195531. lajstromszámú szabadalom • Hőtermelési eljárás, főleg szilárd tüzelésű tüzelőberendezésekhez, valamint mesterséges tüzelőanyagkompozíció és eljárás annak előállítására

1 195 531 2 bevonat, előnyösen nátron-vízüveggel kezelt hullám­­karton, vagy polietilén fólia. De olyan kivitel is lehet­séges, amelynél a hőszigctclőburkolat a brikettálás során kialakuló összefüggő' hőszigetelő anyagú, pl. nátron­­vizű végből képződő védőréteg alkotja. A találmány ismét további jellemzője szerint hőszige­telőanyagként előnyösen alkalmazható szilikátbázisú folyadék, főleg nátron-vízüveg és tőzeg keveréke. De hőszigetelőanyagként tartalmazhat a találmány szerinti kompozíció perlitet is. További célszerű kivitelnél adalékként tartalmazhat legfeljebb 1 % szilikátbázisú folyadékot, legfeljebb 1 % magnéziumoxidot, és adott esetben legfeljebb 2% naf­­talint és legfeljebb 5 % magnéziumot. Olyan kiviteli alaknál, amelynél szigetelőanyagként biomasszát alkalmazunk, a találmány szerinti tüzelő­anyag-kompozíció adalékként előnyösen legfeljebb 4% keményítőt tartalmazhat. Végül célszerű az olyan kiviteli alak, amelynél a találmány szerinti tüzelőanyag-kompozíció fűtőérték­­stabilizáló adalékot, előnyösen 1-10% polietilént tar­talmaz. Ezzel a termékminőség tovább javul. A találmány szerinti mesterséges tüzelőanyag-kom­pozíció gyártási eljárásánál olyan ismert eljárásból indul­tunk ki, amelynél az aprított éghető komponensekhez adalékanyagot keverünk. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az éghető komponenseket, főleg hulladék­anyagokat úgy választjuk meg, hogy azok égési hőmér­sékletei folyamatos „égési láncot ’ képezve alakítsák ki a tüzelőanyag-kompozíció teljes égési hőmérséklet­­tartományát, majd az - előnyösen 0,1-2,0 mm közötti szemcseméretű - éghető komponensekből, hőszigetelő­anyagból és az adalékból homogén keveréket készítünk. Célszerűen a fenti homogén keveréket a felhasználás előtt legfeljebb 300 bar nyomáson tömbbé brikettáljuk. De eljárhatunk úgy is a találmány szerint, hogy a homogén keveréket csomagoljuk és ilyen kiszerelésben használjuk fel. A találmány szerinti eljárás további változatánál a homogén keverék szilárd tömbbé préselése után annak külső felületére hőszigetelő burkolatként hőszigetelő­anyagot, előnyösen aprított perlitet ragasztunk. Ezzel igen egyszerű gyártást teszünk lehetővé. A találmányt részletesebben a csatolt rajz, és az alábbi példák kapcsán ismertetjük, amelyek a találmány szerinti megoldás néhány példakénti megvalósítását illusztrálják. A rajzon: — az 1. ábrán a találmány szerinti mesterséges tüzelő­anyag-kompozíció függőleges metszete látható;- a 2. ábra a találmány szerinti tüzelőanyag-kom­pozíció másik példakénti kiviteli alak­ját szemlélteti. Az 1. ábra szerinti mesterséges tüzelőanyag-kompozí­ció háztartási kazánban, illetve kályhában való elégetésé­hez készül. Itt a találmány szerinti tüzelőanyag-kompo­zíció alább részletezendő komponenseinek homogén keverékét 1 -el jelöltük, amely ömlesztett állapotban 2 burkolatba van töltve. A 2 burkolat a jelen esetben füllel ellátott zárt dobozként van kialakítva, és pernye­szilárdító nátron-vízüveggel kezelt hullámkartonból készült. A 2 burkolat az 1. ábra szerinti kivitelnél az ömlesz­tett 1 keverék összetartásán kívül másféle funkciókat is cilát. így pl. ez képezi közvetlenül a termék külső felü­letén a találmány szerinti hővédőburkolatot, amely az égési hő egy részének a tüzelőanyagban való vissza­tartására hivatott, másrészt megakadályozza az 1 keve­rékben lévő illóanyagok hirtelen eltávozását (és ezzel a robbanásszerű hirtelen égést), továbbá begyújtási célra is szolgál, sőt adott esetben a vizet is leköti. Az ilyen dobozolt kiszerelésben készülhet a találmány szerinti tüzelőanyag-kompozíció előnyösen 1-5 kp közötti, kiszerelésben, pl. hasáb, illetve hengeres alakban. A 2. ábrán a találmány szerinti tüzelőanyag-kompo­zíció olyan példakénti kiviteli alakja látható, amely elsősorban ipari tüzelőberendezésben való hasznosí­tásra jöhet szóba. Itt a komponensek homogén keveréke nem ömlesztett állapotban van, hanem a 3 tömbökké van préselve, azaz bríkettálva van. A 3 tömbök a minden­kori felhasználói igényeknek megfelelően különböző méretűek és alakúak lehetnek, így pl. hasáb-, illetve hengeralakúak. Továbbá, a 3 tömbök előnyösen a préselés során elláthatók központi 4 járatokkal (ezt a rajzon csak két tömbnél jelöltük szaggatva), amelyek az alább részletezésre kerülő égetési eljárás során „kürtő­ként” szerepelnek. A 2. ábrán feltüntetett egységcsomag­kiszerelésnél flexibilis zsákszerű 5 burkolatot alkalmaz­tunk, amely pl. polietilén fóliából készült. Az 5 burkolat fő feladata az, hogy egyrészt a találmány szerinti hő­védőburkolatként szerepeljen, egyúttal meggátolja a 3 tömbök illóanyagainak hirtelen távozását és a tüzelő­anyag-kompozíció tárolás közbeni degradációját. Adott esetben az 5 burkolat készülhet úgy is, mint az 1. ábra szerinti doboz-szerű 2 burkolat. A találmány szerinti mesterséges tüzelőanyag-kompo­zíció a következő komponenseket tartalmazza: 70—90 %, j előnyösen 80—90%-ban éghető komponenseket, főleg 1'70—1800 °C közötti égési hőmérsékletű hulladék­­anyagokat, továbbá legfeljebb 10%, előnyösen 3-7% hoszigetelőanyagot, valamint 1-20%, előnyösen 5- 10%-ban adalékot, főleg kompozíciószüárdító és a környezetszennyező vegyületeket megkötő adalékokat (a leírásban % alatt mindig tömegszázalék értendő). Éghető anyagkomponensként az ismert éghető anya­gok bármelyike szóba jöhet, így pl.: szénhidrogén-származékok; etilén-granulátumok; tőze­gek; mezőgazdasági, faipari, gyógyszer-, élelmiszer-, papír- és textilipari hulladékok; keményítő származékok; ipari szesz; gázolaj), paraffinok és származékai; bitumeni­­záló anyagok; koromgumi-granulátum; koromszármazé­kok; szenek és származékai, így: kőszén, koksz, szénpor, széntörmelék és egyéb bányászati hulladékok; továbbá széniszap; koksz- és mészkőszármazékok; szódák, oxi­dálószerek; ásványi sók és fémek; valamint azok oxidjai (kivéve a nehézfémeket) stb. (A fenti példakénti éghető anyagokat gyulladási, illetve égési hőmérsékleteik foko-: ?atosan növekvő sorrendjében — helyenként átfedés­sel - adtuk meg.) A találmány értelmében hőszigetelő anyagként olyan anyagok jöhetnek szóba, amelyek egyrészt a homogén keverékben egyenletesen elosztva az égetés közben hő­tároló közegként müködnekés azexoterm oxidáció során felszabaduló hőt időlegesen visszatartják a tüzelőanyag­kompozícióban, azaz az égés közvetlen közelében. Célsze­rűen az ilyen hőszigetelő anyag az égetés közben szivacsos szerkeze tét vesz fel és így fejti ki hőtároló hatását. A hő­szigetelő anyag másik fontos feladata, hogy adott esetben a tüzelőanyag-kompozíció külső felületén hővédőburko­­:atot képezzen az égési hő részbeni visszatartására. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom