195448. lajstromszámú szabadalom • Cseppalakú tárolótartály
3 195 448 4 az elgondolás, amely a 31 18 921 számú NSZK közrebocsátási iratból ismerhető meg. Alapötlete egyszerű, de meglepő. A tartályfalban ébredő igénybevételeket ui. azzal az intézkedéssel mérsékli, hogy az édes víz tárolására szolgáló tároló tartályt tengervízbe meríti. így a tartály falában csak a külső és belső folyadék fajsúlyának különbségéből keletkeznek gyűrűirányú erők. Az egyetlen olyan megoldás, amely a ponyva teherbírásából kiindulva igyekszik az erőjátékot befolyásolni, a 187.547 lajstromszámú magyar szabadalmi leírásban olvasható. Lényege, hogy a tároló tér határoló falát egy merevítő gyűrűvel, valamint feszítő kötelek segítségével tehermentesítik. Az elgondolás ugyancsak szellemes és korszerű, de itt is szükség van olyan járulékos szerkezetek kialakítására, melyek a tulajdonképpeni anyagtárolásban nem vesznek részt. A találmány célja olyan cseppalakú tárolótartályok kifejlesztése, amelyek szerkezeti kialakításuknál fogva módot adnak a korábbiaknál sokkal nagyobb kapacitással bíró tároló terek létesítésére és egyúttal az ismert megoldások fogyatékosságainak kiküszöbölésére. A találmány feladata ezen belül annak megvalósítása, hogy a flexibilis falú tároló tartályokban a töltés és az ürítés kritikus helyzeteiben se keletkezzék olyan igénybevétel, ami annak szerkezeti biztonságát veszélyeztetné vagy megfordítva, a biztonság érdekében a határoló fal túlméretezését tenné szükségessé. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a meridián irányú erők leépülését okozó ráncosodási jelenséget tudatosan ki lehetne használni a megengedhető túllépő gyűrűirányú többletigénybevételek kiküszöbölésével. Része a találmányi gondolatnak az is, hogy a szándékolt ráncosodást a flexibilis tartályfal megfelelő szabásalakjával,, valamint a tartályfalnak „előregyártott ráncokkal” való ellátásával lehet legegyszerűbben elérni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti cseppalakú tartály főleg folyadékok befogadására — amelynek szilárd alapzata, a szilárd alapzaton elhelyezkedő, a tároló teret magába foglaló hajlékony határoló fala, valamint adott esetben kiegészítő részei vannak — oly módon van kialakítva, hogy a hajlékony határoló falnak az alapzat mentén fölfekvő fenékrésze, a taroló teret felülről lefedő fedőrésze, valamint adott esetben a kettő közé iktatott középrésze van a középrész pedig előnyösen meridián irányú alakkövető cikkelyekkel és/ vagy erősítő betétekkel van ellátva. A találmány szerinti cseppalakú tároló tartály további ismérve lehet, hogy a fenékrész megközelítőleg köralaprajzú felület mentén érintkezik az alapzattal. A középrész átmérője a fenékrész átmérőjét meghaladja, és mindkét mérete a tárolótér hajlékony határoló falának alakváltozó képességéhez és a tárolt anyag mennyiségével összefüggő igénybevételek nagyságához igazodik. A középrész alakkövető cikkelyeit zsebek és/ vagy öblök és/vagy redők alkotják. Az erősítő betétek a határoló fal délköreit alkotó kötelek vagy huzalok, amelyek célszerűen az alakkövető cikkelyek szélei mentén helyezkednek el. Az egyik lehetséges kiviteli alaknál az alakkövető cikkelyek a középrészben egymástól távközzel és alaprajzi értelemben a határoló falban körszimmetrikusan vannak kiosztva. Egy másik lehetséges kiviteli alaknál az alakkövetö cikkelyek a középrészben közvetlenül egymás mellett helyezkednek el. Az utóbbi esetben az erősítő betétek a közvetlenül egymás mellett lévő alakkövető cikkelyek találkozási vonalai mentén vannak elhelyezve. Az erősítő betétek a határoló falhoz annak meridián irányú varrásai mentén vannak hozzáerősítve, vagy meridián irányú hosszanti zsebekbe vannak beágyazva. Bármely kiviteli alaknál a határoló fal középrészének alakkövető cikkelyei csőszerű cellákkal vannak kiegészítve vagy helyettesítve. Egy ugyancsak célszerű kiviteli alaknál a hajlékony falat a tartály üres állapotában egymáson lényegében síkban kiteríthető, a feltöltés során csökkenő kerületű és általában kör alaprajzú fenékrész és fedőrész együttese alkotja. A tartály üres állapotában síkban kiterített fenékrész és/vagy fedőrész kerülete mentén az alaprajzi kör görbületét meghaladó görbületű közbenső szakaszok vannak. A találmány szerinti cseppalakú tároló tartály műszaki előnye abban van, hogy a tartály hajlékony határoló falának sajátságos kialakítása következtében csak korlátozott nagyságú és így előre megtervezett mértékű gyűrűerők tudnak csak Idalakulni. Valójában az történik, hogy a kedvezőtlen gyűrűirányú ráncosodást a ponyvába előre „beépített” sugárirányú ráncrendszerrel tudjuk megelőzni. Ily módon akár 1000 m3 befogadóképességű ponyva tartály létesítésére is lehetőség nyílik. Ez pedig gyakorlatilag a tízszerese a korábban elérhető tárolási kapacitásnak. A javasolt kialakítású hajlékony falú tartály gazdasági jelentősége abban nyilvánul meg, hogy ezen az úton még a legigénytelerebb szerkezeti kialakítású hőszigeteletlen acéllemez tartályokhoz viszonyítva azok létesítési költségének egy tizednyi részéből a velük azonos befogadóképességű tartály előállítható. Igaz ugyan, hogy a fémtartályok hosszabb élettartamúak, de állandó karbantartást kívánnak, és így a ponyvatartályok gazdaságossága még nyilvánvalóbbá válik. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a csepptartály egy lehetséges kiviteli alakjának oldalnézete töltött állapotban, a 2. ábra a határoló fal metszete, a 3. ábra erősítő betét elhelyezése, a 4. ábra a határoló fal cellái, az 5. ábra egy másik kiviteli alak üres állapotban, a 6. ábra ugyanaz alaprajzban, a 7. ábra ugyanaz oldalnézetben, de töltött állapotban. Az 1. ábrán a ponyva anyagú, tehát hajlékony határoló fallal bíró cseppalakú tároló tartályt látjuk oldalnézetben. A tartály a szilárd, sík felületű 1 alapzatra van telepítve, és a benne tárolt folyadék szétterülése miatt valóban csepp alakot vesz föl. A tároló tartály hajlékony 2 határoló fala három — a valóságban élesen el nem különülő, de szerepe és viselkedése szempontjából eltérő — részből áll, a 2a fenékrészből, a 2b középrészből és a 2c fedőrészből. A hajlékony 2 határoló fal 2b középrésze mentén vannak kialakítva a 2. ábrán föltüntetett 3 alakkövető cikkelyek. Az utóbbiak a 2 határoló fal anyagának szilárdsága, alakváltozó képessége és adott esetben egyéb tulajdonságainak figyelembevételével különböző geometriai alakúak lehetnek. A 2a. ábrán a 3 alakkövető cikkelyeket a 3a zsebek, a 2b. ábrán a 3b öblök, a 2c. ábrán a 3c redők alkotják. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
