195596. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet huzalvégek huzalköteggé történő összesodrására

1 105 596 2 esi van a ferde vezetőfelület síkjában egyenes vonalban fel-le mozgathatóan elrendezve. A 3 kocsiban 4 csapá­gyak által 5 persely van forgathatóan ágyazva. Az 5 per­sely kerületéhez 6 hajtószíj csatlakozik, amely a rajzon fel tüntetett hajtóegységgel van összekapcsolva. Az 5 per­selyben koaxiálisán 15 rúd van elrendezve, amely az 5 perselyben tengelyirányban fel—le mozgatható. Az 5 per­sely felső végén huzalbefogó 7 pofa van rögzítve. Az 5 perselyben mozgathatóan elrendezett 15 rúddal együttműködő huzalbefogó 7 pofát részleteseb­ben a 2. ábrán tüntettük fel. Amint az ábrán látható, a 7 pofa 15 rúddal együttműködő részét ruhaszárító csi­peszhez hasonlóan 14 tengelycsap által összekapcsolt 12 és 13 kétkarú emelők képezik, amelyek 15 rúdtól távoli végein 10 és 11 lemezek vannak rögzítve. A 15 rúd vége, amely a 12 és 13 kétkarú emelőkkel érintke­zik, előnyösen képszerűén van kiképezve. Az 1 tartóalapzaton továbbá 16 emelőkar, 17 felfekvőelem és 18 hajtóegység van rögzítve. A 18 hajtó­egység 19 hajtótengelyén 20 és 21 bütykös tárcsák van­nak rögzítve. A 3 kocsi alsó végén 22 görgő van forgatha­­tóan ágyazva, amely kerülete mentén a 20 bütykös tár­csa kerületével érintkezik. A 3 kocsin továbbá 23 és 24 emelőkarok vannak elfordíthatóan elrendezve. A 23 eme­lőkart a 3 kocsival 25 húzórugó is összekapcsolja. A 23 emelőkar felső végén 27 rugós ütőfej van elrendezve, a 15 rúd alsó végéhez illesztett helyzetben. A 23 emelőkar 26 ütközoclemm'el van ellátva, amely a 23 és 24 emelőka­rok egyiitiműködését teszi lehetővé. A 24 emeiőkar a 3 kocsival 28 húzórugó által is össze van kapcsolva. A 3 kocát az 1 tartóalapzattal 29 húzórugó kapcsolja össze (l.ábra). A huzalbefogó 7 pofa 10 és 11 lemezei a találmány szerint az 1. és 2. ábrán egyaránt feltüntetett 30 hézagot szabályozó szerkezet van rögzítve, amely a 10 lemezre sze­relt szabályozható helyzetű 31 állítócsavarból és a 11 le­mez belső felületén rögzített 32 ellendarabból épül fel. Az 1, ábrán szemléltetésképpen 9 árnyékolt hu­zalvéget tüntettünk fel, amelynek szigetelt vezetékéről le­választott árnyékburkolata — 8 árnyékolóerek — össze­­sodrás céljából megfelelően behajlítva a huzalbcfogó 7 pofa 10 és 11 lemezei közé kerül. Amint a 2. ábrán feltüntettük, a 10 és 11 lemeze­ken szimmetrikus oldalirányú 33 bemetszések vannak kiké­pezve, továbbá a szemközti 11, diet ve 10 lemez 33 bemet­szésébe illeszkedő 34 kihajlítások vannak kialakítva. A 34 kihajlítások előnyösen a 10, illetve 11 lemez anyagából történő kihajlítással alakíthatók ki. A 34 kihajlítások bel­ső felülete a hozzájuk tartozó 10, illetve 11 lemez belső felületével 90°-tói eltérő szöget, előnyösen tompaszöget zárnak be. A 34 kihajlítások és a 10, illetve 11 lemezek által bezárf szöget célszerűen a megmukálandó 9 árnyé­kolt huzalvég átmérője határozza meg. Amint a 3. ábrán látható, az összezárt huzalbefo­gó 7 pofa 10 cs 11 lemezei, valamint a 34 kihajlítások szemből paralelogramma-alakú huzalbefogó nyílást képez­nek. A huzalbefogó nyílás minimális szélességét, vagy­is a 10 és 11 lemezek közötti 35 hézag minimumát a 30 hézagszabályozó szerkezet 31 állítócsavarjával lehet beál­lítani. A fenti szerkezet a következőképpen működik. A szerkezet kiindulási helyzetében (1. ábra) a 15 rúd és a 27 rugós ütőfej alsó véghelyzetében helyezkedik el, a huzalbefogó 7 pofa 10 és 11 lemezei egymástól eltá­volodott helyzetben vannak. A 18 hajtóegység bekapcso­lásakor a 19 hajtótengely a 20 és 21 bütykös tárcsákat forgásba hozza és ezzel egyidejűleg a 6 hajtószíjat működ­tető szíjhajtás is működésbe lép. A 6 hajtószíj közvetlenül az 5 perselyre hat, és azon keresztül forgásba hozza az 5 perselyhez kapcsolódó huzalbefogó 7 pofát, illetve an­nak 10 és 11 lemezeit. A 20 bütykös tárcsa és a 22 görgő együttműködé­sének Íratására a 3 kocsi a 2 vezetőelem vezetőfelületén felfelé mozdul el. Abban a pillanatban, amikor a 3 kocsi felső vég­helyzetét eléri, a 21 bütykös tárcsa a 16 emelőkar felső végét lefelé billenti, amely a 23 emelőkar alsó részének ütközik. A 23 emelőkar a 3 kocsin rögzített forgástenge­lye körül az óramutató járásával ellentétes irányban elbil­len, a 27 rugós ütőfejet felfelé mozdítja, amely ily módon a 15 rúddal kölcsönhatásba lép és azt felfelé tolja. A 15 rúd felfelé mozgása közben szétfeszíti a huzalbefogó 7 po­fa összezárt 12 és 13 kétkarú emelőit, aminek hatására a 12 és 13 kétkarú emelőkön rögzített 10 és 11 lemezek egymáshoz közelednek, mindaddig, amíg a 10 és 11 le­mezek a közöttük lévő 35 hézagba benyúló árnyékoló­ereket befogják. A 35 hézag minimális szélessége a 9 árnyékolt huzalvég átmérőjének megfelelően a 31 állí­tó :savar segítségével már korábban be lett állítva. Az összesodrandó 8 árnyékolóerek az összezárt 10 és 11 lemezek között az oldalról a 34 kihajlítások által határolt huzalbefogó nyílásba kerülnek, amely a 8 ár­nyékolóereket a sodrás közben összetartja. Az összesod­­rás művelete közben valamennyi 8 árnyékolóér a parale­­logainma—alakú befogónyílásba kerül (3. ábra), ugyan akkor a 8 árnyékolóerekre szétnyomó erő nem hat. Amint a 15 rúd felső véghelyzetét elérte, a 24 emeiőkar felső vége a 28 húzórugó hatására a 23 emeiőkar 26 ütközőeiemének ütközik. A 24 emelőkar és a 26 üt­közőelem kölcsönhatása következtében a 27 rugós üt­közőelem a 15 rúd aljának nyomódik, és annak 12 és 13 kétkarú emelőkkel érintkező kúpahkú felső végét rög­zített helyzetben tartja. A 20 bütykös tárcsa továbbfordulásakor a 22 gör­gő és a 20 tárcsa kölcsöhatása, valamint a 29 húzórugó lefelé irányúló húzóereje következtében a 3 kocsi a 2 -vezetődéin ferde vezetőfelületén lefelé mozdul. Ezzel egy időben a tengelye körül forgó 5 persely és vele együtt a huzalbefogó 7 pofa ugyancsak lefelé mozdul, miközben a 10 és 11 lemezek közé befogott 8 árnyékolóerek össze­­sodrása azok teljes hossza mentén végbemegy. A 3 kocsi lefelé történő elmozdulása következté­ben a 23 emelőkar felső vége a 27 ütőfejjel lefelé billen, alsó vége pedig a 26 ütközőelemmel felfelé mozdul el. A 26 ütközőelem és a 24 emelőkar közötti kölcsöhatás ezáltal megszűnik. A 25 húzórugó húzóerejének hatásá­ra a 23 emelőkar tengelye körül tovább billen, így a 27 rugós ütőfej a 15 rúd lefelé törénő elmozdulását teszi lehetővé. A 15 rúd lefelé történő elmozdulása következ­tében a 12 és 13 kétkarú emelők alsó végei Összezáród­­hatnak. Az 5 persely lefelé történő-mozgása közben az 5 persely a huzalbefogó 7 pofával együtt tovább forog, így a 12 és 13 kétkarú emelőkön rögzített 10 és 11 lemezek — a 15 rúd általi összezáró kényszerkapcsolat megszűné­sével — a centrifugális erő hatására egymástól eltávolod­nak. A 35 hézag ezáltal szélesebbé válik, és elengedi a 9 ár­nyékolt huzalvég immár.összesodort 8 árnyékolóereit. • 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom