195528. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliésztergyanta alapú habtermék előállítására
1 195 528 2 Ha a habosítás! eljárást valamelyik találmány szerint alkalmazott komponens jelenléte nélkül folytatjuk le, csak kisebb mérvű térfogatnövekedést tapasztalunk, és a keletkezett hab sűrűsége nagyobb lesz. Poliésztergyanta oldatként kis móltömegű telítetlen poliészter (oligoészter) vinil-monomeres oldatát használhatjuk. A poliősztcrgyantát telített és telítetlen kétházisú savak és kétértékű glikolok polikondenzációjdval állítjuk elő. Vinil-monomerként sztirolt és/vagy metil-metakrilátot és/vagy vinil-acetátot alkalmazhatunk. Telítetlen poliésztergyantaként használhatjuk továbbá az epoxidált biszfenol-származékok vinil-észtereit is. vinil-monomeres oldat formájában. Az eljárásban alkalmazott szerves peroxid vagy hidroperoxid lehet ciklohexanon-peroxid, dikumil-peroxid, metil-etil-keton-peroxid, kumol-hidroperoxid. A hidrogén-peroxidot célszerűen 30%-os vizes oldata formájában használjuk. Fémiontartalmú aktivátorként előnyösen kobaltsókat, így kobalt-naftenátot, kobalt-oktoátot, vagy más — a poliészter kikeményítéséhez szokásosan alkalmazott — fémvegyületeket használhatunk. A habosítőanyagként használt szulfonil-hidrazid vegyület az RS02NHNH2 képlettel jellemezhető, amelyben R jelentése Ci—C18 szénatomszámú alkil-, cikloalkil- vagy arilcsoport, előnyösen benzil- vagy naftilcsoport, illetve a fenti csoportok szubsztituált származékai. Felületaktív anyagként olyan poli(dimetil-sziloxán) és poli(etilén-oxid) vagy poli(propilén-oxid)-blokk kopolimert alkalmazunk, amelynek átlagmóltömege 10 000— 20 000 közötti. . A találmány szerinti eljárásban esetenként különféle töltőanyagokat, előnyösen kolloid szilícium-dioxidot, alumínium-trihidrátot, kalcium-karbonátot, mikrogömb szerkezetű töltőanyagokat, illetve különböző erősítőanyagokat használhatunk. Erősítőanyagként előnyösen szerves vagy szervetlen szálasanyagokat, így üvegszálat, polimerszál vagdalékot vagy grafitot alkalmazunk. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal mutatjuk be. 1. példa 1 mól maleinsav-anhidridből, 1 mól ftálsav-anhidridből, 1 mól etilénglikolból és 1 mól 1,2-propilénglikolból előállított poliésztert, melynek móltömege 900-1300, sztirolban oldunk, 65 :35 tömegarányban. Az így nyert poliésztergyanta oldat 50 g-jában feloldunk 1,2 g benzolszulfonil-hidrazidot, 0,04 g fém kobaltot tartalmazó kobalt-oktoát oldatot, valamint 1 g poli(dimetil-sziloxán)-ból és poli(propilén-oxid)-ból álló blokk kopolimer felületaktív anyagot („A” oldat). Fenti poliésztergyanta oldat további 50 g-jában 0,45 g 30%-os vizes hidrogén-peroxid oldatot és 2 g 50 tömeg %-os metil-etil-keton-peroxid oldatot keverünk el („U” oldat). „A” és „B” oldatot alaposan összekeverjük, majd egy edénybe öntjük, A habfejlődés azonnal megkezdődik, 20 másodperc múlva szobahőfokon gélesedés következik be, 10 perc múlva a hab kikeményedik. A hab repedezettség nélküli, pórusszerkezete egyenletes, az átlagos cellaméret 0,02 mm, a hab sűrűsége 0,55 g/cm3. Összehasonlításkért: a példában megadott összetételű, nem-habosított poliésztergyanta sűrűsége: 12,5 g/cm3. A térfogatnövekedés a tömör poliésztergyantára vonatkoztatva 127%. 2. példa Az 1. példa szerinti poliésztergyanta oldat 100 g-jában 1 g p-toluol-szulfonil-hidrazidot, 0,06 g fém kobaltot tartalmazó kobalt-naftenát oldatot és 0.7 g 1. példa szerinti felületaktív anyagot oldunk. Alapos összekeverés után 0,5 g 30%-os vizes hidrogén-peroxid oldatot és 2,5 g 50 tömeg %-os ciklohexanon-peroxid oldatot adunk az elegy] iez és intenzíven összekeverjük. Ezt követően azonral lapos tálba öntjük. Nagymértékű térfogatnövekedés tapasztalható, a hab 8 perc alatt kikeményedik. Finori, egyenletes pórusszerkezetű 0,49 g/cm3 sűrűségű kemény hab keletkezik. A térfogatnövekedés a tömör polié iztergyantára vonatkoztatva: 155%. 3. (összehasonlító) példa A 2. példát ismételjük meg. azzal a változtatással, hogy ezúttal nem adunk ciklohexanon-hidrogén-peroxidot és sziloxán-blokk polimer felületaktív anyagot az elegyhez. A gázfejlődés ebben az esetben elmarad, a kapott termék sűrűsége: 1,05 g/cm3, ami alig tér el a nemhabosított poliésztergyanta sűrűségétől. A térfogatnövekedés a tömör poliésztergyantára von»tkoztatva 100%, azonban a hab még 24 óra múlva setr keményedik ki. 4. (Összehasonlító) példa A 2. példát ismételjük meg, azzal a változtatással, hogy ezúttal nem adunk hidrogén-peroxidot és felületaktív anyagot az elegyhez. A gázfejlődés ebben az esetben jelentéktelen. A kapott termék sűrűsége: 1,1 g/cm3. A térfogatnövekedés ebben az esetben nagyon kis mértékű, mindössze 13,6%. A hab kikeményeclése csak 20 óra múlva következik be. 5. (összehasonlító) példa A 2. példát ismételjük meg azzal a változtatással, hogy ezúttal nem adunk felületaktív anyagot az eiegyhrz. A kikeményedett hab sűrűsége: 0,68 g/ctn3. A tömör poliésztergyantához viszonyított térfogatnövekedés csak 84%, szemben a 2. példa szerint elérhető 1,55 %-kal. 6. példa Az 1. példát ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy ezúttal az „A” oldal elkészítésekor 1 g helyett 3 g felületaktív anyagot alkalmazunk. A kemény hab sűrűsége: 0,479 g/cm3. A térfogatnövekedés: 165%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
