195409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erjesztéssel tartosított takarmányok aerob stabili-tásának fokozására

A találmány tárgya eljárás erjesztéssel tartósított, könnyen erjeszthető takarmányok cs melléktermékek fehérje tartalmának növelése és aerob stabilitásának fo­kozására. Az erjesztcses tartósítás során jelentős veszteséget okoz a siló felbontásakor bekövetkező utóerjedés. Az ebből származó veszteség mértéke 1-2%-tól 10-12%-ig terjedhet, sőt egyes esetekben elérheti a tartósítás során előálló összes veszteség felét is (Gross, F.: Futterkon­servierung. 162-198. p. DIG Verlags. Frankfurt am Main. 1979). Utóerjcdéssel elsősorban a sok szénhidrátot tartal­mazó, könnyen erjeszthető takarmányok esetében kell számolnunk, de jelentős utóerjedés következhet be olyan esetekben is, amikor a főerjedést — a veszteségek csökkentése érdekében - valamilyen kémiai anyaggal, pl. formáimnál fékezzük, és így jelentősebb mennyisé­gű szénhidrát marad vissza az erjesztett takarmányban. Az utóerjedést, amint azt az újabb kísérleti eredmé­nyek igazolták (Paltlow: Das wirtschaftseig. Futter, 1979. 25; 1 30-35.p.). elsősorban élesztők és penészek okozzák, és csak kisebb hányadban bakteriális tevé­kenység következménye. Az élesztők és penészek jelen vannak már a silózandó takarmányok, melléktermékek felületén és a tárolási viszonyoktól függően már a ki­bontás előtt jelentős mértékben elszaporodhatnak a si­lóban, ami az utóerejedési veszteség ugrásszerű növeke­dését eredményezi. Az utóerjedesi veszteség csökkenthető:- az anaerob körülmények gyors és minél tökélete­sebb megteremtésével,- a képződő erjedési savak mennyiségének növelésével; valamint- fungicid hatású anyagok alkalmazásával. Horizontális silókban a takarmány szecskázása és traktorral való tömörítése nem teszi lehetővé az oxigén teljes kizárását a silóból. Ezért egyes, silózáshoz aján­lott készítmények fungicid anyagot is tartalmaznak (pl. a Kofasil Neu, melyben propionsav található). A fungi­cid anyagok használatát azonban korlátozza, hogy drágák. A szilázsban erjedés után képződő tejsav mennyisé­gének növelésére többféle eljárás vált ismertté. Ilyen a főerjedést követő szekunder erjedési folyamatok (tej­­savbontás) kémiai úton történő gátlása (HU 187 651.), valamint a kémiai úton történő szelektív mikrobagátlás és egyidejűleg a tejsavképződés serkentése (1636/84. a. sz.) közepesen és nehezen erjeszthető takarmányok si­lózásánál. Az önmagukban is jól erjedő, könnyen erjeszthető takarmányok esetében - mint pl. a silókukorica, a siló­cirok - az előbb említett megoldásokra nincs szükség. A képződött tejsav mennyisége ugyanis egyszerűen ho­­mofermentativ tejsavtermelő baktériumokkal történő oltással is fokozható (Pahlow: Das wirtschafteig. Futter, 1982.. 28; 2:107—122.p.). 105 —106 csíraszámmal tör­ténő oltás hatására - részben a tejsavbaktériumok és élesztők között kialakult kompetitiv gátlás, másrészt a megnövekedett tejsavtartalom miatt - javul a szilá­­zsok aerob stabilitása. A kedvező hatás elérésének feltétele azonban, hogy az oltással bevitt tejsavbaktériumok a meglévő vad fló­rával szemben uralomra jussanak, elszaporodjanak a takarmányban és kellően savtűrőek legyenek, mert a könnyen erjeszthető takarmányoknak általában kicsi a pufferkapaeitása. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az egyszerű oltás gyakran nem vezet a kívánt eredményre, a feltéte­lek egyikének vagy másikának hiánya miatt.- A találmányunk szerinti eljárás annak a felismerésén alapul, hogy- a növény felületén található vad flóra csíraszámának részleges csökkentésével (részleges sterilezés) kedve­zőbbé válnak a feltételek az oltással bevitt baktériu­mok uralomra jutásához, valamint, hogy- a takarmány pufferkapacitásának növelésével to­vább fokozható a szilázsban képződő lejsav nteny­­nyisége. Az eljárás szerint a takarmányban karbamidot, ureáz enzim segítségével szabályozott intenzitással, ammóniá­ra bontunk. Az ammónia felszabadulását úgy szabá­lyozzuk, hogy a takarmány kémhatása 24 órán belül 7,5-8 pH-ig emelkedjen. A megnövekedett ammónia koncentráció - csíraölő hatása révén - csökkenti a ta­karmány felületén az élesztő- és penész-számot. Ugyan­akkor a karbamid bomlásakor az ammóniával egyidejű­leg felszabaduló széndioxid — ami 0.5% karbantidadag esetén 100 kg takarmányra vetítve kb. 100 1-t tesz ki- az anaerob környezet gyorsabb kialakulását és ezzel a tejsavas erjedés megindulását segíti elő. Ezt eljárá­sunkban homofermentatív tejsavtermelő kultúrával tör­ténő oltással is fokozzuk. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy min­den 1000 kg silózandó termékhez 5-20 kg karbami­dot, 0,15-2,0 kg ureáz enzim tartalmú anyagot, 5- 300 g, 17xl09/g csíraszámú liofilezett tejsavbaktérium törzseket hordozó anyagot és 25-300 g kolloid vivő- és védőanyagot adagolunk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosí­­tási módja esetében keveréket készítünk 87-96 tömeg %, előnyösen 90-93 t% karbamid, 3-10 t7f, előnyösen 5—8 t% ureáz enzim tartalmú anyag. 0,05-0,15 t%, előnyösen 0.1 t% liofilezett tejsavbaktérium törzseket 17xl09 csíraszám/g mennyiségben tartalmazó anyag és 0,5-1,5 17t, előnyösen 1 t% kolloid vivő- és védő­anyag összekeverésével, és ezt a készítményt a silózan­dó termék mennyiségére vonatkoztatott 0,5-2.0 t% mennyiségben a silózandó termékhez keverjük. Ureáz enzimet tartalmazó anyagként finomra őrölt növényi lisztet, előnyösen szójababdarát és/vagy lio­filezett tejsavbaktériumokat hordozó anyagot és/vagy kolloid vivő- és védőanyagként bentonitot alkalma­zunk. A karbamid szemcsék felületére a készítmény többi komponensét több rétegben visszük fel, előnyösen a karbamid szemcséket tizedmilliméter nagyságrendű vastagságban kolloid vivő- és védőanyaggal vonjuk be, erre a növényi lisztet, majd ismét kolloid vivő- és védő­anyagot és végül a liofilezett baktériumkulturát réte­­gezzük. A találmány néhány példaképpeni foganatosítási módját a következőkben ismertetjük. A mellékelt raj­zokon az 1. ábra a pH érték változása a főerjedési időszakban: a 2. ábra a tejsavtartalom változása a főerjedési idő­szakban: a 3. ábra a különböző csíracsoportok mennyiségi ala­kulása a főerjedési szakaszban tejsavbaktériumot hordozó anyag és karbamid tartalmú adalék hatásá­ra: végül 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom