195614. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fungicid készítmény előállítására
3 195 614 4 Az egyes sugárgomba törzsek között a hatás szempontjából egyedi különbségek vannak. Az optimális eredmény a különféle növény- és kártevő fajták vonatkozásában, a kezelés módjától és a hatóanyag hígításától függ. A káposztánál például a legjobb eredményt a magvak kezelésével, ugyanakkor az árpánál a talaj kezelésével értük el. A találmány szerinti készítményben alkalmazott Streptomyces griseoviridis törzsek laboratóriumi körülmények között könnyen, gyorsan és gazdaságosan növekednek és szaporodnak. A sugárgombák gyorsan fejlődnek és hálózzák be a talajt, például egy tőzeges ágyásban, akár rápermetezzük a beültetett talajrétegre, akár a magvakkal együtt juttatjuk be azokat a talajba. Mintegy két-három héttel a talaj sugárgombákkal való beoltása után egy fehér, inészre emlékeztető bevonat figyelhető meg a tőzeg felszínén, valamint a belsejében is. Ezek a Streptomyces aktinomiceta gomba micéliumszövedékei. A találmány szerinti készítmény éppen ezeknek a növényekre veszélyes talajlakó patogén mikroorganizmusokra gyakorolt meglepő hatásán alapul. Néhány további példát mutatunk be az alábbiakban, amelyek a találmány szerinti Streptomyces sugárgomba törzseknek a végzetes kimenetelű növénybetegségekkel szembeni hatását illusztrálják. 2. példa Kitűnő eredményeket értünk el a találmány szerinti sugárgombákkal az Alternaria brassicicola leküzdésében. 12 sugárgomba törzs hatékonyságát hasonlítottuk össze A. brassicicola-val fertőzött karfiol palántákon mag és talajkezelést egyaránt alkalmazva. Az ATCC 39271 jelű törzs mutatta a legkiegyenlítettebb hatást, amely mindig a legjobbak között volt. A kísérleti eredményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat Palánták %/egészséges palánták % Magvak kezelése Talaj kezelése Egészséges magvakról Kontroll (fertő-89,8/89,8 89,8/89,8 zött magvakról) 14,7/5,6 14,7/5,6 ATCC 39271 jelű sugárgomba törzzsel kezeitekről 81,4/71,4 52,8/35,0 A magvak (csávázásos) kezelése tehát hatásosabbnak bizonyult a talaj kezelésénél. Az Aktinomiceták (azonos koncentrációjú) vizes és tápoldatos szuszpenziójának összehasonlítása a hatékonyság szempontjából nem adott nagyobb eltéréseket a tömény szuszpenziók vonatkozásában. Amikor azonban e törzsszuszpenziókat hígítjuk, akár csak a tízszeresére is, a vizes szuszpenzió hatékonysága csökken, míg a tápoldatos szuszpenzió hatékonysága csaknem változatlan marad még egészen az egymilliószoros hígításig is. Tehát a hatékonyságban nem észlelhető különbség, ha az aktinomicetákat előzetesen tápagaron előtenyésztettük, illetve ha közvetlenül a szaporító oldatból vettük ki a mintát. Amennyiben különböző hatékonysággal rendelkező törzseket keverünk össze, az eredmény rendszerint az, hogy az együttes hatékonyság a leggyöngébb törzs hatékonyságának megfelelően alakul. 3. példa Salátapalántákat közvetlenül a kipalántázás előtt ATCC 39271 jelű, Streptomyces családba tartozó sugárgomba szuszpcnziöjávnl pcrmelcztiink le - mintegy 1 rnl-t juttatva minden egyes palántára. A palánták némelyikét később két további kezelésnek vetettük alá. A két sorba ültetett palántákat váltakozva fertőztük meg mesterségesen (egy automata pipetta segítségével a növény töve tájékán). Botrytis cinerea-val vagy Rhizoctonia solani-val, illetve hagytunk meg kontroll céljára kezeletlenül. A R. solani kórokozót annyira legyöngitettük, hogy a kísérletben alig mutatkoztak különbségek, de ugyanakkor a Botrytis esetében a kártétel foka világosan észrevehetően csökkent, sőt még a kontrollpalánták terméseredménye is javult. A kísérlet eredményeit a 3. táblázatban mutatjuk be. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
