195378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés soros adatátviteli vonalak jelátviteli sebességének és/vagy jeltorzításának meghatározására
1 195 378 2 2. ábra az ismert és a találmány szerinti berendezés; a 3. ábra a találmány szerinti jelátviteli sebesség és jeltorzítás meghatározó egység példakénti kiviteli alakjai; a 4. ábra a találmány szerinti időazonosító áramkör példakénti alakjai; az 5. ábra a találmány szerinti időazonosító áramkör további példakénti kiviteli alakja. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Ha valamely részletben további részletet különböztetünk meg, a hivatkozási betűt számmal egészítjük ki. Az egyirányú kapcsolatokat nyíllal, a kétirányú kapcsolatokat kettős nyíllal jelezzük. A találmány szerinti eljárást az 1. ábra alapján ismertetjük. Az eljárás a TI első időtartammal indul, amikor is beállítjuk minimálértékként az elvileg eltárolható maximális értéket, továbbá a minimum határérték nagyságát meghatározzuk, ezután T2 második időtartamban beállítjuk maximálértékként az elvileg eltárolható minimális értéket és meghatározzuk a maximum határérték nagyságát, melyet a T3 harmadik időtartam követ. A T3 harmadik időtartamban az időmérést alaphelyzetbe állítjuk, illetve leállítjuk, ezt követi a ti első időpillanat. A ti első időpillanatban megnézzük, hogy a vizsgált bejövő adatátviteli vonalon van-e jelváltozás, amennyiben igen, úgy t2 második időpillanat, amennyiben nincs,úgy ismét ti első időpillanat következik. A t2 második időpillanatban megvizsgáljuk, hogy az időmérést folyamatosan bitenként, vagy szakaszosan egy indító és leállító jel közötti idő folyamán végezzük-e. Amennyiben szakaszosan, úgy t3 harmadik időpillanat, egyébként T4 negyedik időtartam következik. A t3 harmadik időpillanatban megnézzük, hogy a ti első időpillanatban vizsgált jelváltozás indító jel-e, vagy sem, amennyiben indítójel, úgy T4 negyedik időtartam, amennyiben nem, úgy ti első időpillanat. A T4 negyedik időtartamban a mért időértéket töröljük, majd T5 ötödik időtartamban elindítjuk az időmérést, melyet t4 negyedik időpillanat követ. A t4 negyedik időpillanatban ismét megnézzük, hogy a vizsgált adatátviteli vonalon van-e jelváltozás, amennyiben van t5 ötödik időpillanat, egyébként újra a t4 negyedik időpillanat következik. A t5 ötödik időpillanatban ismét azt vizsgáljuk, hogy szakaszos vagy folyamatos-e az időmérés, amennyiben folyamatos, úgy t7 hetedik időpillanat, amennyiben szakaszos, úgy tó hatodik időpillanat következik. A tó hatodik időpillanatban azt vizsgáljuk, hogy a t4 negyedik időpillanatban történt jelváltozás leállítható jel-e, ha igen, akkor Tó hatodik időtartam, egyébként T7 hetedik időtartam következik. A Tó hatodik időtartamban letároljuk a leállító jel érkezését, melyet t7 hetedik időpillanat követ. A T7 hetedik időtartamban letároljuk azt a tényt, hogy leállító jel nem érkezett, melyet szintén t7 hetedik időpillanat követ. A t7 hetedik időpillanatban megvizsgáljuk, hogy az előző jelváltozásig mért idő nagyobb-e a minimum határértéknél, amennyiben nagyobb, úgy t8 nyolcadik időpillanat, amennyiben nem, úgy t9 kilencedik időpillanat következik. A t8 nyolcadik időpillanatban megvizsgáljuk, hogy az előző jelváltozásig mért idő kisebb-e az ezt megelőzően eltárolt minimálértéknél, amennyiben igen, úgy T8 nyolcadik időtartam, amennyiben nem, úgy t9 kilencedik időpillanat következik. A T8 nyolcadik időtartamban az előző jelváltozásig mért időértéket tároljuk le az előző helyett minimál értékként. A t9 kilencedik időpillanatban azt vizsgáljuk, hogy az előző jelváltozásig mért érték kisebb-e a maximum határértéknél, ha igen, akkor tlO tizedik időpillanat, ha nem,akkor tll tizenegyedik időpillanat következik. A tlO tizedik időpillanatban azt vizsgáljuk, hogy az előző jelváltozásig mért idő nagyobb-e az előzőleg eltárolt maximál értéknél, ha igen, akkor T9 kilencedik időtartam, ha nem, akkor ti 1 tizenegyedik időpillanat következik. A T9 kilencedik időtartamban az előző jelváltozásig mért időértéket maximál értékként az előző helyett eltároljuk, melyet szintén tll tizenegyedik időpillanat követ. A tll tizenegyedik időpillanatban ismét azt vizsgáljuk, hogy folyamatos vagy szakaszos-e az időmérés, amennyiben folyamatos, úgy TlO tizedik időtartam, amennyiben nem, úgy ti2 tizenkettedik időpillanat következik. A TlO tizedik időtartamban töröljük a mért időértéket, melyet ismét t4 negyedik időpillanat követ. A ti2 tizenkettedik időpillanatban azt vizsgáljuk, hogy a legutolsó jelváltozásnál volt-e megállító jel, melyet korábban le is tároltunk, amennyiben volt, úgy T3 harmadik időtartam, egyébként t4 negyedik időpillanat következik mindaddig, amíg a mérés be nem fejeződik. Az ismert berendezést a 2. ábra alapján ismertetjük részletesebben, melynél 12 jelátviteli sebesség meghatározó egység bemenetei b első címző vezetéken át 13 címfelismerő egységre, valamint a berendezés bemenetét képező E bemenő adat vezetékkötegre, kimenetei pedig F első adat vezetékcsoporton keresztül 14 első kapuzó egység bemenetére vannak kötve. A 14 első kapuzó egység további bemenete e harmadik címző vezetéken át a 13 címfelismerő egység további kimenetére, kimenetei pedig az A központi vezetékköteg részét képező ß kiolvasó vezetékkötegen keresztül 11 vezérlő egység ki/bemeneteire vannak csatlakoztatva. A 13 címfelismerő egység bemenetei az A központi vezetékköteg részét képező D cím és vezérlő vezetékkötegre vannak kötve. Az E bemenő adat vezetékkötegen impulzussorozat érkezik a 12 jelátviteli sebesség meghatározó egység bemenetére,és a 12 jelátviteli sebesség meghatározó egység az E bemenő adat vezetékkötegen érkező impulzussorozat két jelváltása közötti időtartamra jellemző értéket állít elő a 13 címfelismerő egység által a b első címző vezetéken át küldöttjei hatására, ez az érték a 12 jelátviteli sebesség meghatározó egység kimenetén megjelenik (F első adat vezetékcsoport). Az F első adat vezeték csoporton lévő értéket a 14 első kapuzó egység a 13 címfelismerő egység kimenetén megjelenő (e harmadik címző vezeték) impulzus hatá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
