195494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antibiotikum-éterek előállítására

5 195 494 6 ral, keményítővel vagy kristályos cellulózzal) hígíthat­juk, a térfogatnak célszerűségi okokból történő növe­lése céljából. A tablettákat szokásos gyógyszeripari eljárásokkal állíthatjuk elő. A tabletták a hatóanyag mellett általá­ban tablettaalapanyagot, szétesést elősegítő anyagot, absz.orbenst, kötőanyagot és csúsz.tatóanyagot tartal­maznak. Alapanyagként általában pl. tejcukor, finom porcukor, nátrium-klorid, keményítő és mannit alkal­mazható. A keményítő a szétesést elősegítő anyag sze­repét is betölti; e célra továbbá pl. alginsav is felhasz­nálható. Bizonyos esetekben felületaktív anyagokat (pl. nátrium-lauril-szulfátot vagy dioktil-nátrium-szulfo­­szukcinátot) is alkalmazhatunk. Adszorbensként általá­ban keményítő és tejcukor, míg olajos anyagoknál mag­nézium-karbonát használható. Kötőanyagként leggyak­rabban zselatint, gumiarábikumot, keményítőt, dextrint és különböző celluló-zármazékokat alkalmazhatunk. Csúsztatóanyagként általában magnézium-sztearát, tal­­kum, paraffinviasz, különböző fémszappanok és poli­­etilén-glikol nyerhet felhasználást. Az antibiotikum továbbá késleltetett hatású bólusz alakjában is adagolható. A bóluszokat az antibiotikum kioldását késleltető anyagot tartalmazó tabletta alakjá­ban állítjuk elő. A bólusz célja az antibiotikum hosz­­szabb időn át történő felszabadulásának biztosítása. A lassú oldódást pl. az antibiotikum megfelelően vízold­­hatatlan formájának megválasztásával idézhetjük elő. Más módszer szerint a bólusz sűrűségének növelése cél­jából vasreszeléket adunk hozzá és ily módon a bólusz a bendő fenekén marad. Az antibiotikum lassú feloldását továbbá oly módon biztosíthatjuk, hogy a hatóanyagot oldhatatlan anyag mátrixába ágyazzuk be. E célra pl. növényi viaszokat, tisztított ásványi viaszokat és vízoldhatatlan polimer anyagokat alkalmazhatunk. Az itatófolyadékokhoz az antibiotikumok vízoldha­tó formáit adjuk. Oldhatatlan antibiotikum formák fel­­használása esetében szuszpenziókat állítunk elő. Az ita­tófolyadék készítéséhez kívánt esetben fízológiai szem­pontból elfogadható oldószereket (pl. polietilén-gli­­kolt) is alkalmazhatunk. A szuszpenziókat oly módon is elkészíthetjük, hogy az antibiotikumot annak oldására képtelen oldószerben vesszük fel. Ilyen oldószerként az antibiotikumtól füg­gően pl. növényi olajokat (pl. mogyoró-, kukorica- vagy szezámolajat), glikolokat (pl. propilén-glikolt vagy poli­­etilén-glikolt) vagy vizet alkalmazhatunk. Az. antibiotikumot gyógyászati szempontból alkal­mas megfelelő adalékanyagok segítségével tartjuk szusz­penzióban. Adalékként pl. sűrítőanyagok (pl. karboxi­­-metil-cellulóz, polivinil-pirrolidon, zselatin és alginá­­tok) alkalmazhatók. Az. antibiotikum továbbá külön­böző típusú habképző szerek segítségével tartható szuszpenzióban. Az antibiotikumot nem oldó folyé­kony oldószerben képezett szuszpenziók készítéséhez pl. lecitint, alkil-fenol/polietilén-oxid adduktot, nafta­­lin-szulfonátokat, alkil-benzol-szulfonátokat és polioxi­­etilén-szorbitán-észtereket alkalmazhatunk. A szuszpenziók továbbá a hidrofilitást, sűrűséget és fe­lületi feszültséget befolyásoló további adalékokat is tar­talmazhatnak. így szuszpendálószerként pl. szilikon-tí­pusú habzásgátlókat, glikolokat, szorbitot és cuktor al­kalmazhatunk. Az antibiotikumot szuszpenzió vagy a hígítás céljára szolgá'ó megfelelő segédanyaggal ellátott száraz keve­rek alakjában bocsáthatjuk az állattenyésztő rendelke­zésére. Az antibiotikumot a kérődzők ivóvízéhez, is hozzá­adhatjuk. Ez esetben az antibiotikum vízben oldódó vagy szuszpendáló formáját adjuk megfelelő mennyi­ségben az ivóvízhez. Az antibiotikumot az. itatófolya­dékok készítésével analóg módon keverhetjük az ivó­vízhez Az antibiotikumot célszerűen a takarmánnyal együtt juttathatjuk az. állatok szervezetébe. E célra tet­szés szerinti takarmányt — pl. szokásos száraztakar­­mányt folyékony takarmányt vagy tablettázott takar­mányt — alkalmazhatunk. A gyógyszert jól ismert módszerekkel vihetjük be az állattakarmányba. A gyógyszertartalmú takarmány elő­állításához általában koncentrált elő-keveréket (pre­­mix) készítünk. 1 tonna premix általában 0,1—25 g gyógyszert tartalmaz. A fenti intervallum tág szélső értékeit a kész takarmány kívánt tág koncentráció-in­tervalluma teszi szükségessé. A premix folyékony vagy szilárd lehet. A pontos mennyiségű antibiotikumot tartalmazó kérődzőtakarmányt jól ismert módszerekkel állíthat­juk elő. A takarmány készítése során csupán az alábbi­akat kell figyelembe venni;az egyes állatoknak beadan­dó hatóanyag mennyisége kiszámítandó; a premix elké­szítésénél az állat által elfogyasztott napi takarmány­mennyiség és a premix antibiotikum-koncentrációja fi­gyelembe veendő; végül a takarmány pontos antibioti­kum-koncentrációját vagy premix-tartalmát ki kell szá­mítani. A kérődzők takarmányának formázására, keverésé­re és tablettázására szolgáló ismert eljárások az (I) álta­lános képletű antibiotikumokat tartalmazó takarmá­nyok készítésénél is alkalmazhatók. A találmányunk szerinti eljárással előállítható anti­biotikumok orális adagolásának hatására — mint már említettük - a bendőben a termelt propionát és acetát aránya kedvezően megváltozik. Megállapítható tehát, hogy a fenti eljárás a szálas­rostos növényi anyagokat a vakbélben megemésztő egygyomrú állatok esetében is kedvező eredményekkel jár, minthogy az antibiotikum orális beadagolása után a propiorát/acetát arány előnyösen megváltozik. így pl. a ló, sertés és nyúl a takarmány egy részét a vakbélben megemészti. Folyékony zsírsavak termelésének meghatározása A bendőfolyadék forrásaként szolgáló szarvasmarha bendőjén fisztula révén beavatkozást hajtottunk végre. A bendő integritását bendőkanül (Bar Diamond Labs, Parma, Idaho) segítségével biztosítjuk ; a kanül a bendő­­folyadékminta vétele céljából nyitott. Az állatokat na­ponta kétszer 68% koncentrátum (AHRES arány 39) és 20% gabona keverékével etetjük. A bendőfolyadék­­ból a reggeli etetés előtt veszünk mintát. A bendőfo­­lyadékot négyréteges kendőn keresztül 4,54 literes Nalgene-tartályba rétegezzük és szén-dioxid alatt tá­roljuk. 1000 ml szűrt bendőfolyadékot 2000 ml jég­hideg pufferhez adunk (a puffert Cheng és tsai írták le: J. Dair. Sei., 38, 1225 /1955/). A puffer összetétele a következő: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom