195402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önetetőből etethető, nagy nedvességtartalmú takarmánykeverék, különösen granulátum előállítására
7 195 402 8 A granulálási segédanyaggal kiegészített takarmánykeveréket, melyet a hozzáadott konzervált húspép révén tartósítottunk, granuláló berendezésben, gőz hozzáadása nélkül granulálunk, majd külön hűtés nélkül takarmányszállító járműre, onnan a kacsák önetetőjébe töltjük. A granulálási segédanyag zeovit komponensével a kacsák vizes székletürítését, ezzel az alom átnedvesedését is megakadályozzuk, egyúttal megkötjük az ammóniát a írágyás alomból, ami kedvezően hat az itsálló levegőjére. A bevitt dikalcium-foszfáttal (ÁP-17 készítménnyel) a kacsák foszforszükségletét, a takarmánymésszel pedig a kalciumszükségletét is fedezzük. Az elkeverésí elősegítő zsír egyúttal energiában is dúsítja a takarmányt, ami kedvező a kacsák fejlődésére. 3. példa Hízómarhák számára készítünk granulált takarmányt nedvesen tárolt, savanyított, 30% nedvességtartalmú kukoricából (kihasználva a granulálás takarmánymegtakaritó szerepét). A nedves kukoricadarához a 2. példában leírt granulálási segédanyagot adagoljuk, ennek segítségével masszív granulátumot gyártunk, amelyet 72 óra tárolás után a marhákkal feletetünk. 4. példa Malacokkal a kedvezőbb diadetikus hatás eléréséhez száraz malactáp és savó 80 : 20 arányú keverékét kívánjuk etetni granulált formában. (Malacokkal a száraz takarmányt is minden esetben granulálva etetik.) A malactáp víztartalma 10%, a tejsavóé 90%. A fenti arányú keverék víztartalma így 26% lesz. A savót és a malactápot az 1. példában leírt módon keverjük össze, és a 2. példában leírt módon granuláljuk azzal a különbséggel, hogy a granulálási segédanyag mennyisége a keverékben csak 5%, továbbá agyagásványként a Zeovit helyett Zeolitot alkalmazunk. A találmány szerinti keverési és granulálási eljárási eljárás nélkül a malacokkal a tejsavót a száraz malactáptól függetlenül, külön megitatással lehetne felvetetni. Ez azonban a tejsavó laxáns (hashajtó) hatása miatt egyes malacoknál a kiszámíthatatlan túlfogyasztás miatt hasmenést okozhat. Ezért a kedvező élettani a diadetikus hatás ellenére sem használták a tejsavót kismalacok takarmányozására. Ha azonban a tejsavót a száraz malactáppal együtt granuláljuk a fenti módon, akkor jó eredménnyel hasznosítható malacok táplálására, mert biztosítható a savó egyenletes és káros mellékhatás nélküli mennyiségének adagolása. 5. példa Broiler csirkék számára fehéijeszegény abrakelőkeverékből (kukoricadara, búzadara, szénaliszt, premix) és hőkezelés nélkül, kémiai tartósítással vágóhídi hulladékokból előállított 72%' víztartalmú húspasztából 30% nedvességtarlalmú keveréket készítünk, melyet granulálunk is. Az abrakelőkeverék víztartalmát mérés után 12,5%nak találtuk. Számítással megállapítjuk, hogy a kívánt nedvességtartalmű keverék eléréséhez az előkeverékből 70%-ra, míg a húspasztából 30%-ra van szükség. A keverést az 1. példában leírt módon végezzük el, a granulátum préselését a 2. példában leírt módon, azzal a különbséggel, hogy a granulálási segédanyagból 6,6%-ot használunk, agyagásványt összetevőként pedig Zeovit és kaolin 1 :1 arányú keverékét. Granulálás közben összehasonlítottuk a hagyományos száraz baromfitáp és az 5. példa szerinti húspaszta, nedves baromfitáp granulálásinak enrgiafelhasználását. Az összehasonlításból az alábbi eredményt kaptuk. 12,5% víztartalmú száraz baromfitakarmánnyal a TG takarmányprés teljesítménye 3 tonna volt óránként. A húspasztás nedves tápból 5 tonna keveréket lehetett legranulálni. A 3 tonna száraz táp granulálásához felhasznált gőz előállítása a gőzfejlesztőben 40 liter tüzelőolajat igényelt (1 tonnára 13,3 litert). A nedves keverék granulálásakor gőzfelhasználás nem volt. A megnövekedett (5 tonna/óra) teljesítményt a 12,5% víztartalomra visszaszámolva a TG granuláló teljesítménye 4,1 tonna/óra granulátum volt. A tüzelőolaj megtakarítás tehát 4,1 x 13,3 = 54,5 liter. Az 55 kW teljesítményű elektromos granulálóberendezés a 3 tonna száraz termék előállítására 50 kWh energiát (1 tonnára 16,7 kWh-t) fogyasztott. A nedves keverék granulálásához felhasznált villamosenergia 40 kWh (az előbbiek szerint 1 tonnára visszaszámolva 9,8 kWh) volt. A száraz tápból előállított granulátumot hűteni kellett, a hűtőberendezés és a kiszolgáló egységek enrgiafelnasználása 22 kWh (átszámítva 7,3 kWh/tonna) volt. A nedves keveréket nem kellett hűteni, így a 12,5% víztartalomra számított 4,1 tonna/óra teljesítményt figyelembe véve a hűtésnél 29,9 kWh elektromos energia megtakarítás jelentkezett. A fentieket összegezve az 1 tonna termékre eső elektromos energia megtakarítás 26,6 kWh, ha száraz takarmány helyett nedves takarmánykeveréket granulálunk. A kémiai úton tartósított húspaszta a teljes keveréket tartósított állapotba hozta, így a nedves csírketápot felhasználás előtt 6 napig tárolhattuk romlásmentesen. 6. példa Pecsenyekacsák számára fehéijeszegény abrakelőkeverékből és vágóhídi hulladékokból természetes tejsavas savanyítással készült 75% víztartalmú húspépből készítünk takarmánykeveréket. Az abrakelőkeverék 50%-a nedvesen tárolt, tejsavas erjesztéssel tartósított 30% nedvességtartalmú kukoricadarából, míg 50%-a szokványos 12% víztartalmú száraz takarmányokból áll. Az előkeverék víztartalma tehát 21%. Számítással megállapítjuk, hogy a kívánt 36% víztartalmú húspépes keverék előállítására az abrakelőkeverékből 83%-ot, a húspépből 20%-ot kell adagolni. A takarmány keverését az 1. példában, a granulálási az 5. példában leírtak szerint végezzük. A tartósított húspép és a nedvesen tárolt, tartósított kukorica az egész keveréket tartósított állapotba hozta. A kapott terméket 8 napig tároltuk felhasználás előtt, majd a kacsák önetetőjébe töltöttük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
