195637. lajstromszámú szabadalom • Terméshozamnövelő és növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagukat képező helyettesített nitro- és ciano-guanidin-származékok előállítására
31 195 637 32 kg/ha, foszforra vonatkoztatva 30 kg/ha és káliumra vonatkoztatva 40 kg/ha arányban műtrágyával alapkezelésnek vetjük alá. A parcellákat a kísérleti vegyületet és 0,25 % nem-ionos nedvesítőszert (azaz 9 mól etilén-oxidot tartalmazó nonil-fcnolból, olcinsavból és izopropanolból álló nedvesílős/ert) tartalmazó, víz és aceton 20:80 térfogatarányú elegyével készült kísér leti oldattal permetezzük be, majd a permetezést követően 30 nappal és 50 nappal nitrogénre vonatkoztatva 30 kg/ha arányban lovábbi műtrágyás kezeléseket hajtunk végre. A kísérleti vegyülettel történő kezelést egyébként a füzérvirágzat kifejlődésének stádiumában (ez megfelel egyébként az úgynevezett Z 31/32 jelzésű Zadok-állapotnak) hajtjuk végre. A kiértékeléseket olyan területen hajtjuk végre, ahol a megdőlést kiváltó erők rendszerint erősek. A növekedési periódusban a parcellákban a vízmagasságot mintegy 3—5 cm érteken tartjuk. A kiültetcs után négy hónappal a parcellákat megvizsgáljuk, majd a rizst betakarítjuk 6 m2 nagyságú területről. A kapott eredményeket az alábbiakban adjuk meg. Kísérleti vegyület Koncentráció (kg/ha) Százalékos megdőlés Kezeletlen kontroll 0 100 1 -(3,5-Dikl ór -fenil)-3-1 20 nitro-guanidin 2 10 4 5 I 12. példa Árasztásos rizstermesztésnél a hozamnövekedésre kifejtett hatás A 11. példa szerinti kísérleti eljárást megismételjük, azzal a különbséggel, hogy a kísérleti vegyület vizes-acetonos elegyét a kiültetett IR-36 fajtájú rizsre akkor juttatjuk ki, amikor a növények a maximális bokrosodás állapotát elérték, illetve a kísérleti vegyület és a nem-ionos nedvesítőszer 20 térfogati víz és 80 térfogat% aceton elegyével készült oldatát a már bokrosodott rizsre olyan mennyiségekben juttatjuk g ki, hogy az hektáronként 11, 33 vagy 100 g kísérleti vegyület kijuttatásának feleljen meg. A kiültetés után közel négy hónappal a rizst betakarítjuk. A kapott eredményeket a következőkben adjuk meg. 10 13. példa 15 Búza és árpa esetén a magterméshozam növekedésére kifejtett hatás Meglepő módon megállapítható, hogy a találmány 20 szerinti vegyületek hatékonyak olyan gabonafélék korai beérésének kiváltásában, mint a búza és az árpa. Május hannadík hetében előzetesen felszántott, boronáit és 896 kg/hektnr arányban úgynevezett 9:9: típusú műtrágyával kezelt talaj egyik részében 2,44 25 hektoliter/hektár mennyiségben vett Sin ton-fajtájú tavaszi búzát ültetünk. Egy másik részbe 2,09 hektoliter/hctár mennyiségben Uerta-fajtájú tavaszi árpát ültetünk. Mindegyik területet 12 m2-es parcellákra osztjuk. Mikor a növények elérik az úgynevezett Zodak-féle 30/31 -állapotot, a parcellákat bepermetezzük a kísérleti vegyület 80 térfogati aceton és 20 térfogat'^ víz elegyével készült olyan oldatával, amely 0,25 % mennyiségben nem-ionos nedvesítőszert, éspedig 9 mól etilén-oxidot tartalmazó nonil-fenolból, oleinsavból és izopropanolból álló nedvesítőszert tartalmaz. A kísérleti vegyületet olyan mennyiségben alkalmazzuk, hogy egy hektárra vonatkoztatva kijuttatott mennyisége 0-nak (kezeletlen kontroll), 40 illetve 0,22, 0,67 és 2,0 kg-nak feleljen meg. Mindegyik kezelést ötszörös ismétléssel hajtjuk végre. A vetés után 7 héttel betakarítést végzünk. A betakarított gabona nedvességtartalmát 15 %-ra beállítjuk, majd lemérjük a tömegét. A kapott eredményeket a X. táb- 45 lázaiban adjuk meg. Rizs terméshozamnövekedése Kísérleti vegyület Felhasználási arány (g/ha) Hozam+ (tonna/ha) A kontrolihoz képesti %-os hozam Kezeletlen kontroll-4,46 100 l-Kálium-3-(3,5-dikIór-feniI)-l-nitro-guanidin 11 5,21 117 33 4,70 105 100 4,58 103 * = 14 %-os nedvességtartalom mellett 17
