195682. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus ütőmechanizmus
1 195 682 A találmány tárgya hidraulikus ütömechanizmus, különösen könnyít és nehéz lyukasztógépckben, valamint zúzógépekben történő alkalmazásra. A 27475 sz. Hí!, szerzői tanúsitváiiyból olyan hidraulikus ütömechanizmus ismerhető meg, amelynek munkahengere, ebben elrendezett hengeres elosztóhüvelye cs munkatérrel rendelkező dugattyúja van. A munkahengernek elülső, illetve hátulsó lezárása (fedele) van. A munkahenger egyrészt külső és belső hengerből épül lel, amelyek közül a belső hengerben a hengeres closztóhüvely van elmozdíthatóan elrendezve. A belső hengeren továbbá gyűrűs hornyok cs nyílások meghatározott rendszere van kiképezve. A dugattyút szimmetrikusan elrendezett munkagyűrű fogja körül. A belső henger középső részen sugárirányú belső hornyokkal van ellátva, ezek nyílásokon keresztül közös külső térrel vannak összekötve, amely központi nyíláson keresztül nyomófolyadcktartállyal van kapcsolatban. A tér mindkét vegén hozzávezető hornyok vannak kiképezve, amelyek a belső hengerben levő folyékony nyomóközeggel nyílások útján vannak összeköttetésben. Az elos/.tölüively mozgási irányának megváltoztatására azon nyomásesés hatására kerül sor, amely a dugattyú inunkaiitemcuek, illetve visszatérő ütemének végén a mindenkori munkatérben keletkezik cs a szemben lévő térben fellépő egyidejű nyomásemelkedéssel jár együtt, liz. utóbbit a mozgó dugattyú ütőimpulzusa és bizonyos mennyiségű nyomóközegnek fojtónyílásokon át az closztóhüvclybe való belépése okozza. A fenti' ütömechanizmus hátránya, hogy a munkaterek nyomoKözeggel való ellátásánál fojtásra van szükség annak biztosításához, hogy az closztóhüvely mozgásirányának megváltozásakor a szükséges nyomáscsökkenés fellépjen. Hátrányos továbbá, hogy a mozgásirány megváltozásának pillanatában a hoitponti helyzet megszüntetéséhez a nyert kinetikus energia egy része felhasználódik, ami a dugattyú kinetikus energiájának csökkenését eredményezi, cs a munkafolyamat energiaviszonyai szempontjából kedvezőtlen. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldás hátrányainak kiküszöbölésével olyan ütömechanizmus létrehozása, amelynek működése közben a nyomófolyadék önműködő elosztásával egyidejűleg a szükséges nyomáscsökkenés is fellép és így a nyerhető kinetikus energia teljes egészében a dugattyúval való munkavégzéshez használható tel. A kitűzött, feladat megoldására olyan hidraulikus ütőmechanizmust alakítottunk ki, amelynek külső és belső hengerből felépített munkahengerc, a belső hengerben mozgathatóim elrendezett, nyílásrendszcrrcl rendelkező hengeres elosztóit üve'lye cs a hengeres elosztóhüvelyben koncentrikusan elrendezett, szimmetrikus munkagyűrűvei ellátott dugattyúja van, a belső henger középső részén gyűrűs hornyok vannak kiképezve, amelyek nyílásokon keresztül közös gyűrűs horonnyal vannak' kapcsolatban, amely nyíláson keiesztiil nyomófolyadéktartállyal van összekötve. A találmány lényege, hogy a belső henger két végén a hengeres closztóhüvely homlokfelületeihez kapcsolódó, a dugattyút körülölelő elülső és hátulsó vezetőhüvelyek vannak elrendezve, amelyek a dugattyúval hátulsó munkateret, középső munkateret és elülső munkateret képeznek, ahol a hátulsó munkatér belső gyűrűs hornyon, külső gyűrűs hornyon és összekötő nyílásokon keresztül a nyomófolyadéktartállyal állandó kapcsolatban van, míg a középső munkatér hátulsó nyílásokon és gyűrűs hornyokon keresztül, az elülső munkatér pedig gyűrűs hornyokon és elülső nyílásokon, valamint a hengeres elosztóhüvely elülső nyílásain keresztül a nyomófolyadéktartállyal alternatív időszakos kapcsolatban van. A dugattyúnak az elülső munkatérben elhelyezkedő munkafclülcte előnyösen nagyobb, mint a nyomófolyadcktartállyal állandó kapcsolatban lévő hátulsó munkatérben elhelyezkedő munkafelülete. Hz a megoldás azért célszerű, mert így a hátulsó munkatér mindvégig kapcsolatban áll a nyomófolyadckkal, és az egész munkafolyamat alatt gyorsulva mozog. A munkalöket végén a hengeres closztóhüvely mozgásirányának megfordítása a dugattyúmozgásnak köszönhetően impulzusszcrűcr. történik, miközben a hengeres elos/.tóhüvely előtolása ellen a másik oldalról semmiféle nyomás nem hat. l.bbő! következik, hogy a dugattyú kinetikus energiájából az. ellenállások leküzdésére nem használódik el energia, így a dugattyú a szerszámra gyakorolt ütés pillanatáig gyorsulva mozoghat. Attól a pillanattól kezdve, amikor a hengeres closztóhüvely hátrafelé tolódása következtében az elülső terhe vezető nyílások nyitnak, a dugattyú a hátrafelé mozgó hengeres elosztóhüvely által szabaddá tett 'érfogatban jelentős elmozdulást végez. Unnék eredményeképpen a rendszer szempontjából érdektelenné válik az iitési pozíció. Mindez előnyös hutást jelent az ismert megoldáshoz. képest, amelynél a nyomó közeg kismértékű zsugorodása következtében a dugattyú kinetikus energiájának csökkenésével kell számolni. A hengeres closztóhüvely mozgásirányának megváltozása a viaszainkét végén a nyomás alatt lévő közeg hatására kényszerűen bekövetkezik, miközben a dugattyú elülső szakasza a nyomófolyadék (munkaközeg) elülső munkatérbe történő beáramlását megakadályozza. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábrán a találmány szerinti hidraulikus ütőmechanizmus példukénti kiviteli alakját tüntettük fel hosszmetszetben. Amint az ábrából kitűnik, a találmány szerinti hidraulikus ütőmechanizmusnak 1 külső hengerből és abban koaxiálisán elrendezett 2 belső hengerből felépített munkahengere van. A 2 belső hengerben 3 hengeres elosztóhüvely van elrendezve, amelynek két sorban elülső 4 nyílások cs hátulsó 5 nyílások vannak kiképezve. A 3 hengeres elosztóitüveJy hengeres 6 dugattyút vesz korül, amelynek azonos átmérőjű elülső és hátulsó munkafelületci, és ezek között kialakított, elülső 7 munkaperem és hátulsó 8 munkapercm által határolt, kisebb átmérőjű koncentrikus be vezető-szakasza vau. Az elülső munkafclületet elülső 9 munkapercm és hátulsó 10 munkaperem, a hátulsó munkafclületet pedig elülső 11 munkaperem és hátulsó 12 munkaperem határolja. A 6 dugattyú és a 3 hengeres elosztóhüvely között ily módon elülső 35 munkatér, középső i4 m Jnkcüér és hátulsó 15 munkatér van kiképezve. A 2 belső henger falában 16,17 és 18 gyűrűs hornyok vannak kiképezve. A belső 16 és 17 gyűrűs hornyokat a közös 18 gyűrűs horonnyal elülső 19 nyílás és hátulsó 20 nyílás köti össze. A 2 belső henger középső szakaszán 21, 22 cs 23 gyűrűs hornyok vannak kiképezve. A belső 21 és 22 gyűrűs hornyokat a közös 23 gyűrűs horonnyal elülső 24 nyílás cs hátulsó 25 nyílás köti össze. A 21, 22 és 23 gyűrűs hornyok egymással, valamint 26 olajszivattyú P jelű nyöinófolyadékával állandó összeköttetésben vannak. A 2 belső henger elülső vége 30 vczctőhüvellycl van lezárva, amelyben 31 sugárirányú bevezetőnyílás és 32 ferde bevczeíőnyílás van kiképezve. A 30 vezetőhüvely a 2 belső hengerrel 33 belső bevezetőteret és 34 külső be-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
