195459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás épületszerkezeti elemek, főleg nedves falak vizesedését és gombásodását megszüntető és/vagy megelőző cementhabarcs előállítására

3 195 í 59 4 atomszámú, a d) komponens pedig szerves alkoxid ve­­gyületeket tartalmaz. Eljárhatunk a cementhabarcs készítésénél úgy is, hogy az adalékszer komponenseit a) -.0,15-0,50 b) : 0,15-0,40 c) : 0,20-0,70 d) :0,01— 0,03 tömegarányban állítjuk elő. Végezetül hatásos előállítási módot határoz meg az az eljárás, melynek során az adalékszer vizes oldatának térfogatarányát 100:0,7 — 100:1,0 arányban állítjuk elő. A találmány szerinti cementhabarcs előállítását cél­szerű olyan keverővízzel végezni, amelyhez előzőleg hozzáadtuk az adalékszer vizes oldatát és jól elkever­tük, valamint olyan agyagmentes folyami homokot célszerű használni, melynek szemcsemérete 0,1—5 mm. A habarcs meszet nem tartalmazhat. A felújítandó szerkezet előkészítése a szokásos mó­don történik: először a nedves vakolatot le kell verni, majd seprűvel portalanítani kell. A szerkezetet vízzel elő kell nedvesíteni. A felújító vakolat felhordása a szo­kásos módon történik. A nedves szerkezetre felvitt minimálisan 2 cm, op­timálisan 3 cm rétegvastagságú habarcs kiszáradt álla­potában a szerkezetben (falban) levő nedvesség egyen­letes távozását eredményezi és egyúttal javítja a szer­kezet mechanikai szilárdságát. Ezzel a folyamatosan párologtató réteggel elérhető az, hogy a nedves (falfe­lület száradás közben nem foltosodik, hogy télen nincs a felületen páralecsapódás és így nincs kifagyás sem. A pórusos szerkezetű vakolat a falból kikristályosodó sókat olymódon zárja magába, hogy közben a vakolat biztosítja a falazat esztétikai állandóságát is. A felújító vakolat összetétele és az adagolt gombagátló vegyület szinergetikus hatása révén megakadályozza a gombáso­dás megindulását. A cementhabarcs készítésénél az adalékszer alkal­mazása a felsoroltakon kívül még azzal az előnnyel is jár, hogy az adalékszer a habarcsot plasztikussá és könnyen felhordhatóvá teszi. A vakolat jól tapad tégla, kő vagy vegyes falazatú szerkezetek függőleges és víz­szintes felületein. A találmány szerinti eljárás építmények nedves szerkezeteinek felújítására önálló eljárásként alkalmaz­ható, ha a szerkezetben levő nedvesség állandó után­pótlást kap, pl. a talajból felszívódó vízből, de a folya­matosan jelenlevő nedvesség nem haladja meg a 10 tö­megszázalékot (téglában mérve). A találmány szerinti eljárás fal és födém kiszárítá­sára önálló eljárásként használható, ha a nedvesség a falban 10 tömegszázaléknál több, de folyamatos után­pótlást nem kap, pl. egyszeri csőrepedés vagy tető­beázás. Ha a falazatban folyamatosan jelen levő nedvesség meghaladja a 10%-ot, akkor ismert utólagos szigetelési eljárással kombinálva kell alkalmazni a találmány sze­rinti eljárást. A találmány szerinti eljárás nedves szerkezetek fel­újítására alkalmazott, mechanikai szilárdságot és esz­tétikai állandóságot eredményező cementhabarcs ösz­­szetctelét és tulajdonságait — az oltalmi kör korláto­zása nélkül a következő példák szemléltetik. 7. példa Lineáris C, 2 -alkil-benzol-szulfonsav Na-só 1,5 g Nonil-fenol-polietiléngl.kol-éter, (etilén-oxid csoportok átlagos száma 8) 1,5 g Lauril-éter-szulfát Na-só (etilén-oxid csoportok átlagos száma 4) 7,0 g A külön-külön beméri: tenzideket 90 cm3 vízzel, előnyösen ionmentes vízben, feloldjuk. A kapott 10 g/100 cm3 tenzidoldattal a következőképpen készít­jük a cement-habarcsot: 1 dm3 portlandcementet és 4 dm3 agyagmentes folyami homokot (szemcseméret 0,1—5 mm) összekeverjük, majd 10 g/100 cm3-es ten­­zid adalék-oldat 15 cm3-ét csapvízzel 1 dm3-re hígít­juk, homogénre keverjük és ezt a cement-homok ke­verékhez adjuk. Az így előállított cement-habarcs jel­lemzőit az 1. táblázat tartalmazza. Kontroll mintával (8. példa) összehasonlítva megállapítható, hogy a DIN 1164 vizsgálati módszer szerint szétterülés mér­téke az 1. példa esetében 1,5-szer nagyobb. Az 1. pél­da szerint készült vakolat pórustartalma 20%, a kont­roll mintáé 0%, azaz nem tartalmaz légpórust. Ennek megfelelően 1 dm3 vakolat tömege is csökken abban az esetben, ha a cementhabarcs keverővize tenzid adalé­kot tartalmaz. 2. példa Lineáris Cj 2 -alkil-benzol-szulfonsav Na-só 1,5 g Nonil-fenol-polietiléngl;kol-éter (etilén-oxid csoportok átlagos száma 8) 1,5 g Lauril-éter-szulfát Na-só (az etilén-oxid csoportok átl. száma 4) 6,8 g Benzil-formál (formaldehid benzil alkohollal képzett mono és/vagy diacetálja) 0,2 g Az 1. példában leírt módon a komponensek bemért mennyiségéből 10 g/100 cm3 töménységű oldatot ké­szítünk. A cementhabarcs készítésénél is az 1. példá­ban leírt módon járunk el, azzal a különbséggel, hogy az 1 dm3 keverő víz 3 cn3 fenti összetételű oldatot tartalmaz. Az így előállított cementhabarcs és felhordott vako­lat jellemzőit az 1. táblázat tartalmazza. Itt látható, hogy a 2. példa szerinti minta jellemzői az 1. példához hasonlóak. 3. példa Elágazó Cj 2 -alkil-benzol-szulfonsav Na-só 3.0 g Nőni]-fenol-polie tilénglikol-éter (az etilén-oxid csoportok átlagos száma 20) 3,0 g Nonil-fenol-éter-szulfát Na-só (az etilén-oxid csoportok átlagos száma 6) 3,8 g Arii-metanol 0,2 g Az 1. példában leírt módon a felsorolt komponen­sekből 90 cm3 desztillált vízzel oldatot készítünk. A cementhabarcs készítésénél is az 1. példa szerint járunk el, azonban a fenti oldatból 7,5 cm3-t tartalmaz az 1 dm3 keverővíz. Az előállított cement habarcs, vala­mint a felhordott vakolat jellemzőit is az 1. táblázat mutatja. A cement-habarcs teriilése nagyobb mértékű, a vakolat pórustartalma kisebb, mint az 1. példa sze­rinti mintáé. 4. példa Lineáris Cl, -alkil-benzol-szulfonsav NH4-só 4,0 g Tri butil-fenol-polie tilénglikol-éter (az etilén-oxid csoportok átlagos száma 10) 3.8 g Lauril-éter-szulfát Na-só 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom