195648. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4H-3,1-benzoxazin-4-on-származékok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
13 195 648 14 ten mintegy tízszeres feleslegben vett pentán - 2,4 - dionnal és 3-4-szeres feleslegben vett nátriummetiláttal reagáltatjuk oldószerként alkalmazott hexametil - foszforsav - triamid jelenlétében. így a (12) általános képletű (2 - alkil - 4,6 - dinítro - fenil) - diacetil - metánt kapjuk, amelyet tömény kénsavban ciklizálunk 100-120 °C-on, előnyösen 110°C-on, 1-5 órán át, előnyösen 3 órán át a (13) általános képletű 4 - alkil - 6 - nilro - antranillá. Ezt az eljárást részletesebben Gambir, I.R. és Joshi, S.S. írta le [Indian Chem. Soc. Journal, 4!, 43-46 (1964)]. A (13) általános képletü antranilt trietilaminnal és etanollal kezeljük a reakcióelegy forráspontján. Ekkor a gyűrű felnyílik, és a (14) általános képletű 4 - nitro - 6 - alkil - 2 - amino - benzoesav - etil - észtert kapjuk. Az (IA"), (IC") cs (ID") általános képletű vcgyületeket az I. reakcióvázlat szerinti eljárással állítjuk elő a (14) általános képletű vegyülclből, ez utóbbit a (XXV) általános képletű vegyület helyett használva. Összefoglalva, az (I) általános képletű vegyületeket a következő zárólépések alkalmazásával állíthatjuk elő: I. Egy (VI) általános képletű vcgyülctel tömény kénsavval ciklizálunk egy (IA) általános képletű vegyületté. II. Egy (III) általános képletű vegyületet valamely (VIII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, és igy egy (IA) általános képletű termékei kapunk. III. Egy (IA) általános képletű vegyületet (IB) általános képletű vegyületté alakítunk. IV. Egy (XII) általános képletű vegyületet dehidratálószerrel, például 1 - (3 - dimetil - amino - propil) - 3 - etil - karbodiimiddel (EDC) vagy N,N - diciklohexil - karbodiimiddel (BDC) - dehidratálunk, és így egy (IC) általános képletű vegyületet kapunk. V. Egy (XI) általános képletű vegyületet kénsavval ciklizálunk az (IC) általános képletű vegyületté. VI. Egy (XV) általános képletű vegyületet tömény kénsavval ciklizálunk az (ID) általános képletű vegyületté. VII. Egy (VII!) általános képletű vegyületet egy (XIII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, és így egy (ID) általános képletű vegyületet kapunk. VIII. Egy (XVIII) általános képletű vegyületet tömény kénsavval ciklizálunk az (ID) általános képletű vegyületté. IX. Egy (XIX) általános képletű vegyületet talliumszármazékká alakítunk, majd karbonilezzük, s így egy (XXI) általános képletű vegyületet kapunk. X. Egy(XXIX) vagy (XXXI) általános képletű vegyületet tömény kénsavval ciklizálunk a (XXX), illetve (XXXII) általános képletű vegyületté. XI. Egy (4) általános képletű vegyületet tömény kénsavval ciklizálunk az (IA'), (IC') vagy (ID') általános képletű vegyületté. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy az (I) általános képletű 2 - amino - 4H - 3,1 - benzoxazin - 4 - on - származékok hatékonyan gátolnak egy sor szerin - proteáz - enzimet, mint amilyen az emberi leukocita-elasztáz, az emberi trombin, az emberi urokináz, a sertés-akrozin, a scrtés-pankreatin-clasztáz, a szarvasrnarha-kimotripszin, valamint az emberi és a szarvasmarha-tripszin. Mivel az (I) általános képletű vegyületek mint lassú deacilezőszerek hatnak, várhatóan számos mástípusú fiziológiai anzimet is hatékony ;;n gátolnak, mint a kallikrein, plazmin és különféle p’.izminogén aktivátorok. Tel intettel arra, hogy az enzimek sokféle fiziológiai állapotban és betegségfolyamatban szerepet játszanak, az (I) általános képletű vegyületeknek sok lehetséges terápiás felhasználása van. Annak következtében például, hogy a vegyületek igen hatékonyan gátolják az emberi leukocita-clasztázt, felhasználhatók a kötöszöveti gázgyülcm (emfiszcma), a felnőttkori légzőszervi szindróma és az izületi gyulladás kezelésére. Mivel a vegyületek hatékonyan gátolják az emberi és szarvasmarha-tripszint, felhasználhatók a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésére. Általában ha egy betegséget valamelyik enzim gátlásával kezelünk, kívánatos, hogy az enzímgátló vegyüld szelektív legyen az illető enzimre vagy enzimtípusokra, amelyek a betegség kifejlődésében részt vesznek. Ezért a találmány szempontjából lényeges az a felismerés, hogy az (I) általános képletű vegyületek szelektíven gátolják a szerin-proteázokat, szemben a tiol-proteázokkal. A gyakorlatban az (l) általános képletű vegyületek szcrin-protcázokkal szembeni gátló hatása és liol-prolcázokka! szembeni gátló hatása között öt nagyságrendnek megfelelő az eltérés. Ez a találmánnyal elért rendkívül fontos előny, amely a szakember számára nem volt várható, mivel a tiolproleáz-enzimek olyan mechanizmus szerint katalizálják az észterek és amidok hidrolízisét, amely nagyon hasonló a szerin-proleáz-enzimekné! megfigyelhető mechanizmusra. Továbbá, amikor valamilyen kóros állapotot enzimgátlással kezelünk, kívánatos, hogy az enzimgátló stabilis legyen a vérben. Ennek megfelelően a találmánnyal kapcsolatos másik fontos felismerés az, hogy az (I) általános képletű vegyületek megnövelt stabilitását érhetjük cl a 2-, 5- 7- és/vagy 8-as helyzetű szubsztituensek alkalmas megválasztásával. Szokásosan alkalmazott laboratóriumi vizsgálatokban kimutattuk, hogy az (IA), (IB), (IC).és (ID) általános képletű vegyületek sokféle szerin-protcázenzimet gátolnak, mint amilyen az emberi leukocitaelasztáz, az emberi trombin, az emberi urokináz, a sertés-akrozin, a sertés-pankreatin-elasztáz, a szarvasmarha-kimotripszin, valamint az emberi és a szarvasmarha-tripszin. Ennek alapján az (I) általános képletű vegyületek, illetve az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények felhasználhatók olyan fiziológiai és kóros állapotok gátlására, megelőzésére vagy gyógyítására embereken és állatokon, amely állapotokban tudjuk, hogy szerepet játszanak a szerinproteáz-enzimek; vagy pedig fogamzásgátlókként használhatók fel. Egyre nagyobb mértékben ismerjük meg az enzimeknek sokféle betegségnél játszott szerepét. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi ismereteket az alábbi munkák tekintik át: „Protein Degradation in Health and Disease”, Ciba Foundation Symposium 75, Excerpta Medica, Amsterdam, 1980; „Proteinases in Mammalian Cells and Tissues”, szerkesztő Barrett, A.J., North Holland Publishing Company, Amsterdam, 1977; és „Proteases and Biological Control", szerkesztő Reich, E., Rifkin, D.E. és Shaw, E., Cold Spring Harbor Laboratory, 1975. A kísérletek feltárták számos enzimek a különféle 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
