195447. lajstromszámú szabadalom • Csomagolóeszköz nagy, nehéz tárgyakhoz, különösen katonai felszerelésekhez
3 195 447 4 a 9. ábrán a találmány szerinti védőburkolat példakénti kiviteli alakjának egyik végét tüntettük fel perspektivikus nézetben; a 10—12. ábrákon a tömlővégek lezárásához előirányzott szorító-kapcsolóelemek láthatók; a 13—15. ábrákon a találmány szerinti védőburkolat egy további kiviteli alakját ábrázoltuk; a 16. ábrán a 15. ábra szerintihez hasonló nézetben mutat egy védőburkolatot, amelynél eltérő kapcsolóelemet alkalmaztunk; a 17. ábrán a 16. ábra szerinti kapcsolóelem nagyobb méretarányú keresztmetszetben látható. Az ábrákon a találmány szerinti védőburkolathoz alkalmazott tömlőt 10 hivatkozási számmal, azokat a lezárási helyeket pedig, ahol kapcsolóelemek kerülnek elhelyezésre, 11 hivatkozási számmal jelöltük. Az 1. ábrán felülnézetben, a 2. ábrán pedig elöinézetben látható egy kiterített, de még térelemmé nem formált 10 tömlő. A 3. ábrán a 10 tömlő már abban az állapotában látható, amelyben a csomagolandó testet már körülveszi, és itt feltüntettük all lezárási helyeket is. Az 1-3. ábrák szerinti 10 tömlő végei úgy vannak leszabva, hogy a leterített 10 tömlőből kétoldalt két-két négyzet alakú részt kivágtunk; a kivágásokkal csökkentett hosszúság megfelel a kész védőburkolat szélességének, a szárny hossza pedig lényegében a védőburkolat magassága felének. Ha tehát a tömlőt a kész magasságra felhúzzuk, majd a szárnyakat alulról és fölülről behajtjuk, a védendő tárgyat minden oldalról teljesen beborító védőburkolatot kapnak. A 4. ábrán egy laposan leterített 10 tömlő egy másik kiviteli alakja látható; e tömlő végei az 1. ábra szerintitől eltérő módon vannak leszabva mégpedig úgy, hogy a tömlő végeiből két-két egyenlőszárú háromszög alakú részt vágnak ki. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti 10 tömlő előlnözete. A perspektivikus 6. ábrán jól látható, hogyan illeszkednek egymáshoz a 4. ábra szerinti tömlő leszabott végei; a kivágásokkal kialakított háromszög alakú szárnyakat mind a négy oldalról behajtjuk, így a 11 lezárási helyek a homlokoldalon átlósan helyezkednek el. A 7. ábrán egy, a talajon egyoldali redőzéssel leterített 10 tömlő elölnézetben-látható. A 10 tömlőnek a kész védőburkolat fölső felületét alkotó részének szélein 12 fülek vannak rögzítve, amelyeken 13 csapok vannak átvezetve. Mindegyik 13 csap egy-egy 14 merevítőléc egyik végéhez van csatlakoztatva. A 14 merevítőlécek a másik végükkel a 15 csuklópontoknál vannak a talajhoz rögzítve, és a csukló csapok körül elfordíthatok. A 15 csuklópontok — önmagában ismert eszközök segítségével — a talajhoz képest rögzítve vannak. A 8. ábrán a 7. ábra szerinti tömlőből kialakított védőburkolatot tüntettünk fel, amelyet úgy állítunk elő, hogy a kiterített tömlőt a 14 merevítőléceknek a 15 csuklópontok körüli elfordításával a tárgy befogadására alkalmas — zárt szelvényű — formára hozzuk. A 8. ábrán az is jól látható, hogy a védőburkolat mindkét oldalán 12 fülek vannak felerősítve, és hogy a 7. ábrán nyíllal szemléltetett elfordítási műveletet tükörképszerűen a 10 tömlő jobboldalán is megismételtük. A felállítási művelet eredményeként olyan, a 8. ábrán bemutatott védőburkolatot kapunk, amely lényegében doboz alakú, két homlokoldalán nyitott, azonban a két végén a 11 lezárási helyek mentén kapcsolóelemek segítségével lezárható. Nincs feltétlenül szükség arra, hogy a 14 merevítőlécek a 10 tömlőhöz csatlakoztatva maradjanak; ezeket eltávolíthatjuk, amikor a 10 tömlő a burkolandó tárgyat már körülveszi. A 9. ábrán azt szemléltetjük, hogyan zárható le a 6. ábra szerinti 10 tömlő a 11 lezárási helyek mentén elhelyezett kapcsolóelemek segítségével. Ebben az esetben négy egyenesvonalú kapcsolóelemre van szükség, amelyek a kereszteződési pontjukban egy speciális kapcsolótaggal vannak egymással összekötve. Az egyenesvonalú kapcsoló elemeket a 10-12. és a 17. ábrákon keresztmetszetben mutatjuk be és 20 hivatkozási számmal jelöljük. A 10. és 11. ábrákon a 20 kapcsolóelem egy kiviteli alakja látható, mégpedig a 10. ábrán zárási művelet végrehajtását megelőző, all. ábrán pedig zárási helyzetében. A 20 kapcsolóelem lényegében egyenesvonalú, hosszúkás test, amelynek két hosszanti: oldalában rések húzódnak végig. Ezekben a résekben összenyomható 21 tömítőlécek helyezkednek el, amint ez ponyvák rögzítésénél egyébként önmagában ismert. A 10 tömlő szélein 24 rögzítési helyeken 23 fülek vannak a 10 tömlőhöz csatlakoztatva. E 23 fülke segítségével a 10 tömlő széleit a 20 kapcsolóelem egy csapjára, vagy hasonló elemére fűzzük (11. ábra), és a 21 tömítőlécek vastagságának - önmagában ismert módon történő - megnövelésével szilárd, és hermetikus zárást biztosító kapcsolatot hozunk létre. A 20 kapcsolóelem egy másik kiviteli alakja nagyobb méretarányú keresztmetszetben a 12. ábrán látható. Ebben az esetben a 20 kapcsolóelem réseiben rugalmas 21 tömítőlécek helyezkednek el. A 21 tömítőlécekkel szemben itt egy egyenes, lécszerű 25 szorítótag húzódik, és a 20 kapcsolóelem talpából — a 25 szorítótagon is átvezetett - 26 menetes csapok nyúlnak forgatható 28 gombok 27 furataiba. Miután a tömlő széleit a résekbe vezettük, a 28 gombok elforgatásával szilárd és hermetikus zárást biztosító kapcsolatot hozunk létre. A 13. ábrán felülnézetben, a 14. ábrán pedig elölnézetben mutatjuk be a laposan létesített 10 tömlő egy további kiviteli alakját, amelyből — felhúzás után — a 15. ábrán perspektivikus nézetben látható védőburkolatot állítjuk elő; ebben az esetben a tömlő szélei végenként egyetlen egyenes 11 lezárási hely mentén vannak — külön nem ábrázolt kapcsolóelemek segítségével — hermetikusan összekapcsolva. A tömlő széleinek lezárásához pl. a 16. és 17. ábrán látható 20 kapcsolóelem alkalmazható, amely 30 csuklópántokkal (16. ábra) részelemekre van megosztva, ami a 20 kapcsolóelem kezelését megkönnyíti. A 17. ábra szerinti nagyobb méretarányú keresztmetszetben látható 20 kapcsolóelemnek az egyik oldalán hosszirányban húzódó rése van, amelybe a 10 tömlő széleit be kell vezetni. E 16. és 17. ábra szerinti 20 kapcsolóelemnek is van a 10. és 11. ábra szerinti 20 kapcsolóeleméhez hasonló 21 tömítőléce, amely zárási helyzetében a tömlővégek szilárd és hermetikusan záró kapcsolatát biztosítja. Az alkalmazott tömlőanyag helyileg változó vastagságú is lehet anélkül, hogy ezzel az igénypontok által definiált oltalmi kört túllépnénk. A tömlőnek például a talajra kerülő tartománya lehet a többi részénél vastagabb. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
