195713. lajstromszámú szabadalom • Szolgálati és ipari telefonberendezés vonalra felfüzött hálózathoz alternatív, vagy csak szelektív forgalomra

•1 195713 5 egyes állomások között - a szelektív híváson túlmenően - szelektív, a nem hívott állomások által nem lehallgatható telefonforgalom való­sítható meg, telefonközpont vagy központi kapcsolóállomás nélkül. Röviden foglalkoznunk kell - a talál­mány tárgyát nem képező - szelektív hívó­rendszerekkel, mivel ezeknek fontos szerepe van a találmány szerinti szelektív forgalom megvalósításában is. A felfűzött hálózatokban alkalmazott szelektív hívórendszereknek többféle megoldása ismert. Az egyik megoldás szerint az alállomások csak egy központi ál­lomás segítségével hívhatják egymást. Ilyen szelektív hívórendszerrel működő felfűzött hálózatot ismertet a 2.285.775(11 04 05)0,2.1976 sz. FR szabadalmi leírás. A háló­zat egy főállomásból és több alállomásból áll. A főállomás szelektíven hívhatja az alállomá­­sokat. Az alállomások is hívhatják egymást, de csak a főállomáson át, a főállomástól a hívott alállomás hívását kérve. A hívórend­szer egyenáramú jelzésekkel működik, a ve­zetékpáron át. A vonalon nincs folyamatosan jel, amely a foglaltságról tájékoztat és a többi készüléket lekapcsolja. így csak a hí­vás szelektív, a beszélgetések lehallgathatók. A 2 607 493 sz. DE nyilvánosságrahoza­­tali irat szintén vezetékpárra felfűzött háló­zatot ismertet (bejelentő: Siemens), amely pl. vasúti hirközlésben használatos. Itt is egy főállomás és több alállomás van. A főállomás szelektíven hívhatja az alállomásokat, ezek azonban egymást közvetlenül nem hívhatják, csak a főállomás közreműködésével. A beszél­getések nem szelektívek. A berendezés csak azt biztosítja, hogy az alállomásokon egy ki­jelző. mutatja a vonal foglaltságét. A Siemens találmány célja a vészhelyzet esetén a főállo­másról kiinduló vészjelzések eljuttatása az alállomásokra. Más megoldások esetén nincs kijelölt központi állomás, az állomások közvetlenül hívhatják egymást. A hívókódok átvitele a hangfrekvenciás átviteltől különböző úton (pl. külön adatcsatornán, vagy sávon kívüli adatcsatornán) történik. Egyes rendszerek­­ben a hívókódok a beszélgetés teljes időtar­tama alatt megmaradnak. A találmány szerinti megoldás ilyen tipusú szelektív hívóberende­zés jeleit - a később ismei-tetendő módon - célszerűen felhasználja. A szelektív hívóbe­rendezés ugyanis a telefonkészülék számtár­­csájával betárcsázott számnak (pl. 00-tól 99 - -ig) megfelelő kódot juttat egy adatcsatorná­ra, melyet az összes többi állomás vesz. A kód az egész összeköttetés alatt ciklikusan ismétlődik. A felfűzött szolgálati és ipari vonalakon általában szükség van az eddig alkalmazott nem-szelektív üzemmódra is. Pl. a vivőfrek­venciás összeköttetés vagy az ipari vonal vezetője egyszerre akar szolgálati közle­ményt adni valamennyi állomás részére. A szelektív működést megvalósító berendezés­nek tehát olyannak kell lennie, hogy a nem szelektív működést is lehetővé tegye. Ily mó­don a szelektív működést biztosító berende­zés ráépül a nem-szelektív működést megva­lósító rendszerre, kiegészíti azt. A szelektív működés lehetősége műszaki többletként je­lentkezik. Azt a lehetőséget, hogy a hivó fél maga dönti el, hogy szelektíven vagy nem szelek­tíven akar az összeköttetés másik állomásával beszélni, alternativ működésnek nevezzük. Az alternatív működés oly módon valósul meg, hogy minden állomási berendezésnek két hí­vószáma van. (pl. egy páros és egy páratlan, vagy egy 50 alatti és feletti, stb.). Az egyik szám hívásakor a beszélgetés titkos, a másik szám hívásakor nyílt. A kettős lehetőség mi­att kell az állomásra jellemző két kódjelet a 4’ kettős sajátkód tárban tárolni. Az áram­kör i)y módon érzékeli ha az állomás két hí­vószáménak valamelyike beérkezett. A találmány szerinti szolgálati és ipari telefonberendezést, amely vonalra felfűzött hálózathoz alternatív forgalomra van kiala­kítva a 3. ábra mutatja. A telefonberendezés a V vonalra csatlakozó 23 szelektiv hivóbe­­rendezésből, 24 szelektiv ievélasztóberende­­zésből és T telefonkészülékből épül fel. A 24 szelektiv ieválasztóberendezsében lévő 1 kódvevő bemenete a felfűzött V vonalra kap­csolódik, az 1 kódvevő kimenete egyrészt a 6 títkosságértékelö áramkörre, másrészt a 2 lo­gikai értékelő áramkörre kapcsolódik. A 2 lo­gikai érzékelő áramkör és a 6 titkosság érté­kelő áramkör közös néven, mint értékelő áramkörök szerepelnek. Az értékelő áramkö­rök egy-egy kimenete a 7 kapuáramkörön keresztül csatlakozik a 3 vezérelt kapcsoló­hoz. A 3 vezérelt kapcsoló egyik állásához 5 foglaltségjelző generátor kapcsolódik, másik állása a V vonalra van kötve, a 3 vezérelt kapcsoló kimenete a T telefonkészülékre kap­csolódik. A V vonal és a T telefonkészülék közé van iktatva a 23 szelektív hívóberende­zés, amely a 2 logikai értékelő áramkörrel is össze van kötve. A 2 logikai értékelő áram­körhöz csatlakozik a 4’ kettős sajátkód tár. A 3. ábrán látható alternativ működést megvalósító telefonberendezés működése a következő: A hívó állomás - a hivés és forgalom teljes ideje alatt - adja a hívott állomás kódjeleiét. A felfűzött V vonal valamennyi állomásén lévő telefonberendezés veszi a kódjelet és össze­hasonlítja a saját beprogramozott kódjelével. Ha az állomás megállapítja, hogy a vonalon kódjel jelent meg, de az nem azonos a 4’ kettős sajátkód tárban lévő egyik kóddal sem, vezérlőjelet ad és a 3 vezérelt kapcsoló segítségével leválasztja a X telefonkészüléket a V vonalról. Ily módon szelektiv hívás ese­tén csak a hivó és a hívott állomás készülé­kei maradnak a vonalra kapcsolva, valameny­­nyi többi készülék lekapcsolódik: a beszélge­tés nem hallgatható le. Ugyanakkor az 5 fog­r) 10 3 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom