménye a hatástartam megrövidülése, illetve a tenyészidőszak végére az Így kezelt te- 55 rületek elgyomosodása. Az EPTC és protek- Lánsa mellé most már egy extendert is ki: kellett fejleszteni a megfelelő tartamhatás biztosítására. Nyilvánvaló, hogy a kijuttathatóság kockázata, valamint a talajba dolgozás 60 költsége, és a növekvő számú kiegészítő < anyag felhasználás prer, owing inkorporálóst nem igénylő, nem perzisztens, preemergensen kijuttatható készltmény(ek) kifejlesztését sürgette. Ezen feladat megoldását célozzák 65 i bizonyos, a kukoricában is alkalmazható - főként helyzeti szelektivitást biztositó - karbamid - származékok, elsősorban egyéves kétszikű gyomnövények ellen. Hasonló jelleggel, de elsősorban egyéves egyszikű gyomnövények ellen pedig a savanilid típusú készítmények. Egyszerű kijuttathatóságuk, egy tenyészidószakra terjedő hatástartamuk magyarázza, hogy a karbamid származék - savanilid hatóanyagú készítményt*;, kombináció használata széles körben nyert^alkaimazásL, előrevetítve a szerrotáció hiányából eredő új hátrányok árnyékát: a helyzeti szelektivitás környezeti tényezőktől függő voltából fakadó fitotoxieitási veszélyt, és ennek kapcsán annak kizárását, hogy egy menetben kijuttathatok legyenek presowing (vetés előtt) bedolgozandó vagy posztemergensen kipermetezhető herbicidekkel, valamint a nehezen irtható gyomnövények leküzdésére a posztemergens kezelések szükségességét. Lényegében hasonlóan fejlődött a napraforgó és a szója vegyszeres gyomirtása is azzal a különbséggel, hogy a Bzimmetrikus triazinok közül a klór-triazinokkal szemben e kultúrák nem szelektívek, de a naprafogó jól tolerálja a metiltio-triazint, a prometrint, a szója pedig az aszimmetrikus metribuzint. Presowing inkorporálva a tiokarbamátok mellett - és jóval előbb - a dinitroanilin származék készítmények terjedtek el. A 188 052 sz. szabadalmi leírás olyan 3 komponensű herbicid készítményt ismertet, amely minden esetben dietatil-etilt és acetoklórt tartalmaz 1:3 arányban és a harmadik komponens - többek között - lenacil is lehet. E hármas kombinációt kizárólag cukorrépa kultúrában vizsgálták. A leírás a kezelés módját, a gyomokat és a bonitálás időpontját nem adja meg. A 185 436 számú magyar szabadalmi leírás folyékony, stabilizált, Bzelektiv herbicid készítményeket ismertet, amelyeknek lényege abban foglalható ÖBsze, hogy poláros viaszemulzió helyett a hatóanyagokat hidrofób viaszmátrixba ágyazzák. így például montán viaszba, illetőleg szintetikus polietilén viaszba. Kiszerelési példái között bemutatja a dietatil-etil és lenacil hatóanyagot tartalmazó stabilizált készítmény előállítási módját, de biológiai példát nem ad a kombinációra. Egyidejűleg gyári kombinációs készítményt, amely savanilid-uracil kombinációt tartalmaz Kádár Aurél szerkesztésében megjelent Gyomirtás-Vegyszeres TermésszabályozáB (Mezőgazdasági Kiadó, 1983, Budapest) ismertet. E kombináció savanilidkónt metolaklórt (N-^’-etil-S’metil-fenilJ-N-ímetoxi-l-metií-etil)-2-klóracetamidot, uracilként lenacilt tartalmaz. Alkalmazási területeként a cukorrépát, szamócát, lent és kendert jelöli meg. A találmány célkitűzése olyan rugalmasan alkalmazható készítmény' kidolgozása, amely a körülményektől függően presowing, .1
