195547. lajstromszámú szabadalom • Járósín-szakasz egysínű függőpályához

3 195 547 4 való viszonya gyakorlatilag 2:3. A felső tartógerinc elhelyezése lehetővé teszi a felső perem középvastagságá­nak az alsó perem középvastagságához való olyan mére­tezését, hogy a járósín-szakaszok teherbíróképességének, és hordozóképességének korlátozása nélkül a hagyomá­nyos járósín-szakaszok profiljához viszonyítva az alsó peremek vastagabbra alakíthatók ki. Ennek eredménye­ként a vontató, vagy szállító egységek tartógörgőit hordozó és vezető alsó peremek élettartama jelentősen megnő. A felső perem középvastagsága az alsó perein közép­vastagságához viszonyítva annál kedvezőbben méretez­hető, minél kedvezőbb a felső tartógerinc vastagságának a tartógerinc vastagságához való viszonya. Ilyen szem­pontból egy további előnyös kiviteli alakot határoznak meg a 3. igénypont jellemzői, amelynél a felső tartó­gerinc vastagságának a tartógerinc vastagságához való viszonya 4 :1 - 2 :1, előnyösen gyakorlatilag 3:1. A 4. igénypont jellemzői a járósín-szakaszok fel­függesztésére biztosítanak jobb lehetőségeket, kedvező tehereloszlás mellett azáltal, hogy a felső tartógerinc magasságának a tartógerinc magasságának és a peremek vastagságának összegéhez való viszonya 1:1,5 — 1 :2,5, előnyösen 1 :2. A felső peremek felső oldalai vízszintesek lehetnek, azaz a tartógerincre pontosan merőlegesen helyezked­hetnek el. Egy további példaképpeni kiviteli alakot az 5. igénypont jellemzői határoznak meg, ahol a felső peremek felső oldalai az oldalfelületek felé lejtősen vannak kialakítva. E jellemzők alkalmazása esetén az alsó perem középvastagságának megnövelésével együtt az alsó és felső peremek közötti szabad tér függőlegesen felfelé tolható el, úgyhogy a profil keresztmetszeti felü­letek kieggyenlítése mellett a keresztmetszeti tényező 10—30%-kal megnövelhető. A találmányt részleteiben a rajzon vázolt példa­képpeni kiviteli alakokkal kapcsolatban ismertetjük, ahol: — az 1. ábra egysínű függőpálya járósíne egyik járó­sín-szakaszának végét oldalnézetben mutatja; — a 2. ábra az 1. ábrán feltüntetett II—II vonal menti függőleges metszet; — a 3. ábra egy további kialakítású járósín-szakasz függőleges metszete. Az I. és 2. ábrán egy 5- 6 m hosszú 1 járósín-szakasz végének vázlatos oldalnézete, illetve függőleges metszete van feltüntetve. Az ilyen 1 járósín-szakasz például egy­sínű függőpályákhoz használható. Az egyes 1 járósín­szakaszok a rajzon nem szemléltetett sínösszekötő­­elemekkel, oldhatóan vannak egymáshoz, illetve egymás után kapcsolva. Mindegyik 1 járósín-szakasz keresztmetszete alapjá­ban véve I-alakú. Két gyakorlatilag vízszintes 2 felső perem az 1 járósín-szakasz függőleges hosszirányú közép­síkjában lévő 3 tartógerinc révén van a szintén gyakor­latilag vízszintes 4 alsó peremekkel összekötve. A 2 felső perem fölött az 1 járósín-szakasz teljes hosszában elhelyezkedő 5 felső tartógerinc van, amely a 2 felső peremekkel egydarabként van kialakítva. A 2 felső perem középvastagsága a 4 alsó peremek középvastagságához viszonyítva úgy van megválasztva, hogy ezek aránya 2:3. Ez azáltal válik lehetővé, hogy az 5 felső tartógerinc vastagsága úgy aránylik a 3 tartó­gerinc vastagságához, mint 4:1 — 2:1, előnyösen mint 3:1. A 3 tartógerinctől a 2 felső peremhez és a 4 alsó peremekhez való átmenet, valamint a 2 felső peremektől' és 4 alsó peremektől ezeknek 6, 7 oldalfelületig való átmenetek le vannak kerekítve. | Elegendő lehetőség van arra, hogy az 5 felső tartó-; gerincet egyrészt az 1 járósín-szaknszok felfüggesztő elemeként, másrészt a járósín hosszirányában egymás itán elhelyezett 1 járósín-szakaszok egymáshoz kapcso­lására használjuk fel. E feladatok elvégzésére az teszi alkalmassá, hogy az 5 felső tartógerinc magassága úgy aránylik a 3 tartógerinc magasságának és a 2, 4 felső, illetve alsó peremek vastagságának összegéhez, mint 1 :1,5 — 1 :2,5, előnyösen mint 1 :2. Az 1. és 2. ábrából kitűnik, hogy a 8 belső oldalak lejtése mind a 4 alsó peremeknél, mind a 2 felső pere­meknél mintegy 14%. Ez a lejtés nagyon célszerű a vontató vagy szállító egységek tartógörgőit vezető felü-, leteknél, azaz a 4 alsó peremek 8 belső oldalainál. I Az 5 felső tartógerincbe a mindenkori föld alatti adottságoktól függő távolságban — 9 furatok vannak bemunkálva. A 9 furatok például függesztőláncok végei­nek befogadására szolgálnak. A 9 furatok használhatók arra is, hogy a rajzon nem ábrázolt görgőbakokat köz­­v itlcnül az 5 felső tartógerinchez erősítsük. Ezeken kívül az 5 felső tartógerinc 9 furatai két egymás után ehelyezett 1 járósín-szakasz közötti összekötőelemek, befogadására, elhelyezésére is használhatók. ■ Míg az előzőekben ismertetett példaképpeni kiviteli agaknál a 2 felső peremek 10 felső oldalai pontosan merőlegesek a 3 tartógerincre, azaz vízszintesek, addig a 3. ábra szerinti l'járósín-szakasznál a 2* felső peremek 10' felső oldalai a b oldalfelületekhez, illetve ezek felé lejtősen vannak kialakítva. Ezenkívül a 4' alsó peremek nagyobb középvastagságúra vannak kialakítva. Ennek eredményeként a lejtős 10' felső oldalakkal és lejtős 8' belső oldalakkal kialakított 2' felső peremek, valamint a lejtős 8' belső oldalakkal kialakított 4' alsó peremek közötti szabad tér az 1. és 2. ábrákon látható példakép­peni kiviteli alakhoz viszonyítva felfelé el van tolva, azonban nincs megnagyobbítva. Ilyen módon a profil­keresztmetszeti felületek kiegyenlítése mellett a kereszt­metszeti tényező 10-30%-kal megnövelhető. Ezenkívül az 5' felső tartógerinc valamivel nagyobbra is kialakít­ható. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. .Tárósín-szakasz egysínű függőpályához, amely fő­ként alagutakban és föld alatti bányaüzemekben használ­ható, és amelynek függőleges, I-keresztmetszetű tartó­gerince, valamint a tartógerinc végein vízszintes peremei vannak, amely peremek közül a két alsó perem belső oldalai a vontató vagy szállító egységek tartógörgői számára egymással ellentétesen kifelé lejtő futófelületek­ként vannak kialakítva, azzal jellemezve, hogy a felső peremek (2, 2') felett a tartőgcrincccl (3) közös függő­leges síkban elhelyezkedő felső tartógerinc (5, 5') van. 2. Az 1. igénypont szerinti járósín-szakasz, azzal jelle­mezve, hogy a felső perem (2) középvastagságának az alsó perem (4) középvastagságához való viszonya gyakor­latilag 2:3. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom