195563. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajtógáz fejlesztésére és annak főleg gázmotor hajtásával történő hasznosítására
1 195 563 2 munkaterekkel összekötő 62 kipufogónyílásokkal van ellátva. A 63 gázkiömlést és annak irányát a 4. ábrán jelöltük. A hajtógáz tehát a 13 gázmotorba a 61 gázbeömlésen keresztül jut. A nyomóoldali 28 gázcsatornából (3. ábra) a 34 beömlőnyílásokon keresztül jut a hajtógáz a 33 hengerpersely belső palástja és a 35 rotor 59 csúszólapátjai által határolt munkaterekbe, aminek hatására a hajtógáz a 35 rotort forgatja. A munkaterekben a hajtógáz expandál, eközben munkát fejt ki, majd csavar - vonalszerűen áthalad a 4. ábrán jelölt 62 kipufogónyílásokon keresztül a kipufogó oldali 29 gázcsatornába, onnan pedig a 63 gázkiömlésen keresztül távozik a 13 gázmotorból, nevezetesen a 14 kipufogócsövön keresztül a 16 folyadéksugár gázszivattyúba jut. A 2. ábra szerinti kivitelnél a 27 ház 30 hűtőtere a 43 fedél 46 hűtőterével 31 csatornákon keresztül, a 48 fedél 51 hűtőterével pedig a 32 csatornákon keresztül közlekedik. Az 51 hűtőtér 52 kiömlésen keresztül külön nem ábrázolt hűtővízkeringető szivattyú szívócsonkjával kapcsolható össze, amelynek nyomócsonkja a 47 beömlésrc csatlakozhat. Ezzel a hűtésmóddal a kísérleti tapasztalatok szerint igen jól biztosítható viszonylag nagy hőmérsékletkülönbség esetén is a gázmotor biztonságos üzemmódja. Az 59 csúszólapátoknak a találmány szerinti 60 horonnyal való ellátásával a kísérleti tapasztalataink szerint egyrészt biztonságosabb motorindítást, másrészt jelentős részveszteség-csökkentést érünk el. Ez azzal magyarázható, hogy indításnál, amikor is hiányzik a centrifugális csúszólapátokat radiálisán kifelé térítő erő, a hagyományos gázmotoroknál ilyenkor fellépő tömítetlenség kiküszöbölhető a javasolt 60 horonnyal, hiszen ez megnöveli az átárainló gáz útját, így az felgyorsul, következésképpen szívóhatás keletkezik a 33 hengerpersely belső palástfelülete és az 59 csúszólapát működő felülete között, amivel javul a tömítés, biztonságosabb az indítás. További előny, hogy a 60 horonyban üzemi fordulatszámon gázpárna alakul ki, amely a lapát kopását csökkenti. Továbbá, az 59 csúszólapátok működő homlokfelülete, következésképpen a súrlódási ellenállás is csökken. A fentiekben ismertetett első példakénti kiviteli alak üzemmódja tehét lényegében folyamatosnak tekinthető, az ammónia-víz átalakulási körfolyamat állandóan ismétlődve a füstgázok hulladékhőjének felhasználásával a gázmotor tengelycsonkján mechanikai munkát nyerünk. A berendezés természetesen a rendelkezésre álló égéstermék mennyiségének és hőmérsékletének függvényében tetszés szerint bővíthető az alkalmazott egységek soros, vagy párhuzamos kapcsolásával. Az 5—7. ábrákon a találmány szerinti hajtógázfejlesztő és -hasznosító berendezés másik példakénti kiviteli alakját szemléltettük, amelynél primer energiaforrásként levegővel robbanó elegyet alkotó gáznemű tüzelőanyagból állítható elő a fentiekben már ismertetett vízhűtéses csúszólapátos 13 gázmotort működtető hajtógáz. Az 5. ábrán látható berendezésnél hajtógázfejlesztő H egység levegőbeömlésére — amelyet 105 levegőbeömléssel jelöltünk a 6. ábrán — 70 ventillátor 71 csővezetéke csatlakozik. A hajtógázfejlesztő H egység jelen esetben két gázelegy-beömlésére 72, illetve 73 vezetékeket} keresztül 74 elosztószelep van kötve, amelybe 4 szabályzott gáz-levegő keveréket vezetünk, a 75 szelepen keresztül a jelen esetben acctiléngázt, a 76 szelepen keresztül pedig levegőt. A jelen esetben a 13 gázmotor tengelyén van rögzítve a 70 ventillátor járókereke, valamint a 74 elosztószelep forgórészét hajtó 78 ékszíjhajtás egyik szíjtárcsája. A 70 ventillátor a jelen esetben ismert lamellás léghűtésű 79 folyadékhűtővel van társítva. Ennek kiömlése hűtőfolyadék keringető 80 szivattyú szívócsonkjára, beömlése pedig egyrészt a hajtógázfejlesztő H egység hűtőterének kiömlésére, másrészt a 13 gázmotor hűtőterének kiömlésére csatlakozik. A 80 szivattyú nyomócsonkja a 13 gázmotor hűtőterének beömlésére csatlakozik. Az ábrázolt példakénti kiviteli alaknál a hajtógázfejlesztő 11 egység 81 gázkiömlésc egyrészt 82 szabályozószeleppel ellátott 83 vezetéken, másrészt ezzel párhuzamosan kapcsolt 84 gáztartályon és 85 indítószelepen keresztül csatlakozik a 13 gázmotor gázbeömlésére. Az 5. ábrán a hajtőgázfejlesztő H egység 81 gázkiömlésére 86 visszacsapószclepen keresztül járulékos üzemi 87 hajtógáztartály csatlakozik, amelyről hagyományos gázmotoros munkagépek üzemeltethetők. A találmány szerinti hajtógázfejlesztő H egység részletei a 6. ábrán láthatók. Hengeres 88 házának 89 és 90 homloklapjaiban a jelen esetben két, 91, illetve 92 henger átvezetve van rögzítve, amelyek belső hengeres terébe egy-egy kúposán bővülő 93 gázinjektor van építve. A 88 házat két oldalt 94, illetve 95 fedél zárja le, amelyek a 91 és 92 hengerek szívóoldali, illetve nyomóoldali végeit zárják le. A 91 és 92 hengerek szívóoldali végén ismert 96 szívószelep, a szívószelep és a 93 gázinjektor közötti égéstérben pedig egyrészt ismert villamos 97 gyújtógyertya nyúlik, másrészt ide torkollik a robbanóképes gázkeveréket a 72, illetve 73 vezetéken keresztül az égéstérbe juttató 98, illetve 99 fúvócső. A 91 és 92 hengerek nyomóoldali végén — a 95 fedél lel lezárt térben - egy-egy 100 kipufogószelep van elrendezve. Ez a jelen esetben kúposán szűkülő palástú 101 záróelemen kiképzett ülékkel együttműködő tányérszelepként van kialakítva, amelyet zárt alaphelyzetbe 102 rugó térít. A találmány szerint a 88 háznak a 91 és 92 hengert körülfogó tere 103 hűtőtérként van kialakítva, amelyben hűtőközegként a jelen esetben vizet cirkuláltatunk. A 95 fedél 81 gázkiömlésén távozik a hajtógáz a hajtógázfcjlesztő II egységből. A szívóoldali 94 fedél 104 belső tere — amint azt már említettük ez közlekedik a 96 szívószelepekkel lezárt munkaterekkel —, nyomás alatti levegővel van feltöltve a 70 ventillátor segítségével (5. ábra). A nyomás alatti levegő a 104 belső térből a 96 szívószelepen át a 91, vagy 92 henger égésterébe jut, sőt annak teljes térfogatát feltölti. Ezután a 98, illetve 99 fúvócsövön szakaszosan és váltakozva acetilén-levegő keveréket juttatunk az égéstérbe, amelyet azután a villamos 97 gyújtógyertya az égéstérben felrobbant. Ekkor túlnyomás lép fel a hengerben, a robbanás következtében az égéstermék a 93 gázinjektoron áthaladva felgyorsul, következésképpen a 91, illetve 92 hengerben a nyomás megnő. E nyomásnövekedés hatására a 100 kipufogószelep a 102 rugó ellenében nyit és így a hajtógáz a 81 gázkiömlésen keresztül távozik a 13 gázmotorba és/vagy a 84, illetve 87 gáztartályba. A robbanáskori égés következtében felmelegedett 91, illetve 92 henger hőjét a 103 hűtőtérben lévő víznek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
