195480. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenil nonatetraénsav-származékok és azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

27 195 480 28 A jobb hátsó mancs térfogatát induláskor, a 2. és 4. napon, valamint az adjuváns in­jekció beadása után méijük (elsődleges fá­zis). A hátsó jobb és bal mancs térfogatát a 8. napon, valamint a kísérlet befejezé- 5 séig (15. nap) minden 2. vagy 3. napon méijük (másodlagos fázis). Ekkor az egyes bokaizületek mobilitását, valamint az orron, fülön, elülső mancsokon, bal hátsó mancson és a farkon fellépő másod- iq lagos sérülések gyakoriságát és súlyosságát a lehetséges behajb'tás alapján meghatá­rozzuk és tetszőleges értékelő skála segít­ségével kifejezzük. Az eredmények értékelése 15 A fecskendezett mancsok idő-görbéjét a 0—4. napon (elsődleges duzzadás) és a 8—15. napon (másodlagos 20 duzzadás) integráljuk. Hasonlóképpen a be nem fecs­kendezett mancs másodlagos duzzadását a 8—15. na­pon integráljuk. Az eredményeket speciális komputer­program segítségével számítjuk ki. amely az átlag ± szórás értéket minden integrált területre meghatároz­za. A kontrolitól való eltérés szignifikanciáját a Student féle ,,t teszttel (kétfarkas) határozzuk meg és a kont­roll területekhez viszonyított százalékos csökkenést ki­számítjuk. Az izület-mobilitás százalékos javulását és a sérülési pontösszeg százalékos csökkenését szintén meghatároz­zuk. Utóbbi esetben a kontroll pontértékektől való el­térés kifejezésére (nyers adatok— A Wilcoxon-féle tesztet alkalmazzuk (kétfarkas). Minden csoportban feljegyezzük az átlagos testsúlyváltozást. Eredmények: Az eredményeket a III. táblázatban adjuk meg. III. táblázat A-vegyület és eríretinát hatása arthritis adjuvánsra, patkányon Kezelés Dózis Mancsduzzadás %-os csökkenése1 Sérülés2 ízület1 Testsúly változás (g) mg/kg Elsődleges Másodlagos Másodlagos pontszám mobilitás p.o. (jobb) (jobb) (bal) (% RDN) {% INC) 0-15 8-15. napon napon Normál kontroll­­Adjuváns kontroll — — A-vegyület 15- 6 45 16 Ertretinát 15 9 30 94XXX 72x 51 xxx 75xx 65 x 30 67x 56x­+ 13,3XXX +3,7:­- 0,6-5,5 66xx + 2,2-0,4 66xx + 5,4 +1,2 50 + 1,0-5,0 1. A statisztikus analízist a Student-féle „t -teszttel végezzük el (kétfarkas). 2. A statisztikus analízist a Wilcoxon-féle tesztttel végezzük el (kétfarkas). 45 x = P<0,5 xx = P <0,02 xxx = P< 0,01 40. példa Az A-vegyület hatása II-típusú kialakult kollagén arthritisre 50 Állat: hím és nőstény Alderley Park (1. törzs) patkányok. Anyag: 2. típusú kollagén (szarvasmarha orrsö­vényporcból készítjük). Freund-féle nem 55 teljes adjuváns (Difco). Módszer: az állatokat 2. típusú kollagénnel szenzi­tizáljuk oly módon, hogy intradermáli­­san 1 ml olaj-a-vízben emulziót fecsken­dezünk be; az emulzió azonos mennyi- 60 ségben 1 mg/ml 2. típusú kollagént 0,45 mólos nátrium-kloridban, 0,02 mól trisz­­puffert (pH = 7,4) és Freund-féle nem-tel­jes adjuvánst tartalmaz. A kifejlődött arthritist mutató patkányokat az érzéke- 65 nyítés utáni 15. napon arachisolajjal ke­zelt kontroli-csoportokra (6 hím, 4 nős­tény) és A-vegyülettel kezelt csoportokra (6 hím, 5 nőstény) osztjuk. A patkányok­nak a csoportokban való egyenletes el­osztását biztosítandó a hátsó mancs tér­fogatát mérjük meg. A 15—16. nap kö­zötti éjszakán vizeletet gyűjtünk és az adagolást a 16. napon kezdjük meg. Meg­határozzuk a vizelet-minták glikó-amino­­-glikán (GAG) tartalmát. Az A-vegyüle­­tet 100 mg/kg p.o. dózisban adagoljuk. A 19—20. nap közötti éjszakán második vizeletgyűjtést végzünk. E vizeletminták glikóz-amin-glikán-tartalmát is meghatá­rozzuk. A 20. napon másodszor megmér­jük a bal hátsó mancs térfogatát. A pat­kányokat nátrium-pentobarbitonnal ér­zéstelenítjük, kivéreztetjük, leöljük és a hátsó és első mancsot megröntgenezzük. A patkányok a 16-19. napon kapnak kezelést (4 dózist). Eredmények: Az eredményeket a IV. táblázat tartal­mazza. 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom