195637. lajstromszámú szabadalom • Terméshozamnövelő és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagukat képező helyettesített nitro- és ciano-guanidin-származékok előállítására
7 195 637 8 mazó vizes oldattal permetezzük be a betakarítást megelőzően egy vagy két nappal vagy ilyen oldatba mártjuk a betakarítást követően 24 órával. Ha többszöri alkalmazás nem valósítható meg gyakorlati szempontból, akkor a betakarított terményt bcmártjuk a hatóanyag vizes oldalába vagy bepermete/.hetjük ilyen oldattal röviddel a betakarítás után, előnyösen a betakarítástól számított 24 órán belül. Azt találtuk továbbá, hogy az (V) általános képletíí helyettesített guanidin származékokat tartalmazó készítmények kijuttatása fűfélékhez tartozó haszonnövények, például rizs lombozatára a füzérvirágzatú fejlődési állapot idején meggátolja a rizs kedvezőtlen időjárási viszonyok hatására bekötetkező megdőlését. Az (V) általános képletö helyettesített guanidinszármazékokat tartalmazó találmány szerinti készítmények figyelemreméltóan egyedülálló növényi növekedést szabályozó hatását még jobban demonstrálják azokon a dohánynövényeken tapasztalható változások, amelyeket beérés előtt, előnyösen a korai palántaállapot és a csúcsmetszés közötti időpontban kezeltünk az (V) általános képletű helyettesített guanidin-származékokkal. Ha közel 5—125 cm magas dohánynövényeket 0,025— 2,50 kg/ha, előnyösen 0,1—0,3 kg/ha felhasználási arányban valamely (V) általános képletű helyettesített nitro- vagy cianoguanidin-származékot tartalmazó készítménnyel kezelünk, az alul levő jobban érett dohánylevelek elöregedése eltolódik vagy késedelmet szenved addig, míg a kezelt növény lényegében összes levelének a túlérése megkezdődik. így az érett dohánylevelek betakarítását végre lehet hajtani egy vagy legfeljebb két vágással, míg a múltban egyáltalán nem volt szokatlan három vagy négy vágás sem. Az említett előnyökön túlmenően megjegyezzük, hogy valamely (V) általános képletű helyettesített nitro vagy ciano-guanidín-származékot tartalmazó készítménnyel kezelt dohánynak megnövelt a terméshozama a kezeletlen növényhez képest. Bár nem kívánjuk magunkat semmiféle elmélethez kötni, a kísérletek alapján, illetve az eddigiekben elmondottakat figyelembe véve megállapítható, hogy a találmány szerinti vegyületek igazi növényi növekedéss/.ahályozók, miként az mérhető számos kritérium alapján. Így ezek a vegyületek nemcsak a terméshozamok növelésére alkalmasak, hanem laboratóriumi kísérletekben képesek regulátorhatásokat kiváltani. Ezek a hatások legalább háromféle eredménykategóriába sorolhatók. Mindegyik ilyen eredménykategória összhangban van azzal a következtetéssel, hogy ezek a vegyületek a citokininek új csoportját alkotják. A megfigyelt eredmények közé tartoznak a transzokációkor tapasztalt meggyorsult növekedés, továbbá egyes szövetekben a megnövekedett klorofill bioszintézis, más szöveteknél csökkent mértékű klorofill lebomlással (öregedés) együtt. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a találmány szerinti vegyületek képesek lennének egyéb ismeri, a citokinin által a növényi szövetekre kifejetett hatást kiváltani a későbbiekben ismertetett hatásokon túlmenően, továbbá hogy ezek a vegyületek számos egyéb módon hasznosíthatók, így például a metabolitok tároló szervezetekbe vagy a szövetekben ideiglenes tárolóhelyekbe való transzlokációjánál, vagy pedig bizonyos növényi szöveteknél az öregedés késleltetésére és a növekedés fokozására. A találmány szerinti vegyületek vizsgálataink szerint képesek a széleskörűen vizsgált citokinint, az Ns-benzil-adenint helyettesíteni szövetkultúrában a citokinin-fiiggő szójabab-kallusz növekedésére kifejtett serkentő hatás vonatkozásában. A későbbiekben ismertetésre kerülő, uborka-sziklevclet hasznosító biológiai vizsgálatot hasznosítottuk azoknak a vegyületeknek az azonosítására, amelyek citokininszerű hatást fejtenek ki. Miként számos hormon-típusú biológiai vizsgálatnál, itt is a kapott eredmény logaritmikusán lineáris a vizsgált vegyületeknek a hatást kiváltó koncentrációja vonatkozásában. A találmány szerinti vegyietekkel kapott eredmények kettősek, egyrészt serkentett növekedés, másrészt a klorofill bioszintézisének megnövekedett sebessége észlelhető. A növekedésserkentő hatást két további vizsgálati rendszerben is ellenőriztük. így fiatal retekpalántáknál a sziklevelek növekedését stimulálni tudtuk, a palánták többi részére hatást alig kifejtve (a hajszálgyökerek hossza ugyanakkor csökkenhet), továbbá Lima-fajtájú babnál izolált leveikorongokon gyorsabb növekedést voltunk képes elérni. A találmány szerinti vegyületek befolyásolják továbbá a szacharóz transzlokációját burgonya növényben egyik helyről a másikra. A találmány szerinti vegületekkel korai stádiumban hidropóniásan kezelt teljes burgonyanövényeknél korai gumófejlődés észlelhető azáltal, hogy a gumólejlődés időszakának felénél a gumók mérete és súlya nagyobb. A találmány szerinti vegyületek egy másik hatása volt megfigyelhető különböző növények öregedésének gátlása kapcsán. Ez olyan szövetek klorofilljének megmaradásában jelentkezett, amelyek egyébként megsárgulnak, jelezve a klorofill lebomlását. Ez a hatás megfigyelhető volt, ha a találmány szerinti vegyületeket a lombozatra juttattuk ki foltokban vagy (síkokban például burgonyalevélre, továbbá tyúkhúr vagy Romaine-fajtájú saláta levélkorongjaira, és nagyon fiatal burgonyanövényekre hátrányos körülírények között. Az (V) általános képletű vegyületek tehát rendkívül hatásosak igen sokféle haszonnövény növekedésének kedvező irányú megváltoztatásában és/vagy a terméshozam növelésében. Ezekre a haszonnövényekre a kö/etkező példákat említhetjük: Földalatti szárú haszonnövények: Solanum tuberosum L. - burgonya, Helianthus tuberosus - Jeruzsálem-artícsóka, Coloeasia antiguorum — tar ógyökér, Colocasia csculenta, Allium cepa - hagyma Allium sativum — fokhagyma, Allium porrum — póréhagyma, Allium choenoprasum — metélőhagyma és Allium ascalonicum — mogyoróhagyma; 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
