195546. lajstromszámú szabadalom • Összekötő szerkezet egysínű függővasútak sínszakaszainak összeerősítésére
1 195 546 2 A találmány tárgya összekötő szerkezet egysínű függővasútak sínszakaszainak összeerősítésére, ahol a sínszakaszok gyakorlatilag I-keresztmetszetűek, és olyan, főként föld alatti bányaüzemekben vagy alagutakban kerülnek alkalmazásra, amelyeknél az illesztési hézagok környezetében a járósín alsó szélén lévő vízszintes forgástengellyel kialakított kapcsoló csukló, a felső peremek fölött pedig az egymás után következő sínszakaszokat egymáshoz viszonyítva, korlátozottan elfordíthatóan, egymáshoz kötő kapcsoló van elrendezve. A technika állásához tartozó ilyen illesztési hézaggal való kötést ismertet például a DE 2 145 300 számú, német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás. Ennél a megoldásnál a sínszakaszok végeinek felső és alsó oldalára olyan vasalások vannak hegesztve, amelyek egyrészt a sínszakaszok csuklós összekapcsolására, másrészt a járósínnek a hegyre, vagy a biztosításra való felfüggesztéséhez szolgálnak. Bár az ilyen illesztési hézaggal való kötések a gyakorlatban elvileg beváltak, azonban hátrányuk, hogy a meglehetősen bonyolult vasalások különleges kialakítása és ezeknek a sínszakaszok felső alsó peremeire erősítése aránylag nagy költségráfordítást igényel. Lényegében olyan alkatrészeket kell készíteni, amelyek csak egymástól függetlenül gyárthatók le, és ezeket a hegesztéshez elő kell készíteni. A vasalások felhegesztését célszerű megfelelő hegesztősablonokkal végezni annak érdekében, hogy a vasalások pontosan a helyükre kerüljenek, a kifogástalan kapcsolódás biztosítása érdekében. Hátrányos az is, hogy az elkészítési, és felhegesztési műveleteket jól képzett szakembereknek, megfelelő gondossággal kell végezniök. A találmány feladata egysínű függővasút járósíneinél a sínszakaszok összeerősítéséhez a bevezetésben említett típusú, olyan összekötő szerkezet létrehozása, amely lehetővé teszi mind a gyártási költségeknek, mind a kapcsolóelemek felerősítési költségeinek jelentős csökkentését. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan összekötő szerkezet létrehozása révén oldjuk meg, amelynél a kapcsolónak a két egymás után következő, felső peremekkel kialakított sínszakasz felett végignyúló mennyezet-gerenda részek közötti, ékalakú illesztési hézag fölött elhelyezkedő, a felfüggesztő szerkezet számára legalább egy ütközési helyet biztosító keresztirányú furattal, illetve felfüggesztő kengyellel kialakított felfüggesztő járma van, amely az egyik sínszakasz mennyezet-gerenda részére oldhatóan van erősítve, a másik sínszakasz mennyezet-gerenda részére pedig korlátozottan elfordíthatóan van ütköztetve. Az egyik lényeges találmányi gondolat, hogy a kapcsolócsukló kialakításától függetlenül az illesztési hézag végén már nincs szükség az illesztési hézag két oldalán lévő sínszakaszok egymáshoz erősítésére szolgáló kapcsolóelemek felhegesztésére. Az illesztési hézagot áthidaló felfüggesztő járom a sínszakaszok egyikének mennyezet-gerenda részére mereven, de oldhatóan van felerősítve, a másik sínszakasz mennyezet-gerendájához viszonyítva pedig korlátozott mértékben elfordíthatóan van kötve. A felfüggesztő eszköz számára legalább egy ütközési helye van. A felfüggesztő járom végeinél, a rögzítési helyhez viszonyítva egyformán eltoltan a felfüggesztő eszköz, — például ívelt tagokból álló lánc — számára a mcmiyc/ct-gcrcndn részen ütközési helyek vannak. A járósínre a szállított teher által kifejtett igénybevételek így több felfüggesztési pontra, egyenletesen vannak elosztva. Az is lehetséges, hogy a végeken lévő ütközési helyekhez járulékosan legalább egy további, például a felfüggesztő járom hosszirányában nézve középen lévő ütközési hely legyen. További ! előny, hogy mindig csak egyetlen szerkezetrészt, nevezetesen a felfüggesztő jármot kell egy sínszakaszhoz erősíteni. Az eddig ismert vasalásokkal ellentétben nincs szükség annak gondos figyelésére sem, hogy a sínszakaszok végeire mindig a megfelelő vasalást hegesszük fel. A találmány szerinti összekötő szerkezetnek egyik különösen előnyös kiviteli alakja, hogy a felfüggesztő járom U-alakú, és az illesztési hézag mindkét oldalán közrefogja a mennyezet-gerenda részt. A felfüggesztő járom szárai a sínszakaszok mennyezet-gerendáival együttdolgozva a sínszakaszokat az illesztési hézag terében mintegy a helyükre igazítják, pontosan beállítják. A szárakat összekötő vízszintes tartórész itt végignyúlhat a felfüggesztő járom teljes hosszán, vagy csak a végeknél lévő ütközési helyek között. Az ütközési helyek elhelyezhetők a szárakban, vagy a felfüggesztő járom tartó"cszében is. A rcifüggcs/.tő járom egyik sínszakaszhoz való oldható erősítése különböző módokon valósítható meg. Előnyös egy további megoldás szerint, ha a felfüggesztő járom egy sínszakasz mennyezet-gerenda részére keresztirányú csap révén van erősítve. A keresztirányú csap például egy csavar lehet, azonban a mennyezet-gerenda rész és a felfüggesztő járom közötti csapos kötések más módokon is kialakíthatók. A keresztirányú csap tengelye és az illesztési hézag kapcsolócsuklóján keresztülhaladó függőleges keresztsík közötti vízszintes távolság úgy választható, hogy a valamely sínszakasz terhelésekor létrehozott nyomaték azonos legyen azzal a nyomatékkai, vagy kisebb legyen annál a nyomatúknál, amely a sínszakasz önsúlyából származik. Ezzel kapcsolatban egy célszerű kiviteli alak szerint a keresztirányú csap tengelye a kapcsolócsuklón átmenő keresztsíkban van. A felfüggesztő járom szomszédos sínszakaszokon való, korlátozott elfordulás utáni felütközésére egy előnyös megoldás szerint a felfüggesztő járom száraiban egymással egyvonalban lévő, és a kapcsolócsukló elfordulási tengelye körüli köríven elhelyezkedő hosszlyukak vannak, amelyeken egy sínszakasz mennyezet-gerenda részére erősített ütközőcsap a hosszlyukakhoz viszonyítva mozgathatóan nyúlik keresztül. Egy ilyen kialakítás csak kis előállítási és szerelési költséget igényel, és az ékalakú illesztési hézaggal olyan egymáshoz viszonyított függőleges elfordíthatóságot biztosít a sínszakaszoknak, aminek szöge mindkét irányban mintegy 7°. A találmány szerint célszerű továbbá, ha az ütközési helyek a felfüggesztő járom száraiban, gyakorlatilag a szárakat összekötő vízszintes tartórész magassága környezetében lévő keresztirányú furatok révén vannak kialakítva. Ennél a kialakításnál az ütközési helyeknek a keresztirányú csap tengelyén átmenő függőleges keresztsíktól való távolsága azonos, vagy különböző lehet. A további jellemzők a keresztirányú csap tengelyén átmenő keresztsíkban egy további felfogást határoznak meg olymódon, hogy a felfüggesztő járomnak a keresztiiáuyú csap fölött középen lévő keresztirányú furata van. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
