195475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás farmakológiailag aktív helyettesített benzamidok és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

5 195 475 6 A reagáltatást közömbös szerves oldószerben vitelez­­zük ki, amely például aceton. acetonitril. diklórmcián. dimetilformamid, dimctilacetamid, metanol, etanol, izopropanol, diglim stb. Bázisként nátriumhidridet vagy kálinmhidridet is al­kalmazhatunk vízmentes, nem-protonos szerves oldó­szerben, vagy erős bázist, így nátriumhidroxídot vagy káliumhidroxidot használhatunk igen tömény oldat alakjában, fázistranszfer oldószerrendszerben, például diklórmetánból és vízből álló rendszerben, fázistransz­fer katalizátorként egy kvaterner ammóniumhaloge­­nidet, -szulfátot vagy -hidroxidot. például tetrabutil­­-ammónium-kloridot, cetil-trimetil-ammónium-bromi­­dot, benzil-trietil-ammónium-kloridot stb. alkalmazva. Előnyösen egy szerves oldószerben oldódó tetra­­szubsztituált ammóniumsót alkalmazunk, amint azt az egyik előnyös (I) általános képletű vegyülettel kapcso­latban a B. reakcióvázlaton kétlépéses reakcióként be­mutatjuk. A B. reakcióvázlat első lépésében a (Ila) képletű ve­­gyületet vizes nátriumhidroxid-oldatban oldjuk, és ekvivalens mennyiségű tetrabutil-ammónium-bromid­­dal kezeljük. A (Illa) képletű kvaterner ammóniumsó kiválik az oldatból. Szűréssel elkülönítjük, majd a kí­vánt alkilezőszerrel reagáltatjuk közömbös szerves oldószerben, például dimetilformamidban, dimetilacet­­atnidban, acetonitrilben, tetrahidrofuránban, kloro­formban, dimetilszulfoxidban vagy diglimben. így a kívánt (la) képletű terméket kapjuk. A (11a) képletű közbenső terméket például a keres­kedelemből beszerezhető (VI) képletű metoklopramid demetilezésével állíthatjuk elő. A metoklopramidot ön­magukban ismert módszerekkel demetilezhetjük. Cél­szerűen a reagáltatást valamely tioalkoholáttal vagy tio­­fenoláttal, például nátriumtioetiláttal, káliumtioetilát­­tal, lítiumtioetiláttal vagy nátriumtiofenoláttal végez­zük közömbös szerves oldószerben, így dimetilforma­midban vagy dimetilszulfoxidban, vagy nátriumhid­­roxiddal vagy káliumhidroxiddal egy oldószerben, pél­dául etilénglikolban, propilénglikolban vagy diglimben, vagy 48%-os vizes hidrogénbromid-oldattal. A demeti­­lezést előnyösen nátriumtioetiláttal végezzük dimetil­formamidban. Az R2 helyén különféle szubsztituenseket tartal­mazó (I) általános képletű vegyületek előnyösen állít­hatók elő oly módon is, hogy valamely, a fent ismerte­tett eljárással előállított (I) általános képletű vegyület R2 szubsztituensét önmagukban ismert kémiai műve­letekkel valamely más, ugyancsak az R2 fenti meghatá­rozásának megfelelő R2 szubsztituenst tartalmazó (I) általános képletű vegyületté — ahol R1 és R5 jelentése egyezik a fenti meghatározás szerintivel — alakítjuk át. így különösen az alábbi átalakítási műveletek alkalmaz­hatók előnyösen: — egy kapott, R2 helyén oxo-alkil-csoportot tartalma­zó (I) általános képletű vegyületet hidroxil-aminnal vagy 1-4 szénatomos alkoxi-aminnal való reagáltatás útján a megfelelő, R2 helyén hidroxi-imino-alkil-cso­­portot illetőleg (1—4 szénatomos alkoxi)-imino-a]kil­­-csoportot tartalmazó vegyületté, vagy redukció útján a megfelelő, R2 helyén hidroxi alkilcsoportot tartal­mazó vegyületté, vagy nátrium-hidrid jelenlétében 1 -4 szénatomos alkil-halogeniddel vagy 2-4 szén­atomos alkenil-halogeniddel való reagáltatás útján a 4 megfelelő, R2 Ítélvén a-alkil-j3-oxo-alkil-esoportot. ille­tőleg a-alkenil-(3-oxo-alkil-csoportot tartalmazó vegyü­ld té alakítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén 2-met­­o.\i-2-oxo-etil-csoportot tartalmazó (1) általános kép­letű vegyületet metil-aminnal, dimetil-aminnal vagy hidrazinnal való reagáltatás útján a megfelelő, R2 he­lyén 2-/metil-amino/-2-oxo-etil- illetőleg 2/dimetil-ami­­no/-2-oxo-etil- vagy 2-hidrazino-2-oxo-etil-csoportot tartalmazó vegyületté alakítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén (1-4 szénatomos alkil/-tio­­-/I —4 szénatomos alkil/'-csoportot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületet oxidáció útján a megfelelő, R' helyén (1—4 szénatomos alkil/-szulfinil-/l-4 szénatomos alkil/-csoportot tartalmazó vegyületté ala­kítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén ciano-/l—4 szénatomos alkil/­­-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet redukció útján a megfelelő, R2 helyén amino-/l—4 szénatomos alkil/-csoportot tartalmazó vegyületté, vagy 1,2-diamino-etánnal való reagáltatás útján a megfelelő, R‘ helyén dihidroimidazolil-csoportot tartalmazó ve­gyületté alakítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén amino-/l—4 szénatomos al­­kil/-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­letet 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot tartalmazó acdezőszerrel való reagáltatás útján a megfelelő, R2 he­lyén 2-4 szénatomos alkanoil-amino-csoportot tartal­mazó vegyületté alakítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén ftálimido-/! —4 szénatomos alkil/-csoportot tartalmazó vegyületet redukció útján a megfelelő, R2 helyén aminocsoportot tartalmazó ve­gyületté alakítunk; vagy — egy kapott, R2 helyén halogén-/l—4 szénatomos al­­kiI/-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyüle­­tet 1-4 szénatomos alkil-merkaptánnal való reagálta­tás útján a megfelelő, R2 helyén 1—4 szénatomos al­­kil-tio-alkil-csoportot tartalmazó vegyületté alakítunk; és,'vagy kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet a megfelelő savval való reagáltatás útján va­lamely gyógyászati szempontból elfogadható savaddí­­ciös sóvá alakítjuk át. Az R2 helyén oxo-alkil-csoportot tartalmazó (Ib) képletű vegyület egyes ilyen átalakításait példaképpen a C. reakció vázlat szemlélteti. Még nem ismerjük tökéletesen a hányás, különösen a kemoterápiás kezeléssel kiváltott hányás fiziológiáját és neurofarmakológiáját. A hányást szabályozó mecha­nizmus két különálló egységből áll a nyúltagyban: a há­nyásközpontból és a kemoreceptor kioldó zónából (CTZ). A hányásközpont, amely az összes hányásinger végső közös útját képezi, a negyedik agykamra oldalsó retikuláris részén helyezkedik el. A CTZ szintén a ne­gyedik agykamra alján található, és úgy tűnik, hogy a vérben vagy az agy-gerincvelői folyadékban levő vegyi ingerek aktiválják. Ingerek hatására a receptorok, pél­­dárl a dopamin receptorok, impulzusokat hoznak létre a CTZ-ben, ezek az impulzusok eljutnak a hányásköz­ponthoz, és hányás jön létre. Reflexszel kiváltott há­nyást a gyomor-bél traktusból származó ingerek vagy a központi idegrendszer receptorainak ingerlése is okoz­hatnak. A hányás egy másik kiváltó helye az agykéreg lehet. A kemoterápiás kezelésben részesülő betegeknél jelentkező hányás problémája tehát nyilvánvalóan nem lehet exogén vegyi ingerléssel összefüggésben. Úgy vél­jük, hogy ez a hányás kezdetben az agykéreg közvetí­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom