195464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzervipari, élelmiszeripari szerves hulladékok és iszapok komposztálására és ártalmatlanítására
] 195 464 A találmány tárgya eljárás konzervipari, élelmiszer ipari szerves hulladékok és iszapok komposztálására és ártalmatlanítására. Ismert, hogy a szerves hulladékok komposztálás útján történő lebontása a hagyományos módszerekkel, alacsony hőmérsékleten és anaerob körülmények között 12—18 hónapot vesz igénybe, azonban a lebomlás során a szerves hulladékokban levő toxinok és egyéb káros mikroszervezetek nem pusztulnak el teljesen, ezért a keletkező komposzt nem használható fel a komposzttrágyaként a mezőgazdaságban. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, amellyel a konzerviparban és élelmiszeriparban keletkező szerves hulladékok komposztálással ártalmatlaníthatok, és a komposzt a mezőgazdaságban trágyákén: felhasználható. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a szerve; hulladékhoz a lebomlást gyorsító baktériumsűrítményt adunk és a komposztálást aerob körülmények között végezzük, a komposztálandó anyag úgy felmelegszik, hogy az erjedési és lebomlási idő alatt a toxinok és egyéb káros mikroszervezetek is elpusztulnak, a keletkező komposzt megfelel a szabványban előírt követelményeknek. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a) vízzáró rétegre tőzegkorpából készített tálcári 65—70 t%, növényi hulladékokból, célszerűen fűrészporból, szecskázott szalmából, gyaluforgácsból, szőlőtörkölyből készített keveréket 3—4 t% mészhidrátot, 20—25 t% konzervipari vagy élelmiszeripari, növényi eredetű, darabos vagy iszapszeréi hulladékot,és 5—10 t% aktivátort egymásra rétegezve, prizmába rakjuk, és a keveréket klórmentes vízzel 60—65 17c nedvességtartalomra felnedvesítjük, és pH-ját szükség esetén további mészhidrát beadagolásával 7 és 8 közötti értékre állítjuk, és a keveréket állni hagyjuk, amíg a prizma hőmérséklete 65—70 °C-ra emelkedik, b) amikor a prizmában levő keverék hőmérséklete 50 °C körüli értékre csökken, átforgatjuk,és c) hőmérsékletét 50 °C körüli értéken, nedvességtartalmát pedig klórmentes víz hozzáadásával 50—55 t% körüli értéken tartjuk, majd a keveréket 14—18 nap eltelte után 40-45 °C hőmérsékletem aerob körülmények fenntartása mellett 4—5 hetei át komposztáljuk. Aktivátorként önmagában ismert eljárással előállított aktivátort alkalmazzuk. Az említett eljárás szerint az aktivátort úgy állítják elő, hogy először zöld növényi anyagot, szőlőtörkölyr, nádtörmeléket, szalma és kaszált fű keverékét, lebon;lott nádiszapot, ammónium-nitrátot és baromfitrágyát összekevernek, és a keveréket prizmába rétegezik, átnedvesítik, majd fóliával letakarva 22—25 napig állri hagyják. Ha eközben a prizma hőmérséklete 55 °C alá csökken, a prizmát átforgatják. Az így előállított oltóanyaggal állítják elő az aktivátort oly módon, hogv zöld növényi anyagot, szőlőtörkölyt, nádtörmeléket vagy szecskázott szalmát és tőzegkorpát összekevernek, a keveréket átnedvesítik, az átnedvesített anyaghoz 0,5—1% mennyiségű oltóanyagot adnak, homogenizálják,és prizmába rakva 2—3 hétig állni hagyják. Eközben hullott falevelet, tőzegkorpát és növényi hulladéko-, célszerűen szalmát és/vagy kukoricaszárat összekeve.nek, hozzáadnak dohányport, mészhidrátot és amrnó- 2 nium-nitrátot, a keveréket átnedvesítik, prizmába rakják, és befedve állni hagyják. Amikor a prizma hőmérséklete az 50-55 °C-t elérte, levegőt hivatnak a prizmába, majd a prizma pH-értékct 7,5—8 értéken, C:N arányát 10:1 körüli értéken és nedvességtartalmát 50-55 t% értéken tartják, es a levegő behívatását addig folytatják, amíg a prizma anyaga barna színűvé nerr válik, akkor a keveréket 10—14 napig érlelik, végül az oltóanyaggal kezelt és oltóanyag nélküli prizma tartalmát összekeverik, baromfitrágyát adnak hozzá, majd lefedve 8-10 napon át pihentetik. Az eljárás során a prizmába rakott keverékben megindul a kívánt mikrobiológiai tevékenység, a prizma hőmérséklete felmelegszik, magas (70-75 °C) hőmérsékletét viszonylag hosszú időn át (6-8 napig) megtartja, aerob erjedés játszódik le. Ennek során a különféle baktériumok és gombák megtámadják a még lebomlatlan szerves anyagot, és egyszerűbb szénhidrátokká bontják, eközben hő- és széndioxid keletkezik. A szénhidrátok oxidálódnak, ezt az anyag megbarnulása jelzi. Ugyanakkor a nitrifikáló baktériumok megkötik a hulladékokban levő szabad ammóniát és átalakítják a testüket alkotó fehérjékké. A viszonylag magas hőmérsékleten még a melegtűrő (termofil) baktériumok is elpusztulnak vagy annyira legyengülnek, hogy a további kezelés következtében életképtelenné válnak. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy segítségével a konzerviparban és élelmiszeriparban keletkező, környezetet veszélyeztető szerves hulladékokból a talajerő pótlására alkalmas, nagy hatékonyságú komposzttrágya állítható elő. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákkal szemléltetjük. 1. példa Komponensek: Vázanyagok: 50 t%. fűrészpor 40 t% szolotörkóly, 10 t%aktivátor (a 4926/85 számú magyar szabadalmi bejelentés 2. példája szerint előállított aktivátor). Adalékok 1 t légszáraz vázanyagra számítva: 0,4 t vágóhídi bendő- és béltartalom, 0,06 t mészhidrát, 0,1 t légszáraz tőzegkorpa. A tőzegkorpa háromnegyed részéből 20 cm vastagságú alapréteget készítünk, erre 30 cm vastagságban rárétegezzük a fűrészport, majd 15 cm vastagságban a szőlőtörkölyt úgy, hogy az utóbbi réteg tálca alakot képezzen. Ezután a felső rétegre rászórjuk a mészhidrátot. Az így elkészített első rétegre 30 cm rétegvastagságban vágóhídi bendő- és béltartalmat, majd újra 10 cm vastagságban szőlőtörkölyt, 20 cm vastagságban fűrészport és 30 cm vastagságban vágóhídi bendő- és béltartalmat, erre 1—2 cm vastagságban újra mészhidrátot, 10 cm vastagságban szőlőtörkölyt és 20 cm vastagságban fűrészport rétegezünk. Minden réteghez 10 t% aktivátort adunk. így körülbelül 2 m széles, 2 m magas és megfelelő hosszúságú kazlat kapunk, amelyet klórmentes vízzel 60 t%-ra felnedvesítünk. A 7—8 pH-értékű keverék erősen felmelegszik, hőmérséklete eléri a 70—75 úC-t/és ezt a hőmérsékletet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
